Author: valerauko

Olvasgassunk

Ma befejeztem a Sofie világát. A végén összetalálkozunk néhány nagyon kemény filozófiai problémával, ami már-már a mátrix gondolataihoz közelít. Valahogy úgy kell elképzelni a könyvet, hogy az elején még épphogy csak becsöngettek, és a diáknak (jelen esetben az olvasónak) még könnyed, élvezetes a filozófiaóra, majd bekeményít a tanárbácsi, és mindent a fejünkbe tömköd, amit csak az emberi történelemben eddig előbukkanó filozófiai gondolatokkal kapcsolatban egy normális embernek tudnia kell. Ahogy közeledik az óra vége, és már a diák is belelendült az agykerekek mozgatásába, egyre keményebb és keményebb feladatokat is rásóz az olvasóra, és bizony ez adhat néhány álmatlan percet éjszaka, nomeg nyugtalan álmokat. Mindenesetre, ha valakiben van hajlandóság az olvasásra és a gondolkozásra, csak jól járhat vele, ha elolvassa.

Most, hogy ezt befejeztem, neki is fogtam a Kalevalának, amit már régebben félbehagytam. Meg kell hagyni, ez már nem “könnyű olvasmány”… Majd ha elolvastam, nyilatkozom bővebben.

Addig is, itt vannak a borítók (saját fotók)


Ribizli

Most vagy másfél órát anyukám egyik ismerősének kertjében töltöttem, és ribizlit szüreteltem. Először meleg volt, aztán a szúnyogok jöttek – a végkövetkeztetés annyi, hogy nem nekem találták ki a mezőgazdaságot.

Végül is nem néztem meg ma a Bin-jipet, majd holnap délután fogom valszeg, amikor úgysincs jobb dolgom. Ma csak az eheti Naruto illetve Bleach adagomat kaptam meg, mindkettő emelkedő színvonalat mutat a korábbi epizódokhoz képest, és ez reménykedésre adhat okot.

A Bleach rohamosan közeledik a Bounto-saga végkifejletjéhez, már nem lehet sokkal tovább húzni, maximum öt részre becsülném – tehát a nyáron mindenképp vége lesz. Alig várom már, hogy vizardokat (igen, normál V-vel) és arrancarokat láthassak. =)

A Naruto meg kivételesen egy normálon felüli epizóddal örvendeztetett meg, ami egy kicsit az egyik utolsó normális rész utóhatására emlékeztetett, amikor Jiraiya megpróbálja a varangygyomorrá változtatott falakkal elkapni Itachit és a cápasrácot (semmi köze a nemrégiben mozikba került filmhez). Remélem később jobbak lesznek, a lista ígéretes változásokat mutat…


AD

I don’t mean the short of the roman phrase “anno domini” but the name of my to-be-reborn anime site, Anime Dragon. I’ve already made up the first layout – at least in mind. This is the first one i first drew on paper before making it on computer.

The main graphic characteristic of the layout will be a chinese style dragon, like Haku in Spirited away, though not neccessarily he. It can be the great dragon from Dragon Ball, or maybe one i create… depends on whether or not i can find high quality, usable screenshots.

I don’t wanna tell anything more, you’ll see it when it’s done!


Kegyetlen játékok

Ritkán nézek filmeket, és akkor is csak jókat. Legalábbis olyanokat, amik első pillantásra megtetszenek. Ilyen volt a Kegyetlen játékok is.

Ma este néztem meg először, és nagyon megfogott. Illik rá a cím, ez az első perctől fogva egyértelmű, de az utolsóig nem derül ki az igazi ok – én sem fogom most lelőni. Egy kis csoport new yorki sznobról szól, és az egyikük, a szívtipró Sebastian és nővére kegyetlen játékairól, amivel emberek jó hírét és lelkét teszik tönkre. Azonban egyszer csak hiba csúszik a számításokba, mert Sebastian szerelmes lesz a következő áldozatába, és ebben a számára teljesen új helyzetben ugyanolyan védtelenné válik, mint az addig általa kikészített emberek…

Nagyon mély értelme van, bármennyire is utálok ilyeneket írni – ha valaki bírja a film valóban kegyetlen valóságát, kötelező ez a mű.


Shine

It’s already almost totally dark, there’re only a few gleams of light in the edges of the sky, but Eärendil already set sail through his realm in heights. Eärendil is the legendary half-elven sailor, who with his wife Elwing and the only Silmaril freed from Morgoth before the battle of wrath arrived by the coasts of Valinor, and asked for help to conquer evil. They were granted that and also their ship, the Vingilot was put on the sea of skies. Eärendil sails there, with the Silmaril on his forehead, that shone so bright that the people of Middle-Earth named it Gil-Estel, the Star of Hope – that we know as morning star (or evening star).

Now when first Vingilot was set to sail in the seas of heaven, it rose unlooked for, glittering and bright; and the people of Middle-earth beheld it from afar and wondered, and they took it for a sign, and called it Gil-Estel, the Star of High Hope.

It’s one of my favourite stars…


Lássuk

Mostanában végre kezd kirajzolódni valami értelmes napi programszerűség nekem: reggeli felkelés után fórumozás, ismerősökkel dumálgatás, közben még a projectjeimbe is bele-bele nyúlok… Ebéd után újságolvasás (nem igazán újság-, inkább magazin-olvasás, de az milyen bénán hangzik már), punnyadás, majd melózás. Amikor már kezd normalizálódni a hőmérséklet, elmegyek tekerek egy nagyot a város körül… ma nagyjából 15 kilométert tekertem le kevesebb háromnegyed óra alatt. Aztán zuhany, csetelgetés, fórumozás, majd vacsi után főleg már csak olvasgatok. Jelenleg a Sofie világát. De azt már írtam a múltkor =). Most várnak egy kiadós convoba, úgyhogy megyek is.


Quickly

I need to quickly do both my today posts because my really little brother will soon go to sleep, and after that i rather turn the computer off. Either way, by my dad’s views it’s already too late to sit here “hitting those damn buttons” (free translation =)).

My plans for the rest of today: get a chair, bring it out to my balcony and sit there reading and starring at the sky. I just fear i won’t be able to do it for long, because i need a light to read, and all insects around will gather there…


Filozófia

Ez a Sofie világa újból rászoktat a hardcore gondolkodásra. Nem mondom, hogy nem gondolkoznék különben, de eddig inkább mellőztem az igazán filozófiai témákat.

Viszont most… nagyon jó érzés újra egy kicsivel magasabb szinten kihasználni az agyamat. A világ teremtése, az élet értelme… ezek a kedvenc problémáim, mert eddig nagyon kevesek találtak rá meggyőző magyarázatot =).

Általában – tehát nagyjából mindig – a szintemen mindenki más szerint magasan felül lévő feladatok foglalkoztattak… végül is egy magasabb célt nagyobb dicsőség elérni, és nem olyan szégyen elbukni.


Bad

This was a bad day. Really. For some mysterious reason everyone went stupid. They’d bite and chew others for a single bad word. I so can’t bear when people can’t get used to each other…

Right now one of my best friends just announced that she (yeah, she’s a she) doesn’t think we’re friends anymore. Nice.

Happenings like this always give me troublesome hours of thinking about solutions. I won’t let things like this happen. I always tried to prevent them happening. And i will always. But now… after writing one more post, i’ll sit on my bed gazing at the sky thinking…

I’m anti-emo. I can’t stand people suddenly going insane, yelling how they hate everyone, how noone understands them… how’s that i can live without such downturns?


Kreativitás

Bár különben – mint arról az előző bejegyzésben olvashattatok – kevés híján feketekőszénné untam magam most hétvégén, azért volt néhány pozitívum is. Például kapásból két megrendelt layoutot is elkészítettem – igaz, az egyiknek még hiányozak a hírhedt utolsó simítások (amik keretében általában mindent átrajzolok). Szerintem mind a kettő egész jó lett, majd ha nyilvánosan is megnyílnak az őket felhasználó oldalak, bemutatom őket.

A Digimon Backup is pár lépéssel közelebb van a megújuláshoz, csakúgy, mint az Anime Dragon, amire rá se lehet majd ismerni, miután átalakítottam. Majd holnap láttok belőle többet is. Ma már nem valószínű, hogy írok többet, majd egyszer…