Eleve, hogy nem volt reggelinek valóm, mert tegnap nem tudtam bevásárolni az esti buli miatt. Nem baj, azért elindultam kondiba, jó lesz az éhgyomorra is. Jó is lett volna minden bizonnyal, csak nagy ésszel itthon felejtettem a tornacsukámat, úgyhogy ennek is lőttek. Aztán pont, amikor már kényelmetlenül messzire értem az iskolától jutott eszembe, hogy meg kéne kérdezni majd, hogy az albérletet mikor kell perkálni, a szerződéskötéskor, vagy valamikor később… Itt már kezdtem érezni, hogy gond lesz. Mentem a Starbucksba kávét venni, mert az is elfogyott tegnap, és ott esett le, hogy a pontgyűjtős vackot természetesen elfelejtettem. Végül mentem venni kajaféléket, és ugyan sikeresen találtam csirkemájat (úgyhogy fogok csinálni olyan baconbe göngyölt májat, amilyet otthon ettem karácsonykor), de kifelé jövet ugrott be, hogy kukoricát elfelejtettem venni, ami pedig mostanában alapvető része az étkezéseimnek.

Ez nem az én napom.