Másfél éve nem élek Magyarországon, ergo fogalmam sincs az otthoni rádiók helyzetéről. Amit tudok, hogy amikor otthon voltam, akkor vidéken az egyetlen hallgatható rádió az MR2 Petőfi volt – igaz, Salgótarjánban azt se mindig sikerült fogni. Az volt az egyetlen rádió, ahol nem csak az épp aktuális, két év múlva elfeledett amerikai “popsztárok”, a nyolcvanas- és kilencvenes évek diszkó- és europop slágerei és a magyar “szuperzenék” szóltak.

A Petőfin volt helye az alternek, a rocknak, és mondhat akármit az Edge Records vezetője, én azért azon rövid idő alatt is hallottam “torzított gitárt” ott, még ha nem is hörgősmetált. És nem volt egyoldalú se (annyira), mert volt helye a rock-fajok mellett hiphopnak és elszálltabb underground műfajoknak is, és ez jó.

Erre most olvasom, hogy új médiacsászárnőnk ízlésének ez nem felel meg. Közszolgálati rádió, és úgy tűnik, hiába van erre igény (lásd többszázmilliós profit, hatalmas sikerű turnék és fesztiválsátrak), ha nincs vallási- és gyerekműsor (amit az ég világon senki nem hallgat, az otthon lázasan fekvő kisiskolásokon (akik inkább akkor már rajzfilmeket néznek) és nagymamákon kívül), akkor a közszolgálati rádió nem közszolgálati.

Mondhatják, hogy a Petőfi csak Péterfy Bori, a Kaukázus és a Vad Fruttik számait pörgette, de amíg minden más nagyobb lefedettségű rádión (értsd Budapesten kívül is fogható) Lady Gaga és társai zenéi mennek hasonló arányban, én is inkább szavazok a magyar előadókra.

Lehet mondani, hogy a Petőfi egyhangú volt, unalmas, ismétlődő, és csak egy műfajra koncentrált, de azért valamiért csak népszerű volt. Vagyis sokan vannak, akiknek igényük van Bori “hónaljszagú” popzenéjére. (Még emlékszem, ahogy az EFOTT-on reggelente a Vámpírra ébrendtünk – és hiába szerettem az Amorf Ördögöket, Bori szólókarrierjéről nem tudnék, ha nem lett volna MR2.) És ha ezt valaki nem látja be, akkor kisebbségbe került. (Milyen érzés?)

Engem nem érint, tekintve, hogy ebben az egész politikai ciklusban összesen ha leszek otthon egy hónapot, de látva, hogy Viktor atyánk nagy sikerű médiaügyi főpapnője mint produkál, nem fűzök a Petőfi jövőjéhez nagy reményeket. Remélem, tévedek.