Month: November 2006

Lazy

Sorry from all that wait for some job to be done by me… I haven’t worked a single bit since saturday. To tell something opposing that, i started teaching the basics of web-xing (where x stands for coding, designing and such) to my little brother (he isn’t literally my little brother, but the son of my brother, but i don’t know the correct word for that =)). Slow learner, so to say.

Also, the word in the title played a great role why i have not done anything serious. Or at least nothing that concerns my jobs. Sure, i spent 6 hours in the library learning japanese today (i’m a fool), but at least i completed a whole lection. That’s something, in a single day, i think. What i learned… practiced adjective conjugation for about 4 pages in my notebook, read the 3-page reading practice of the lecture, learned about the positioning words (top, left, right, bottom, front, back etc), the difference of wa and ga (i already wrote about that long ago, when i first read about it), and started the practices for these (about 3-4 pages again, only one done yet).

And i’m really tired nowadays afternoons. That’s the result of living more active during the day… Still i pull it out until eleven o’night, reading and such… Right now it’s the foucault’s pendulum by umberto eco. Love it. Also am planning to write a thought-flow thing, if i continously fail writing writings with story longer than 10 pages…


Néccáz

Ez lenne a blogban a négyszázadik bejegyzés… észre se vettem volna, meg se említettem volna, ha valami különös és ismeretlen hatás folytán nem néztem volna meg a statisztikákat… És ha már négyszáz, hát sokat és sokmindent fogok írni, minden olyasmit, ami mostanában metamorf létembe beszivárgott, és még tovább változtatott…

Elhatároztam, hogy nem fogom feladni, és nem fogok visszafordulni sem, bár hogy ez mennyire fog sikerülni, még nagyban kérdéses. Olyan, mintha tudat alatt direkt ültetném az áthatolhatatlan bozótot arra az ösvényre, amelyiken jöttem… Na de nem baj.

Néha érzem, hogy valami érdekes dolog lapul odabent, mélyen eltemetve az emlékek szemete alá, és ott, mindentől elhatárolva lassan valami nagyon jó dologgá érlelődik, és már át-átcsillan a tudatba is, de még nem lehet megfogni…

Egy hatalmas, ragyogó gömb tűnt akkor fel a homályból, de túl jó volt ebbe a világba, ezért lassan ő is csendesen elhomályosította külsejét. Sokáig kellett várnia, mire megtalálta a karasza tagjait, akik igazi lelki testvérei, akikkel mindig összhangban van. Aztán végül megtalálta őket, és szép lassan visszafényesedett, de csak nekik, másnak nem mutatja meg igazi valóját, marad szürke és átlagos. Megtanulta eltüntetni igazi valójának lényegét az évek alatt, így csak egy tompa tetraédert lát belőle mindenki, de akik szeretik, és akiket szeret, azok láthatják odabent a fénylő golyót. És ő is meglátja végre már, mi a lényeg. Tanult valamit ebben a gyenge világban.

Na most már viszont tényleg ideje lenne dolgozni, még valaki megvádol vele, hogy szerelmes vagy depis vagyok (pedig csak az egyik igaz), azért írogatok ilyesmiket…

Csinálni kéne egy normális admin felületet a blognak, így olyan komplikált minden…


Downtime

Heute morgen war die Seite vorübergehend unten. Der Bediener hatte einige Probleme. Die bewirtenfirma erklärte mir in einer E-mail, dass sie jetzt alle Bediener überprüfen, die Probleme haben, so vermutlich es gibt nicht mehr Stillstandszeit.

Zuerst habe ich gedacht, dass mein Domain Name ablief. Aber dann betrachtete ich die Whois-Datenbankeintragung, und es erklärte mir, dass das Gebiet bis November 2007 aktiv ist.

Mit dem Bediener vorhanden noch einmal, Ich kann schliesslich arbeiten. Ich habe diese Woche nicht an allen bearbeitet, weil ich in Paris war, und solche kleine Sachen. =) Aber jetzt möchte ich so viele Sachen so schnell machen, wie ich kann. Ich habe ungefähr drei Sachen, zum schnell zu tun. Ich tue eins mindestens heute, und Teile von den anderen zwei auch.


Reboot

Ok, i’m back. Paris’ been fun, really. We spent … i think three days there. Yeah, it’s been three: tuesday, wednesday, thursday. We arrived to the hotel (situated only about 200 metres from the notre dame) some half hour before noon on tuesday, and left after tasting the recently arrived beaujolais nouveau (new wine from beaujolais) at about six o’clock post meridiem, and spent all the time between (except those hours spent with sleeping) wandering in the city checking out most the famous attractions (like the musée du louvre, with mona lisa and other paintings and sculptures of old greats, the eiffel tower, the notre dame, the sacré coeur and all the others i missed to mention here) and sitting in restaurants spending the needed meals and other such usual tourist activities, like simply walking around and in shops that catch the eye… Won’t write anything more now, i think this tells all, maybe later i’ll put some photos up, now i rather go to sleep, i went to bed last night at half past two ante meridiem…


An alfa béta

Naszóval. Sajnos egyelőre nem a Kiltant van olyan fázisban, hogy valami nyilvánosféle verziót kirakjak belőle, ez a vblog 2.0a

Nem sok mindent lehet még csinálni, nagyjából csak a keresés meg a megjelenítés működik. Kommenteléshez használjátok még mindig ezt a felületet, de azért szóljatok ha valami bugot leltek az újban. Mindennemű véleményt a sebességgel vagy a megoldásokkal kapcsolatban örömmel fogadok.

A kinézetére is kérek kritikát, mert még nem vagyok biztos benne, hogy az legyen, vagy maradjon ez a jól megszokott darab, apróbb módosításokkal.

Amit még érdemes tudni, bár ez nem érinti az új blogmotort, hogy hétfő délután elhúzok csütörtök késő éjszakáig. Párizsba. Addig már nem lesz módom több bejegyzést írni, mert suli után sietünk, úgyhogy sziasztok. =)


Eis

Für eine Minute oder zwei regnete es mit sehr großen Tropfen, aber dann, gerade jetzt, kleine Spitzen des Eises fingen an zu fallen, und in einigen Sekunden wurde der vollständige Garten unter kleinen Eiskugeln bedeckt. Glücklicherweise dauert solche Hagelstürme nicht lang, es regnet einfach noch einmal. Das Licht ist Normal Regen-gefärbt, nicht daß kranke gelbe Farbe es hatte, als Eis fiel. Wie ich aus dem Fenster heraus jetzt schaue, der Himmel ist fast wolkenfrei. Das Wetter ist verrückt. Aber mindestens ich habe einige nette Fotos von einem schönen Regenbogen gemacht.

Ich hochlade jene Fotos, sobald ich sie von der Kamera erhalte.

Edit

Hier ist es.


Kirkegaard

Søren Aabye Kierkegaard, the first ever existentialist philosopher died this day (november 11) in 1855. He thought that the truths of the unique person are more important than the general truths. In his philosophy general truths are not interesting at all… They are of no real importance. Just imagine that if you are hit by a poisonous arrow, the material of the arrow, or the angle you were shot from are of little importance compared to that you want the arrow removed and your wound treated as soon as possible.

It doesn’t matter what exactly a human being is – only that matters he exists at all. And a human being can only experience the full experience of existance (=)) by acting, and especially by making decisions, not by sitting behind a desk staring into the air.

It doesn’t matter at all, what we think or believe. The really important truths are personal.


Krono-szinklasztikus infundibulum

Szép kis szó, nem? Nyugi, attól még a bejegyzés magyarul fog íródni, hogy a címe nem feltétlen ősi urál-táji magyar szavakból eredeztethető =)…

Ha valaki megnézi ennek az oldalnak a forrását, és kikeresi a meta tagek közül a kulcsszavakhoz tartozót, ezt a szépséges kifejezést és az ő angol megfelelőjét is ott fogja találni felsorolva. Ez a legkevesebb, amivel tetszésemet kifejezhetem =).

Amúgy meg a krono-szinklasztikus infundibulum (amit én kb öt perccel ezelőttig mélységes meggyőződéssel krono-szinklaktikus infundibulumnak olvastam) Kurt Vonnegut egyik első (pontosan a második) könyvének, a Titán Szirénjeinek (Maecenas, 2001) az egyik legfontosabb kulcsmotívuma. A krono-szinklasztikus infundibulum egy olyan hely, ahova ha bekerül valaki, akkor az az idő teljes hosszában és a krono-szinklasztikus infundibulum területén elszóródik, birtokába jut minden tudásnak, amihez csak hozzájuthat – másik fontos jellemzője pedig, hogy a teljesen eltérő igazságok is teljesen békésen és összhangban megférnek egymás mellett. Praktikusak az ilyen dolgok, bárcsak lenne elérhető távolságban egy… A könyv szerint a legközelebbi fél úton van a Föld és a Mars között. Még pontosabban a Naptól a Kaszás-csillagig nyúlik spirál alakban, de a regényben a krono-szinklasztikusan infundibulált férfi, Winston Niles Rumfoord az imént említett helyen került bele.

A Merkúr mély barlangjaiban élő hártyavékony, mechanikai rezgésekkel táplálkozó harmóniumok pedig remélem, hogy egyszer még valahogyan a szemem elé kerülhetnek… Biztos csodaszép látvány.

Jó könyv a Titán Szirénjei. Igaz, hogy most nem írtam róla semmit, de végül is jobban elmondja szerintem ez a néhány kiragadott darabka, hogy mennyire beszippantott a könyv világa… Ami lényegében ez a világ. Meg néhány másik. Ugye a hat dimenziós lét… Azért adok nektek egy normálisabb “kritikát” is a könyvről… Nem én írtam.

Azt elfelejtettem említeni, hogy ma van Kurt Vonnegut, Jr születésnapja. Boldog szülinapot, Kurt, és még rengeteg ilyen jó könyvet!


Un-Kreativität

Es ist so merkwürdig, dass in Morgens ich alle Kreativität und Willensstärke zu arbeiten habe, aber ich bin nicht zu Hause, so muss ich am Nachmittag arbeiten. Aber am Nachmittag habe ich nicht entweder Kreativität oder willpower, so an Samstag lese ich normalerweise nur oder finde irgendeine andere Sache, um zu tun. Ich kann eine sehr kleine Spitze nur bearbeiten. Obwohl manchmal die größten Ideen an solchen “faulen Samstag Nachmittagen” getragen werden.

Ich denke, daß jetzt ich das on-line-Quizspiel spiele, dass ich manchmal heutzutage spiele. Während ich der anderen Antworten warte, ich tue normalerweise kleine Spitzen der Kodierung. Ich verwirkliche normalerweise Kodierungfehler und -störungen dann.

Später lese ich ein anderes Vonnegut Buch. Ich habe bereits “Die Sirenen des Titan” beendet…


Alright…

Just finished typing in some writing of my father, and now i don’t have any power to get now on high speed and do some complicated coding… I think I will now leave the computer alone, turn music loud and go read something interesting (right now it would be The Sirens of Titan by Vonnegut) or practice japanese. I copied out a couple of exercises when i last got my hands on the book, so i wouldn’t need sitting in front of this flashing cube…

It wouldn’t be like this if it wasn’t friday. But now everyone else’s in town getting drunk, so i have no one on any IM networks i could have a nice talk with. That’s a negative thing in fridays. Don’t ask why I’m not there too… I’ll answer anyway =). There is no one right now to go with or a nice company to join. My friends are all off now =)… doesn’t matter, next saturday there will be party…