Valamiért abszolút semmihez nincs kedvem. Magyarázatot tessék nem kérni, úgyis leírom. Egyrészt annyira jó volt ma hazabumlizni… még sokszor megcsinálnám (nem). Komolyan, a tömegközlekedésben dolgozók mind zsidók, vagy mi, hogy szombaton csak minden harmadik járat indul? De legalább már szemüveges vagyok (nem mutatom, szerdán lesz giroszozás (ha minden igaz), vagy csak rámcsipogsz, hogy érjek rá és meglátod), egész este fekszek az ágyamon és The Gatheringet hallgatok, és teljesen beleszerelmesedtem, nagyon bejön ez a furcsa nyomott hangulat, talán mert én is most ebben vagyok… Néha-néha feltör bennem a tettvágy, csinálnék mindent, de amikor szembesülök a munkával, amit a blogmotor megírása jelentene (ez lenne most a legérdekesebb feladat), akkor gyorsan rájövök, hogy ha ennek normálisan kell működnie még sokáig, akkor bizony jól meg kéne tervezni. Ahhoz meg valahogy sosincs érkezésem. Namost vagy nekiülök és egyszer kidolgozom, vagy inkább fogok egy könyvet a polcról (valami filozófia (Kierkegaard vagy Nietzsche) vagy Esterházy jöhet szóba), vagy megpróbálom életre kelteni annyira az agyam, hogy felfogjam a lineáris algebrát (még szerencse, hogy egy féléves tárgy), és készülök a hétfői javítóra. Kíváncsi vagyok, sikerül-e majd jóra megírni. Remélem.