Tag: blog

Bakancslista

Bár nem láttam a 2007-es filmet (és ez valószínűleg nem is fog megváltozni), egy életélvező blogger bejegyzése megihletett. Bár már eddig is elég sokfelé jártam és sokmindent láttam, a lista jó hosszúra nyúlik…


Egy hét

Csak akkor tudatosult bennem, hogy már a csütörtöknek is vége lett, amikor éjfél előtt pár perccel feltűnt, hogy az óra mellet nem “sz” van, hanem “cs”. Egész nap abban a hitben éltem, hogy szerda van – vagy inkább csak nem voltam hajlandó felfogni, hogy nem így van.

Mondjuk nincs sok okom panaszra. A hetem eddig nem volt épp unalmas, hiszen a stúdió már teljes gőzzel pörög, és kedden még mást is sikerült bezsúfolni. Szeptembertől pedig a hétvégéim sem lesznek unalmasak. Nem mintha eddig azok lettek volna – nem is tudom, hány kiállítást (stb) néztem meg augusztusban.s

Cserébe így estére azért visszanyalt a fáradtság, és borzalmasan ingerlékeny lettem. Arra már ki sem térek, hogy csak gyűlnek és gyűlnek a további teendők (köztük első a takarítás).


Csak úgy mellesleg

Ma dél körül váratlan esemény volt, hogy engem hívtak a telefonhoz. Ez általában csak akkor fordul elő, ha egy animátor-cég akar valamit, de ez most más volt. A cég egy másik stúdiójában dolgozó manusztól jött ugyanis a telefon, hogy nem érnék-e rá valamikor, mert lenne egy kérése. Mint kiderült, valami baja lett a nyári hőségtől a hegedűjének, ami egy magyar mester műve, aki október végén talán jön majd Japánba. Hogy ugyan tolmácsolnék-e.


最悪

さすが月曜日というべきか。実際さほどでもなかったけど、最終的に残る後味はあまりよろしくない。

ひとまず、朝からやばかった。寝るのも遅かったから起きるの大変だろうとは予想してたけど、問題はそこじゃなかった。スマホのアラーム鳴ったらちゃんと起きたけど、消せなかった。もともと数学問題解くことでしか消せない形にしてるけど、なぜかすんげ固まってて、問題解くところか、何の反応もなかった。そんで起きて30秒でイライラして、電池取り外して無理やり消した。そして二度寝した。そして寝坊した。仕事には間に合ったけど、朝走にいく時間なかった。


Weird spam

The past few days the blog’s been bombarded by really weird spam. Weird in that I honestly can’t figure out what’s the point. Normally spam links to some shady webshop, be that link in the comment body or hidden in the author’s link.

Spam


Twitter

Today I got leave for the morning to go to Comiket (that’s right). I’ll write about it more in detail later, but there was one thing that totally caught me off guard.

I was already on the way outside when I spotted someone waving a huge, and visibly old Japanese flag. Considering how rare it is to see such a thing, I listened to them talking about what it was and posted a photo on Twitter. Then hell broke loose.


Age

True terror is to wake up one morning and discover that your high school class is running the country.

Kurt Vonnegut

While my high school class isn’t running any country (yet), the past few days I’ve had some experiences that are much alike to that terror.


So much to do, so little time

I get the feeling that even if I wasn’t working 10-11 hours a day I’d still have trouble squeezing in all the stuff I’d want to do. This is in such a big contrast with how lazy I used t— scratch that. I’m still lazy but at least now I’m trying more consciously to spend the little free time I have more meaningfully.

This usually involves going outside, since if I’m at home, it usually comes down to either sleeping or procrastinating online. Writing blogposts intended to be interesting (and probably fail at that) is also an option, but that takes serious effort. I need to go out even to read: at home I’d just fall asleep over the book – any book. Can I please have a body that doesn’t have stupid demands like sleep?


Fashion

In the evening I took a little excursion to Tokyo station to pick up my week’s load of beer. The rain’s already stopped, so I didn’t really think much about what I put on. Went with a (utili)kilt, my red Threadless shirt and boots (I don’t really have any other waterproof shoes).

On the way home, some western guy walked up to me at Ogikubo station, and told me I’ve got “an interesting fashion sense.” I guess I should consider that a praise.


今年の夏、仕事あるんで週末しか動けないから、遠くまではいけないが、2つの案がある。一緒にきてくれる人募集。そして2つともアニメの聖地巡礼くさい。