Nem Quimby, inkább Kowalsky most, ha már zenénél tartunk. Tegnap este megcsináltam a pizzákat, jók (ehetők) lettek, közben Roberto csinált piña coladát, jó sokat. Volt egy “kisebb baleset” is (bár én nagyjából végzetesnek érzékelem), mivel egy félrenyúlás következtében elfogyott kvázi az összes pirospaprikám. Adományokat elfogadok.

Aztán éjfél körül mentünk karaokéba, biciklivel, de már út közben éreztem, hogy kicsit túl hideg a menetszél. A helyszínen már kezdett kaparni a torkom, a végén már sajgott a fejem és köhögtem. Tehát sikeresen megfáztam, ma egész nap ki se bújtam az ágyból, vagy legalábbis amennyire megtehettem. Amikor meg életre akartam pofozni magam, egy jófajta forró fürdővel, majdnem belehaltam. Túlzok természetesen, de ahogy egy jó negyed óra pácolódás után feltápászkodtam, még hogy gyorsan hűvös vízzel lehűtöttem magam is, ahogy föltápászkodtam és kimásztam a kádból, realizálódott bennem a három lehetőségem: vagy leheveredek azonnali hatállyal, vagy előbb hányok és utána ájulok el, vagy előbb elájulok és utána belefulladok a hányásomba. Nyilván az elsőt választottam. Utána még próbáltam lámpázni a homlokom, de nem éreztem különösebb hatását.

Este még grillezünk a hátsó udvaron…