Month: May 2010

Vannak hátrányai

Windows alatt például működött az infra, ami nagyon hasznos volt két-háromszáz képet átmásolni a telefonomról. Most ugyanezt ötletem sincs hogy valósítanám meg, szerencsére most csak egy kép kellett, aztán végül még azt se használtam, mert nagyban sokkal rosszabbul nézett ki, mint a pár centis telefonképernyőn.

Nem vagyok én még ehhez eléggé power user, nem vagyok feliratkozva az összes linux fejlesztői levelezőlistára és jelenleg nem programozásból élek, úgyhogy hajlamos vagyok olyan dolgokat elvárni, amiket lehet, hogy nem kéne. Például, hogy ha végre rászánom magam, hogy átformázom a dokumentumok meghajtómat ext4-re (ami a linuxnak elvileg hazai pálya, már elegem volt, hogy a Dropbox szolgáltatás nem tudja írni az ntfs meghajtókat), akkor ne teljen időbe, hogy újra működjön. Pedig telt, nem is kevésbe, mire sikerült megoldanom, hogy egyáltalán hozzá tudjak férni. Tehát: fstabba defaults, aztán a felcsatolt mappára chown és chmod, előbbi a saját felhasználónknak, utóbbi a megfelelő kóddal (777, 775 satöbbi).

Lassan sikerül mindent helyrepofoznom. Ami még hátravan: a kamera még mindig fejjel lefelé, az infra nem működik, pedig igencsak végigpróbáltam már mindent, amit javasoltak fórumokon.


Kezdődik?

Jövő hét hétfőn kezdjük a próbákat a koncertre, szerintem nem lesz ezzel gond. Két dalt adunk elő, már úgy vagyok vele, hogy tök mindegy mit (amíg nem j-pop vagy progrock, mert ezeket még nem tudom normálisan gitározni), csak legyen már. Végül Wild Cherry – Play that funky music (ének) és Jackson Five – I want you back (gitár és vokál) lett. Nem épp amire számítottam, de mostanra megfelel.

A múltkor ugye vettem határidőnaplót, ami ugyan nem pont ugyanolyan, mint amilyet akartam, de erre az egy évre már csakazértis kitartok mellette, aztán jövőre majd csinálok magamnak. Egyrészt ennek eredményeképpen esténként van hova véletlenszerű, nem publikálásra szánt gondolatfoszlányokat, -folyamokat és hasonlókat firkálni, meg amikor épp marketing órán szenesedek az unalomtól, van hova rajzolnom. És ma rajzoltam is egy egész jót, mindjárt odaérek, hogy elindul a Fireworks a virtuális gépen, és akkor gyorsan meg is csinálom. Nám, csak kell hozzá egy kép a telefonomról, az Ubuntuban meg nincs infra támogatás, úgyhogy a telefonról el kell küldenem magamnak emailben. Ha átér, akkor jó lesz (bár mindig így gondolom).

Csütörtökön meg könyvelés zh.


日本にきて困ったこと

~明日の日本語クラスの宿題だ。思ったよりずいぶん難しかった。特にいい学生っぽい言いかたをしながら(終わりの方は全く見せかけものだ)日本のやり方をのろうのは。楽しんで。~

日本に留学にくることにはいい点が多くあるが、確かに悪い点もある。例えば、帰国するためには十万円以上が必要上、飛行機も十数時間かかる。また、去年四月において日本語を全然話せずに生活しなければならなくなり、悩みは度々のことであった。しかし日本の勉強のしかたに慣れるほど困ったことがない。

去年の四月・五月ごろはまだ気づいていなかったが、春学期の試験期間について問題がどんどん出てきた。春学期は、びっくりさせるほど簡単で、あまり予習・復習をしなくても授業は難しくならなかった。しかし試験の範囲をみて試験勉強をはじめようとした際、きわかるべきのことの半分しかわからなかった。がんばって勉強しながらよく「多分、授業にこんなことがでたとき集中しなかった、だから…」と思っていた。しかし他の学生と一緒に勉強していたとき、西洋の国々からの学生は皆同じ問題にあったことがわかった。はじめては理由がわからなかったが、長く考える必要がなかった。


Zenedolgok

Egyrészt, mostanában nagyjából kétszeresére nőtt a japán zenei gyűjteményem. Hiro és egy klubos senpai jóvoltából megvan már az összes Tomoyasu Hotei album (plusz a legelső Guitarythm-t megvettem tegnap potom ötszáz jenért (meg az AC/DC Razor’s Edge-ét), nem tudtam otthagyni), lett B’z és Kemuri is (utóbbi régen is volt, csak aztán eltűnt valahol út közben), meg Hiro régi bandájának, a BAD DICTION-nak két albuma. Ha tudom, hogy ilyen zenét játszottak, kértem volna tőle autogrammot csak úgy poénból amíg még Tokióban voltam…

Másrészt pedig, vagy talán pont hogy az ilyen változások miatt, egyre nagyobb az igényem egy mp3 lejátszóra, ami megjegyzi a hallgatott számokat a last.fm kedvéért. Néha meglepve látom, hogy olyan előadók, akiknek az albumait nagyjából fejből tudom milyen pocsékul állnak a statisztikákban, egyszerűen azért, mert inkább menet közben hallgatom mint amikor a gépről a teljes kollekció megy véletlenszerűen. Így keresgéltem, és igencsak korlátozottak a lehetőségeim. Az egyik lehetőség, hogy keresek valami olyan lejátszót, ami relatíve olcsó is, és vagy a Zenses vagy Rockbox támogatja. A másik lehetőség egy iPod. Utóbbi egyrészt ellenkezik az elveimmel, másrészt ugyanazért az árért nagyobb kapacitásút kaphatok, ha például Sony Walkmant veszek. Viszont az iPod mindent tud, ami nekem kell, és ezért tényleg komolyan fontolom…


ぶっ活動

日本にきて何がもっとも驚かせたってよくきかれるが、答えはそんなに簡単じゃない。変なこと、例えばパチンコやってるおじいさんとか、確かにあるけど、びっくりするまではあまりない。

しかし質問は、日本にきて一番いい点は何かってきかれたら、答えは二つしかない。一つは違う文化になれれることだろう。もう一つは部活。自国では部活ということあまりないから、俺にとって全く新しいことだ。

東京外大の卓球部は一年間すごく楽しかったが、その半分ぐらいは俺の日本語能力は大変邪魔になったと思う。秋学期からどんどんしゃべれるようになって、部活も楽しくなってきた。そこの部員の皆さんには言葉で表せないほど感謝しても十分じゃない感じ。

で、四月に滋賀大に入学して、必ず部活に入ると思った。でもどんな部活に?体育系部活はちょっときびしすぎて、勉強できない感じがした。サークルなんかいいけど、週一回二階だけだから、でもその以上はもうダメだって…

そして軽音部から連絡きて、入ろうとした。よかった。飲み会したり、カラオケやライブへ行ったりしてるし、そろそろバンド練習もはじめるし…

昨日は教育学部の学祭へいって、そっちの軽音部のライブきいたり知り合い作ったりして、昨夜は飲み会にいって、朝から晩まで楽しい一日だった。ライブの部屋は何かものすごくあつかったけど。ライブに一回生もでて、よくできたので、こっちも一生懸命がんばらなきゃ、マケないように。


mixi

I’m probably missing some elemental concept here. True, i’m not really present on any community site but Facebook… But it’s really interesting how i can’t find anyone on mixi. Even if i search by hometown, name or age, hardly ever can i find the right person. Most of the people apparently don’t provide their full name or i don’t know how it works, because as usual when registering i just clicked “make everything public”. I’m used to that no one has normal pictures of themselves, why would they, it’s really fun to recognize someone i hardly remember anyway by the photo of a nice fluffy vanilla ice cream…

I’m really thinking of making a t-shirt with a bunch of stuff printed on it. On one side, i’d print all the answers to the questions related to my dreadlocks, and “talk to me, i don’t bite” and “add me on mixi” on the other. Of course in japanese. The first, because it’s really funny when i have to explain three times in ten minutes that yes, i can and actually have to wash my hair just normally, and that if i want to cut it that means i’m going bald (or close to it) for a while. The “talk to me” says all it needs to, and “add me on mixi” has to be there because of reasons above. I do have my real info there with a photo of me and not my favourite band, so i’m fairly easy to find.


Linux + id3 = FFFFFFUU

Probably i’m the stupid one, but this is not the first time tagging mp3 files almost drove me crazy. Never had any such problems on Windows though, i could do whatever i wanted with foobar, or if i happened to be in the mood to give a track different id3v1 and id3v2 tags, Winamp. Not on linux though. I use Rhythmbox for music playback, edit tags with EasyTAG and do more serious stuff like stream tweaking and replay gain calculating with MP3 Diags. Today i copied an old Sex Machineguns (japanese heavy metal band) album from a backup cd, and wanted to fix the tags with the correct japanese spellings etc. That’s where the fun began. In the beginning all tags were in english or romanized japanese. I changed the tags with EasyTAG and saved both id3v1 and v2. Calculated replay gain with MP3 Diags, and then realised that the id3v1 tags have the japanese text messed up, although it was saved in utf-8–which, as it turns out, isn’t all that well supported in v1. So i deleted the v1 streams with Diag, and all seemed fine. Then i imported it all into Rhythmbox and as if nothing changed, it was still displaying the english-romaji titles. Neither with EasyTAG nor Diag could i see where it gets that data from, it even showed that after i theoretically purged everything but my selected streams with Diag. Tryed again a couple of times and before my nervous breakdown i decided to launch the Windows 7 virtual machine, install foobar and do it there. I was done in half a minute, and it’s working all right. Windows scored.


Wake up

I’m afraid if i go to sleep tonight, when i wake up it will be thursday again, and i’ll have to suffer all the boredom of today’s classes again. I’m so tired, and i was the whole day, i really wonder whether i’m really awake or just dreaming sometime “last night”, and i feel tired because then i indeed was. I was hoping that maybe as time passes my classes will get better, but they don’t. I still just go in, sleep, come home. Even the classes i chose because they seemed interesting are utterly and totally pointless. I know, i could bring something to read with me, which i do anyway (as for now, Haruhi manga third volume, i’m reading it quite… anachronistically), but wouldn’t it be better if classes were of any challenge? I get the feeling i’ll start writing again, well, as soon as i can find a decent notebook with calendar in it for my schedules—nowhere in Hikone could i, so far.


ボーリング

って俺のスポーツじゃないみたい。今晩は軽音部の先輩方と一緒に南彦根へ行って、なんとかモールで2時間ぐらいボーリングをやってた。楽しかったが、ボーリングは初めてだったので全くできなくて、つらい失敗だった。だが、後絶対何回も行きたい、みんなと本当に楽しい時間を過ごしたから。

午前は思ったよりずっと早く起きれたが、ぜんぜん勉強しなくて、LinuxのRhythmboxプレーヤを調整してた。プレイリストをアーティスト名順で並べ替えるとき、”The”を無視するようにしたかったが、やはりプラグインを作るために俺の現在のPython知識は十分じゃない。それをあきらめて、Windowsのドライバーなどの基本ソフトを探して、慣れたように設定した。

3時から部員集合だったが、なんか予定変化によりバンドの申し込みは来週までできるようになったから、バンドもう一行組めるかなと思ってる。ギターやりたいからね…もちろん、できなかったらこれからも自分で練習して、今度できるために。

5時ごろ”昼ご飯”として、残りのたこをトマトソースで焼いた。おいしかった~しかしもうめっちゃ晩くなっちゃって明日の昼ご飯を作る時間もないしそんな気もしないし、明日はじめて食堂のもの食べてみる…か、朝早く起きて作っておくか、まだ決めてない…早く起きても大丈夫じゃないかって、明日つまらない授業ばっかりなんで、寝る時間もいっぱいあるからね…(知ってる、知ってる。俺悪い学生だってこと。)


Csakazértse?

Nem akarok tucatember lenni. A vasútállomáson bemondják, hogy amennyiben a következő gyorsra vár a kedves utas, a fehér háromszög jelzésnél, amennyiben a személyre, a kör jelzésnél szíveskedjenek kettesével sorakozni. Én pedig akkor fölállok a padról, végigsétálok a sárga vonal “rossz” oldalán (értsd, úristen, mindjárt beesik a vágányra a felelőtlen külföldi! vagy nem) aztán amikor beáll a vonat, valahogy felszállok. És nem arról van szó, hogy Japán szűk, és százharminc-negyven millióan lakják, úgyhogy kellenek a szabályok, mert Tokióban, ahol egy állomáson bármely időpillanatban van annyi ember, mint itt Hikonében egy év alatt összesen, és ugyan sorakoztak, de legalább nem szólítottak föl rá. Mert amíg az emberek csinálják, hadd csinálják, csak tőlem ne várják el. Biztos lesznek súlyos társadalmi problémáim ezzel a mentalitással, de köszönöm, az elmúlt húsz és fél évben (de rossz leírni) azért megvoltam vele.

Néha megijedek, hogy én is olyan kiállhatatlan ember vagyok/leszek, mint.

Amikor mondom, hogy nekem nem kellenek a tucattermékek, akkor is erről van szó. Amíg van alternatíva, nem akarok ugyanolyan telefonnal, mp3 lejátszóval, cipővel, karórával, hajzattal rohangálni, mint a fejlett társadalmak milliárdnyi embere. Egyszerűen taszít a tömegdivat, de sokszor nem érzem, hogy az alternatívák bármivel is jobbak lennének. Ahhoz meg nem vagyok elég elszánt, hogy mindent magamnak csináljak… Sajnos (?) az a kor már pár ezer éve letűnt.