Ma programozás (táblás) gyakorlaton (ugyan már eleve ez a fogalom röhej) volt egy olyan feladat, hogy “n” napig mérjük a déli hőmérsékleteket, majd megszámoljuk azokat a napokat, amikor nulla fok volt, azzal a kikötéssel, hogy addig még nem volt negatív hőmérséklet. (Nagyjából szó szerint: hány nap volt nulla fok az előtt, hogy először negatív hőmérsékletet mértünk?) Aztán beindult a nagy vita (ami a szokásos “értelmiségiek” jelenlétének köszönhetően időnként személyeskedésbe fordult), hogy vajon ha nincs egyáltalán negatív hőmérsékletű nap, akkor mi van? Adjuk vissza az összes nulla fokos nap számát vagy mondjuk, hogy egy ilyen se volt? (Én az előbbit, a tanár az utóbbit választotta.) És főleg: miért? Mert oké, mondjuk akkor azt, hogy a feladat erejéig megegyezünk abban, hogy legyen nulla – de azért el lehet gondolkodni, hogy miért. Nekem igazából egyetlen egy ellenpélda is elég lett volna, amikor a gondolatmenetem abszolút rossz megoldást ad vissza, de ilyet nem tudtak mondani. És hogy jön ehhez az ontológia (lételmélet)? Végül is ez a vita arról szól, hogy a nem létező negatív napot a sor elejére vagy a végére rakjuk – ha az elejére, akkor soha nem lépünk be a ciklusba és nullát adunk vissza, ha a végére, akkor meg végigmegy a sorozaton és a megfelelő napok számát adja vissza. Infós szakemberek véleménye?

És ha már informatika: a laptopom tegnap a stadionoknál a táskám szíjának kapitulációja okozta jókora zuhanás után nem hajlandó bekapcsolni, és előre láthatólag életem első (de szerencsére nem utolsó és nem is legnagyobb összegű) egyetemi ösztöndíja rá fog menni a javíttatására. Hurrá.