Ma délután egy órakor leadtam az egyetemi jelentkezést. A lista: Shiga, Kyushu, Niigata, Wakayama, Otaru (Hokkaido). Shiga jó pontjai, hogy Kansai, ahova menni akartam, és épp ezért közel van Oszaka és Kiotó is; azt mondják, hogy közgáz téren jó neve van, és mesterképzésre lehet menni Amerikába (Michigan állam szinte minden egyetemével van kapcsolatuk, ahogy olvastam). Plusz Robert is oda megy, úgyhogy még tök egyedül se leszek. Most már csak annyi van hátra, hogy áprilisig elvégezzem a felsőfokú trimesztert is, aztán készülhetek költözni. Kár, hogy a jövő évi újonccal (ha lesz) nem tudok majd áprilisban így találkozni (vagy legalábbis macerás)… Ami még tervbe van véve jövőre: jó sok koncert, amíg még Tokióban vagyok (Sonata Arctica, AC/DC van tervbe véve, Green Day-en gondolkozok), sok-sok búcsúzás, költözés, gólyatábor (remélem van) meg aztán nyáron tervezek valahova Amerikába menni – persze ahhoz először pénz kéne, meg a papírok se ártanának hozzá… De ez még messze van. Tegnap este (meg aztán ma) karaokéban voltunk, aminek eredményeképpen hét óra körül kerültem ágyba, tizenegykor már keltem, szóval friss vagyok és üde. A karaoke nagyon jó volt, sokáig és sokat énekeltünk, tartottunk Michael Jackson emlékmaratont (három dal egymás után), énekeltem minden kötelező dalt (Nellie the elephant, Hot dog, Famiresu bomber), hazafelé meg mek-reggeliztünk (bár semmit nem ér), meg egy karácsonyi ajándékkal kevesebben kell már gondolkoznom.