Mert nincs is jobb dolog, mint a hétfő. Főleg, ha a szóban forgó hétfő reggel nyolckor kezdődik. Bár kivételesen legalább kialudtam magam, mert ugye a szombat éjszaka egy az egyben kimaradt, így tegnap este már éjfél körül húztam a lóbőrt. Ellenben ma éjfél körül még az igát.

Mert valahogy ebben az egy hétben, amikor pont szabadságon van az animációs rendező (vagy fene tudja hogy hívják magyarul az “animation director”-t), hirtelen minden teljes gőzzel be kell induljon. Bár mondjuk ebben benne van az is, hogy az ő távolléte miatt sokkal nehezebb összeszedni a jelenetek anyagát (hiszen szinte mindent ellenőriznie kell). És természetesen ilyenkor jut eszébe a 3D-s csapatnak, hogy akkor 120 jelenetnyi anyagot nézzünk át egyben – ez volt mondjuk egy jó három órás “buli” így este nyolctól.

Meg ugye hónap vége/eleje van, úgyhogy az animátoroktól össze kell szedni a számlákat. Mert az se jut ám mindenkinek eszébe, hogy kifizettesse magát – vagy hogy esetleg az elvégzett munkáját pontosan írja rá a számlára. Amit aztán nekem kell ellenőrizni, mert ugye csak mi tudjuk, hogy mit csináltak meg ténylegesen.

Igaz, még mindig jobb, ha nagy a hajtás, és egy lélegzetvételnyi szünet nincs, mintha egész nap csak unatkoznék. Mert azért olyan is volt már – éljen a remek(ül betart(at)ott) ütemterv. Megleszünk azért időre (úgy-ahogy), de addig még lesz itt vérizzadás.