Valahogy megint az az érzésem, hogy nem fogok egyhamar aludni, de holnap már nincs semmi, ami miatt éjfél utánig fenn kéne maradnom. Ma még van: holnapra ugyanis jó lenne, ha lenne egy kész útvonaltervem a japán beadandómhoz, aminek témája nagyjából annyiban foglalható össze, hogy létezik-e a világ, ha igen, hogy, és megismerhető-e, és mi az ember benne. Szerencsére a kvatumfizika és Sartre nagyon hasznos és könnyen követhető gondolatmenetet ad, pontosabban elég sok ilyet, már csak ki kell választanom (meg kell írnom a vázlatot), hogy melyiket írom le.

Azt nem tudom és nem is akarom mondani, hogy könnyű lesz megírni, mert nagyjából négy oldal tartalmat utoljára akkor írtam japánul, amikor a Magyarországról szóló beadandót csináltam közgázra… Bár ha csak annyira lesz nehéz ezt összehozni, mint azt volt, akkor nincs félnivalóm. Ugyan a téma ezúttal egy kicsit absztraktabb… És ráadásul próbálom majd minél érdekesebbre és ugyanakkor (kötelező jelleggel) objektívra írni, ami megnehezíti azért a tervezést. Meg persze a nem épp friss agy és az éjfél utáni időpont se a legideálisabb…