Egymást követően két egész érdekes álmom is volt. Az első pénteken, amikor éjfél előtt próbáltam aludni egy pár órát (lett belőle nagyjából tíz perc). Azt álmodtam, hogy a tarjáni Kemerovón síelek. Az a szomorú, hogy még nagyon képlékeny az anyagi helyzetem, úgyhogy egyáltalán nem biztos, hogy a télen lesz pénzem elmenni síelni, pedig nagyon jó lenne. Bár a helyszín úgyis más lenne…

A másik pedig ma éjszaka volt, azt álmodtam, hogy San Franciscoban vagyok. Így visszagondolva esik csak le, hogy bal oldali közlekedés volt. Több része is volt az álomnak. Először a Golden Gate hídon voltam egy autóban, nem én vezettem, és az volt a vicces, hogy a hídon hajók közlekedtek. Nagyok. Már akkor is felmerült bennem, hogy mégis hogy úszik a betonban a hajó. Különösen érdekes volt, hogy ahogy a valaki, aki vezetett, rávillantotta a fényszórót, a hajó fekete-fehér spirálos mintára váltott. Furcsa, hogy nem azonnal, hanem mintha oda kellett volna érnie a fénynek, de a hosszból ítélve a reflektor idézte elő. Aztán volt olyan is, hogy ilyen elhagyott helyeken egyedül mászkáltam, mintha egy kalandjátékban felderítőztem volna, meg olyan is, hogy fás utcákon vezetek.

Nem tudom, kinek tűnt fel, hogy egy pénteki és egy hétfői álom “egymást követő” volt, de igen, a hétvégén megdöntöttem a saját rekordomat és három napig lényegében alvás nélkül toltam. (Aztán most meg tizenkét órát egy zuhanyszünet megszakítással folyamatosan.)