Két hírre szeretnék itt és most reflektálni, mert nagyon erőteljesen csapta ki a biztosítékot. Anno elég sokat kerestem egy olyan hírportált, ahol nem kell naponta ezerötszáz cikket átnyálazni, csak a lényeges hazai és nemzetközi híreket kapom. Végül meglett, néhány gazdasági Index-feed és a Google News “személyében”. Ez utóbbin akadtam a fentebb említett két hírre.

Először is, hogy Strassburg reklamál, amiért “könnyebb fogyatékos” gyerekeket speciális osztályba raktak (legalábbis akkor azt mondták rájuk). Megjegyzem, amennyire én tudom, abban az időszakban még nem is volt ennyire szőrszálhasogató a diszkrimináció-mánia. Először is, egy átlag tanárnak nincs képzettsége (szerintem) arra, hogy “könnyebb fogyatékos” gyerekekkel boldoguljon – az Isten szerelmére, soknak még a “normálisak” is gondot okoznak! Arról meg nem is beszélve, hogy többször hallottam olyanról, hogy fenyegetik a szakértői vizsgálatot végzőket, hogy nyilvánítsák a gyereket debilnek, még ha nem is az – kell a támogatás, ugye… És akkor Strassburg reklamál. Ami kiakaszt, az nem az, hogy a magyarországi ilyen diszkrimináció ellen reklamálnak. Oké, legyen integrált oktatás, adják rá a pénzt. Azt mondjuk nem értem, hogy a fogyatékos miért egyenlő a cigánnyal… Csak mert ő azt úgy szeretné beállítani? Megmosolyogtat. Az viszont nem, hogy valamiért a hírekben nem olvasok arról, hogy az EU hogy megszidja Szlovákiát azért, amit az ottani magyarokkal művel. Az első hír, amiben elmarasztaló külföldi véleményről olvastam, mai, és még csak nem is EU, hanem az amerikai kongresszus ítélné el a szlovák intézkedéseket. Elítélné. Hurrá.

(A másik a következőben.)