I’ve just read a post at Mr. Tiny’s with the third part of the Zeitgeist documentary. I haven’t seen the first two parts, and i don’t plan to watch them, except if someone posts something interesting about them. This third one was enough to make me think. To think about how crazy this world is, and how crazy it ever was. I can’t believe anything i’m told, because i cannot be sure it’s true at all. There are sure trusted sources, my personal friends and people i know, but the internet in general is not. There are so many concepts about the order in this world, whether it exists or not, and if it does, what is it like, that reality is impossible to grasp. It’s like Harry Potter: you know it can’t be true, because if it was, then the magicians wouldn’t have let it be published… (And it’s also way too detailed.) The same goes for all the theories: if something is published, then it’s published with acknowledgement from the heads of the world (in case there is such a thing)… Then come two chances: either it’s true, and they let it be published because they are sure that no one would actually believe in it, or because it’s in no relation with realty. It doesn’t really matter, if it’s Umberto Eco’s Tres, or the Rockefellers, as long as there is someone up there. I know though: if the throne of the world was empty, if heaven was empty, then people (Aizen of Bleach) (would) have already occupied it. This world is so hopeless, i would run away.
Need For Speed 3
Emlékszem még hét-nyolc éve ez volt az egyik első játék, amit kipróbáltam. Nagyon tetszett. Reggel, mielőtt suliba mentem (akkor még általánosba) mindig lenyomtam egy menetet, és az ragadt meg bennem belőle, hogy ez az autósjáték. Maradandó. Hogy jött akkor most elő? Úgy, hogy itt a városban most utat építenek, és az egyik szakasz nagyon ismerős volt az NFS3-ból. Nagyon. Sajnos a játék már nincs meg, hogy onnan lophassak képet, így a netről tettem: ez volt, ami még a legközelebb állt az emlékeimhez – ez az a rész, hogy ha itt az ember visszamegy a kanyar elé (ami a hátunk mögött van) akkor látja azt, amit én minden görkorizásnál (vagy néha bringázásnál, bár bringával ritkán járok arra – és igen, ennyire emlékszem rá, ezért mondtam, hogy mély nyomot hagyott bennem). Ím.
Mász(kál)
Most így hajnalban nekiugrok, és végigolvasom azt a nagyjából háromszázötven olvasatlan új hírt és/vagy bejegyzést, ami az elmúlt sok napban, amióta nem olvasok feedeket, felgyülemlett. Némelyiket persze már láttam korábban, viszont nem kommentáltam még semmit. Majd most.
Rollerblade
I just went out for a rollerskating session, and was out there for about one and a half hour, singing the chorus of Avantasia by the band named identically. It’s really catchy…
We are the power inside, we bring you fantasy.
Avantasia by Avantasia
We are the kingdom of light and dreams,
gnosis and life: Avantasia!
Now i’ll wash my hair, have a refreshing shower, and then after a quick and light dinner (greek salad, i think) i’ll watch (finally) the whole of Butterfly Effect. I was quite angry on friday about it, but naturally it was my fault (as always).
Soon.
Dead Poets Society
O Captain my Captain! our fearful trip is done;
Walt Whitman
The ship has weather’d every rack, the prize we sought is won;
The port is near, the bells I hear, the people all exulting,
While follow eyes the steady keel, the vessel grim and daring
Yesterday evening i watched a movie, that possibly changed the lives of many… But not mine. Why? It certainly was an experience, watching this movie, but i have been trying to live how Mr. Keating taught his students, though most of the time, i have not been successful. It’s not an easy thing to break the rules just a little bit. Else you will end up how Charlie Dalton ended up, and Keating said it right: there’s a time to revolt, and there’s a time to remain silent. Maturity and the “serious thinking” kills the revolutionary spirit in almost everyone, and indeed poetry is one of the things that can save this. It’s very hard to tear apart the binds of the society, to free ourselves from the mud that we can see too clearly, from the inside… The Poets made me promise myself, that as soon as i can, i will start collecting poetry and generally all kinds of literature, and read a lot. Not as if i’d like to become a bookworm (more than i am now), but it really helps to open the mind.
Facts
- A headache is no fun. Especially if it’s not really a headache, but a general feeling sick. It can make a day really entertaining.
- RapidShare has its unique measurement system, be aware. “One hour” is 100 minutes according to them, just as a minute about 100 seconds, though i’m not sure about this part (yet). This misunderstanding caused a few minutes (SI sense) of surprise for me.
- If everyone drinks around you, and this “everyone” consist of your family, you can see all little changes in their behaviour as they consume that dear alcohol. In my case: i don’t know if only i don’t see myself from outside when i drink normally (so it’s not the purpose to get very drunk) or others around me have lower threshold. This needs confirmation too.
Hibajavítás
A tegnap este nem éppen úgy sült el, ahogy terveztem (ld. előző bejegyzés), de ma következetesen végig fogom vinni a terveimet, kivéve a kivételek. A tervek pedig úgy hangzanak, hogy beülök a hintaszékbe, és kiolvasom a Harmonia Caelestist, lehetőleg egy ültő helyemben. Nyilván lesz közben néhány más apróság is, de ettől most eltekinthetünk. Közben átküldök néhány kémprogram- és hasonló kártevő-ellenőrző programot a gépemen, csak a biztonság kedvéért – de ezzel legalább nem kell foglalkozni: elindul és megy magától.
Angry
I started watching Butterfly Effect as the movie for tonight, but suddenly it stopped. After a short investigation i realized that i only downloaded borrowed the first part of it—but there was no indication of any other part, just another bunch of links disks marked as “alternate”. Thanks a lot. That made my eve. I won’t see this movie for a while now, since it will take about that long to get the other part too (that shop won’t be open on the weekend). I don’t want to swear… tomorrow i’ll have to watch something really good.
Egér
Méghozzá mérgezett. Ma egész nap úgy rohangáltam, mint az a szegény rágcsáló a kalickájában. A tegnap esti követségi e-mail egy kicsit megváltoztatta a mai programomat, de nem lett az végül olyan rossz, mint amilyen lehetett volna. Reggel azzal nyitottam, hogy fölhívtam az illetékest, hogy mégis hogy mikor s mit, aztán spuri a suliba (ahol éppen sportnap és főzőverseny (!) volt). Megszereztem az utóbbi három évi iskolai bizonyítványom másolatát (valami csoda folytán már az ideit is lefénymásolták, bár meglepetést nem okozott), majd irány a megfelelő ipari egység, hogy csináltassak (mint a villám) négy igazolványképet. Na a villámból az lett, hogy a végére, ha kevésbé higgadt természet lennék, már a villámot kívántam volna, hogy a fényképész hölgy fejébe bele találjon csapni. Hogy mit lehet egy fénykép kinyomtatásával vagy negyed órát szerencsétlenkedni, az nekem mostanáig rejtély – bár az ő reakcióit látva neki is az volt. Aztán irány a művház, ahol unokaöcsém ballagási ünnepélye zajlott (általánosból távozik a kis drága), és itt váltunk délutánba.
Hajjaj
A mai napom nagyon tartalmasan telt el, délelőtt nem csináltam semmi lényegit, délután meg magyar tételeket tanultam (legalábbis elolvastam vagy tizet), Harmonia Caelestist olvastam, most írok egy bejegyzést, aztán filmet nézek (valószínűleg a Rebuild of Evangelion lesz). Viszont most este kaptam egy olyan e-mailt, amitől kirázott a hideg: a japán nagykövetségről küldték, hogy hiányzik “néhány” dokumentum a jelentkezésemből. Hoppá, hát nem átsiklottam egy félreeső információs lap utolsó oldalán felsorolt dokumentumlistán? Így hát holnap rohangálni fogok, nem is keveset. Reggel persze telefonnal indítok, mert mondjuk az orvosi igazolásomból nincs példányom (alap hiba, tudom), így néhány kérdéssel fogom megtámadni rögtön hajnali kilenc körül a távbeszélőt. Ráadásul holnap lesz unokaöcsém ballagása (általánosból), csak hogy még zsúfoltabb legyen a program. A fene a dokumentumokba. Persze én voltam a hülye… Miért nem adtam be már májusban…
