Month: February 2010

Vanishment of Suzumiya Haruhi

February 28, 2010
valeblog
0 Comment

Is what i’m not going to write about right now. But i too, disappeared the whole weekend. Thursday we had a party, after which i woke up way too late, had a meeting about a later possible job (and fame, heh) and went to our farewell party. Japanese apparently like to say goodbye a month or more before people actually leave, which i don’t really see the meaning of, but it probably again a cultural difference. When we decided to leave the party, just in time to escape the cleaning.

Then came the interesting part, in the form of a DotA lan party, for most of the time in the 3 mongolians and Robert vs 3 vietnamese and me form. I’m painfully noob, but at least now know which way to go, and since then already doing a nice progress. “Nice progress.” Just like that, modestly. Then yesterday as well, with Robert on wireless, just two of us against AIs for getting used to heroes and items. Worked quite fine.

And there goes a weekend without any sleep in the night, minimal in the day, and still i’m fine. Seriously, this sounds like that Taft advert…

Wireless mesh

February 26, 2010
valeblog
0 Comment

I wanted to set up a wireless mesh network here in the dorm so that we wouldn’t have to gather in a room to play lan games. Setting up a wireless network without a router is a pain in itself with Windows, because apparently, and correct me if i’m wrong, you have to enable internet connection sharing (ics) to get an ad-hoc wireless network to work. The reason, i figure, is that there needs to be a host to organize the network. The problem with that is, that if that host computer is not there, the network falls apart. And in a situation when we can’t know who will join the game, that is not acceptable. Also, in the case of Warcraft 3, according to my experience, only the host computer can create game, though i have no idea about the reason for that.

Thus i set out to look for a method to set up a mesh network, but i had to realise it’s hopeless. Finding unstable and buggy mesh organizer software was hard enough in itself, and after that i’d still have to get everyone to install and configure it, a program that might or might not work at all. So, the choices remaining gathering and/or setting up an “ad-hoc” network.

Just in case someone interested, there is a Microsoft wireless mesh project, although it doesn’t work for me throwing errors i can’t do anything about, and also olsr, which seems pretty nice, but i’m still testing, so can’t say anything about it.

Let me know if i’m wrong in any points above.

Medvemacska

February 25, 2010
valeblog
0 Comment

Az informatikai-zenei macska után ma abba akadtam bele véletlenül, hogy kínaiul nagy medvemacskának (大熊猫) hívják a pandát. Egyébként megkaptam ma a vizsgaeredményeimet, matekon itteni tanulmányaim során először és az időzítésből adódóan utoljára elsőre átmentem, 70%-al, a többi, vagyis a japán nyelvi tárgyak és a töri 90% körüliek (pluszminusz kevés), közgáz meg csak beadandó volt, úgyhogy semmi probléma nincs vele.

Innentől kezdve pedig legnagyobb gondom, hogy mit csináljak a szabad időmben. Egyelőre nem volt különösebb ingerem nekiülni kódolni, úgyhogy csak gitároztam, meg ebédet csináltam. Meg amikor megint belefáradt a kezem a barréba, edzettem rá az erőgolyóval (még mindig nem tudom, hogy van magyarul a rollerball/powerball). De hogy mostantól mi, nem tudom. Kéne menni kondiba megint, kéne olvasni, kéne csomózni, meg kéne már venni egy új laptopot, mert rohadt idegesítő, hogy erőből kell ütni a billentyűket, hogy megjelenjenek a betűk. Amolyan orosz módi.

Macska

February 24, 2010
valeblog
0 Comment

Most reggel találtam ki, amikor egy MacStories linket kicsit félreolvastam. Macska!

Jegyzetek

February 23, 2010
valeblog
0 Comment

Felzárkózok.

Tegnap marhahúsból csináltam curry-t. Van curry fűszerporom, úgyhogy teljesen szabadon tudok kísérletezni, sokkal szabadabban, mint azokkal a tablettákkal. Kis adagokat szoktam csinálni, így: az alap valamennyi valamilyen hús, ehhez megfelelő mennyiségű zöldséggel. Volt már a marha mellett csirke és azt hiszem, sertés is. Zöldség téren lehetőség a salátalevél, a kellemesen ropogós bambuszrügy és hasonló állagú, ismeretlen nevű zöld dolgok, hagyma, répa, krumpli, paprika… Nagyjából minden, ami van. Fűszer téren, egy adagba: annyi kurkuma, hogy megsárguljon, ahogy belekeverem (nem tudom, kiskanálban mennyi lenne, mert szórós dobozban van), egy púpozott kiskanál paprika, hogy jó sötét színe legyen, és egy nagyon púpozott kiskanálnyi curry fűszer. Meg só, lapos kiskanálnyi. Ezeken kívül csak egy kevés víz kell bele – tényleg csak kevés, nem szeretem, ha híg a leve.

Más, Skins negyedik évad, plörkön érkeznek a megjegyzések szegény FItch papa kiejtésére (a harmadikban is ott volt persze), ami nekem amúgy nagyon bejön, azt tartom igazi csak az igazi angol nyelvnek. A lényeg, hogy a negyedik évad negyedik részének a végén a nő, aki a “következő műsorunk pedig…” szöveget mondja, nagyjából ugyanazzal a kiejtéssel teszi. Ász.

Más. Az milyen vicces már, hogy a japán “cheers!”, avagy a koccintási szólás ugye “kampáj!” (乾杯, szó szerint: “szárazra!” – és mellesleg a 杯 (“hai”) a számolószó pohárnyi folyadékokra, hajókra és polipfélékre). Ebben az a vicces, hogy a 完敗-t ugyanígy kell kimondani, a jelentése viszont “teljes vereség”. Ajánlom, hogy versenyek előtt inkább ne koccintsatok.

Utolsó, hogy a Mägo de Oz nevű spanyol metálbanda El rincón de los sentidos című száma nagyon tetszik. A refrén nagyjából (én fordítottam, szóval):

Énekelni, üvölteni akarok,
És élni szabadon,
Melletted meghalni,
Az elveszettet megtalálni

Mägo de Oz – El Rincón de los Sentidos

Ugyanez, vagyis hogy rá vagyok kattanva, áll Basshunter DotA témájú (hoszú című és svéd) számára is.

A “más”-os szerkezetet pedig magamról másoltam.

Majdnem

February 23, 2010
valeblog
0 Comment

Kicsit változott a hozzáállásom a fáradtságomhoz, úgyhogy mégis inkább leültem írni egy naplós bejegyzést. A mai nap egyszerű volt. Reggel nyelvtan vizsga (ami nem annyira) meg egy hallásértés, ami pont szokásos (bár jobban belegondolva ez a nyelvtanra is igaz). Utána – bár odaraktam reggel a rizst – elmentem Adinával a Sukiyába ebédelni, pont ebédidőben. Annyi embert se láttam még ott egyszerre… Aztán egész délután semmittevés, és semmittevés. Valamikor úgy döntöttem, hogy ledőlök egy kicsit (fél órát) pihenni, amiből az lett, hogy aludtam vagy kettőt – természetesen fölkeltem, kinyomtam a telefont és vissza. De így is volt még azért időm, játszottam egy DotA-t edzés képpen a gép ellen (még lesz ilyen) és elmentem a Hanamasába bevásárolni. Aztán kondi, ami megmagyarázza, miért voltam hulla. És ez mostantól mindennapos, mert ha holnap véget érnek a vizsgák (és ha nem buktam semmiből (ujjak keresztbe, satöbbi), akkor véget érnek), akkor az összes programom ennyi lesz: DotA és társai LAN-on a többiekkel, kondi, a maradékban pedig gitár, csomózás és kódolás.

Amin pedig még mindig nem tudok túllépni és mindig eszembe jut, ha egy esti zuhanyozásnál (mint most) konstatálom, hogy ideje borotválkozni, éspedig amikor Oszakában voltunk, és. A vonatkozó bejegyzésben ott van, Oota senpai és a borotva esete.

About Lockerz and invites

February 23, 2010
valeblog
0 Comment

Not so long ago a friend sent me an invitation to Lockerz. At first i couldn’t really get what’s the point of it all, but then they opened the preview of Redemption and launched Play, and it all starts to make a bit of (still not much) sense. I was wondering the purpose of the site: it obviously costs a lot of money to maintain, even if those numbers they’re saying are totally off (and i think they are not), so there must be some reason it will worth it. And now that Play’s on, it’s getting brighter: you get PTZ (pointz) for watching video, some of which are songs from popular artists or such. Advertising, i guess. And people will be happy to watch them, because they get PTZ, and PTZ are good. By default you can get around four PTZ a day: two for logging in, and two for answering an often totally random question. With Play, especially if more videos will be up, that number will go to infinity. I kind of doubled my PTZ in a day with videos (though still quite low). Let me quote their about section. “Our mission is to be your daily habit, not a site for your parents or grandparents looking for their long-lost friends from kindergarten.” “Too good to be true? Why are we doing this? To thank you for joining early. To build a Lockerz community of leaders and trendsetters.” I really wonder what Lockerz will turn into once out of beta and ready. Will it stay invitational? Anyway, it’s fun and free, and legit: they really send you what you order from your PTZ during a Redemption. Still, most of the people consider it mistaken spam when i ask them about it. My blog ain’t spam. If you want to get invited, leave a comment.

Idézek. Vargot.

February 23, 2010
valeblog
0 Comment

Természetesen nem rajzolok krétakört, áldozok kecskét és hasonlók. Varg Vikernes szerintem nem épp egy követendő életút példája, legalábbis nem a mai társadalomban. Viszont amit egy interjúban mond a nőkről, azzal nem tudok jobban egyetérteni.

Lehet vele vitatkozni, azt mondani, hogy hímsoviniszta és csak a férfiak szempontjából figyel mindent, de jobban belegondolva… azért ha valakinek van, szívesen hallgatnám az ellenérveket. Itt még lehet vitatkozni.

Read More

Szájlenszájkilljú

February 23, 2010
valeblog
0 Comment

Unrelated. Ma reggel lement a kanji- és a matekvizsga, ami a töri mellett a legszívósabb kettő volt. Holnap nyelvtan, amit egyszerűen nem tudok komolyan venni, meg hallásértés, amin már nincs is mit. Szerdára csak az olvasásértés meg a vizsgazáró buli marad (szervezés alatt).

A vizsgákon kívül ma nem csináltam semmit. Pontosabban, gitároztam egy órát, hosszú idő után újra felpörgettem a rollerballt (powerball, erőgolyó vagy ahogy hívni akarod), mert megint túl hamar adta fel a bal kezem a barrét, aztán prüncögtem még. Rengeteget horgoltam a hajam, videókat néztem Lockerzen (akinek kell meghívó, jelezzen kommentben, egy “én kérek” is megteszi ha kitölti az email mezőt), eljátszottam az összes cselekvéspontomat Thrillionon és még mindig az a véleményem, hogy ez a játék csak szarabb gyengébb lett amióta utoljára játszottam (azóta se mondják meg, miért változtatták meg a nevem, gondolom “csak”, vagy mert volt ilyen nevű (Olostur) helytartója Gondornak, ami igaz, hogy nem derül ki semmilyen mainstream Tolkien műből…) és átnéztem a nyelvtant. Vagyis: nagyjából semmit nem csináltam. Mégis, mert fölraktam újból a Warcraft Frozen Throne-t, és mehet a DotA ha vége a vizsgáknak. Jó lesz már lazítani. Meg kondiba járni. Meg edzésre. Meg szabadnak lenni. Ha csak egy hónapra is…

A semmin innen és túl

February 21, 2010
valeblog
0 Comment

Reggel csörgött a telefonom. Mit csörgött, üvöltött. Háromszor is, negyed óra eltérésekkel. Mindháromszor fölkeltem, elnyomtam, kimentem arcot mosni, aztán visszadőltem “még egy kicsit”. Aztán végre egyszer csak sikerült kimászni az ágyból, akkor meg a kiváló közérzet tört rám, az emésztőrendszerem irányából. De azért egy idő után sikerült rávennem magam, föltápászkodtam a gép elől, odaraktam a kávét főni, és megreggeliztem.

Így esett, hogy sikerült nekiállnom tanulni. Az Ankiban játszottam egy kicsit a címkékkel, hogy azokat és csak azokat a kártyákat adja úgy, ahogy kell, majd belevetettem magam az oda-vissza forgatott szavak közé. Amikor most éjfél után nem sokkal úgy döntöttem, hogy elég lesz már, a statisztikákat nézve 4.3 óra tiszta ismétlés idő alatt 1443 átnézett kártya van a hátam mögött. Ami egyrészt azt jelenti, hogy iszonyat sok időt pepecseltem mással, tehát holnap délelőtt amikor megint nekiállok csak ez és más semmi, hogy a matekra is legyen még idő. A mátrixoktól ugyan nem félek (ELTE-IK linalgnál nincs lejjebb), de a statisztikát még nem is láttam. Ugyan nem tűnik nehéznek… (Igen, japánulok.)

Amúgy regisztráltam sok év után újra Thrillionra, rögtön első menetben megváltoztatódott a nevem, ha ezzel a román hangzású újjal kéne játszanom, inkább törlöm magam. Eddig már sikerült leterítenem egy kőkemény hegyi gyíkot, virulok. (Nem.) Cserébe félholt a karakterem máris… Majd kiderül.