Vagy csupa nagy betűvel, vagy így, a lényeg, hogy holnap beüt a krach, és délelőtt tíz óra ötven perckor nekifogok életem első (és remélhetőleg utolsó) kreszvizsgájának. Ma egész délután tanultam (na jó, ez így apróbb túlzás, de a valóságot három és fél óra kivételével fedi), átnéztem direkt koncentráltan azokat a részeket, amik eddig gondot okoztak (minek kell kötelezően benne lennie az autóban, mit kell ellenőrizni mikor, melyik hibának mik a jelei, tehát lényegében a szerkezettan), meg az olyanokat, amik képes feladatban előfordulhatnak: villamos, kereszteződések, besorolás, párhuzamos közlekedés. Amilyen idétlen a para-méterem, egész biztosan remegve fogok bemenni vizsgázni, viszont már most meg van mondva magamnak, hogy tudatosan és szándékosan és odafigyelve lassan kell haladnom. A próbavizsgákon is rengeteg olyan hibám volt, hogy nem olvastam el a feladatot figyelmesen vagy végig, csak reflexből rákattintottam egy olyanra, amit jónak hittem. Most ezt nem engedhetem meg magamnak. Imádkozzatok értem (hát még mi lesz itt rutin- meg forgalmi vizsgánál)!
Miből lesz a cserebogár
Most, hogy megláttam Methos nagy hírű projectjét, a Rhitmot, egyszer csak rádöbbentem, mennyire nagyot tévedtem, amikor azt gondoltam, hogy nem érdemes teljesen AJAX-alapú oldalt készíteni. Nagyon is sokféle oldalt érdemes ilyen módszerrel csinálni, feltéve, hogy nem fontos a SEO az adott oldalon. Ilyen ugye lehet – mint pl a Rhitmo – egy online operációs rendszer (vagy valami hasonló), vagy csak valami hasonló, ahol nem az oldal adja a fő tartalmat, hanem a felhasználó, és nem fontos az, hogy nyilvános legyen. Teszemazt, RSS-olvasó programok, könyvjelző-kezelés, vagy akár még – megfelelő biztonság garantálása mellett – dokumentumok kezelése és szerkesztése is szóba jöhet. Így már tudom, hogy mit fogok csinálni mostanában.
Dilemma
Azt kell eldöntenem, hogy mit fogok csinálni július első hetében. Egyik lehetőség, hogy németországba megyek egy barátommal és öt napig ott szórakozunk, és valószínűleg piszok jól érezzük magunkat, és mivel iskolai szervezés, teljesen ingyen van, és még unatkozni sem fogunk. Viszont ez két dologgal is ütközik: először is július elején lesz az utolsó elsősegély/eü. órám és rögtön másnap a vizsga is, plusz akkor mennék Volt fesztre is egy másik jó barátommal. Na ezt hívják dilemmának.
Edit 19:46
Úgy tűnik, németország lesz ebből… Azt még azért ki kell találnom, hogy az elsősegély-vizsgámmal mit fogok kezdeni.
Sűrű nap ya kinen
A “ya kinen” japánul van (や記念), és azt jelenti, hogy “és emlékek, stb”. Ebből gondolom ki lehet találni, hogy ez egy hosszú (vagy nem) és untató (vagy nem) bejegyzés lesz, a tegnapi és mai napomról, meg szokás szerint néhány tervemről (vagy nem).
Éhség
Ma koplaltam. Erre végtelenül prózai okom van: az elmúlt napokban degeszre ettem magam, és végre akartam egy cseppet emészteni is. A vicces, hogy úgy igazán még így este nyolc óra magasságában sem vagyok éhes, pedig ma még semmit nem ettem (és nem is fogok). Van viszont ennek egy kis negatívuma is: könnyebben elfáradok az ilyen napokon, és (talán épp ezért) a teljesítőképességem is jóval alacsonyabb. Épp ezért ma nem csináltam úgy igazából semmit, csak egy beteg humorral és lolspeak-kel megrakott oldalt, meg egy hasonló stílusú “posztert” az ajtómra. Most még összeírok mára és holnapra 5-5 szót, amiket majd megtanulok (mindhárom nyelven, angolul, németül és japánul is). Elsőnek általános, témafüggetlen szavakat fogok tanulni (egy hétig), aztán később minden héten egy-egy témakör, mint mondjuk bevásárlás, lakás, utazás, szórakozás, étkezés stb. Nyár végére így nagyjából 250 szóval gazdagodom majd ezeken a nyelveken. Közben még Pascalt is tanulhatok. Ámen.
Foci és dallam
Pénteken – vagy ha úgy tetszik, tegnap – sportnap volt a suliban. Tavaly volt pingpong is, ami érdekelt is anno, bár nem emlékszem, hogy valójában játszottam-e vagy sem – idén ez nem volt, fociztunk. Sajnos csak egy meccset. Nem fogom részletezni a szervezést és a sorsolást, a lényeg, hogy egyenes kieséses rendszerben elsőnek rögtön összekerültünk az évfolyamunk másik jó csapatával, és a meccs tíz percében döntetlent is játszottunk. Hetesekkel kellett dönteni, azt pedig ők nyerték 2-1-re. Általában nem szokott megviselni, ha elvesztek egy meccset, talán mert már megszoktam – nem tudom, de ez most nagyon rosszul esett. Talán mert rajtam múlt? Mindegy, ennyi telt tőlem. Szeretném elhinni, hogy megtettem, amit tudtam. Lehet, hogy ezzel átverem magam, mert el is vetődhettem volna a labdáért, de egyszerűen nem. És kész. Ez volt, rossz volt, volt.
WiFi
Ma kresz-óra után beültem a helyi fő tér közelében található jó kis helyre, melynek neve Árkád Cukrászda, mivel ki akartam próbálni a weboldalukon beharangozott ingyenes WiFi internet használati lehetőséget (rövidebben: hotspotot). Bár a hálózat hozzáférési kódját senki nem tudta az üzletben (mivel a főnök valahova elutazott, lol), azért nem húztam el azonnal, ahogy egy vérbeli kocka tette volna, hanem már ha ott vagyok, meg is ebédeltem, vagyis elfogyasztottam egy hawaii stílusban készített pizzát. Az egyik kedvencem, yummi.
Most már nyugodtan hagyom itt a gépet, megcsináltam az aktuális sürgős melót, még van egy, amit holnap fogok befejezni, aztán annak is vége. Ámen.
Kocka, megint
Ma az összes kockulás kimerült annyiban, hogy a PHP dokumentációban érdekes dolgokra vadásztam. Jackson mutatta az IMAP csomagot, de a DOM XML-t már magam találtam, és bár elsőre meglehetősen haszntalannak találtam, rövid gondolkodás után rájöttem, hogy lehet, pont ez kell majd nekem egy haldokló projectem felélesztéséhez. A Pascal mellé akkor találtam még valami fontosat.
Kockulok tovább
A mai nap egyértelműen a kockulás jegyében telt, az egyetlen tevékenységem itthon (a létfenntartáson kívül), ami nem besorolható ide a Bleach új részének megtekintése volt, de ez most nem volt olyan extrém jó, hogy írjak róla külön értékelést. Leszedtem nem egy programnyelv fejlesztési környezetét (vagy valami hasonlót): Ruby, Perl, Python, Turbo Pascal, és még tervbe van véve egy Delphi és egy C++/C# is. Először a Pascalt tanulom meg (nagyon), mert ez kelleni fog az őszre tervezett emelt infóhoz, aztán a többi ahogy jön. Most még pofozok egy keveset a blogon, aztán alszok.
Most meg esik már, meg szépen villámlik. Vihar lesz, gyermekeim. Nyugodt álmom lesz.
Megy
Végre valahára rendesen működik a vezeték nélküli itthoni hálózatom. Ne kérdezzétek, hogyan csináltam, egyszerűen ugyanazt a pár lépést ismételgettem, apróbb változtatásokkal, aztán egyszer csak működött. Tanulság: ha meg akarod osztani a netedet egy ad hoc vezeték nélküli hálózaton (tehát ahol nincs hozzáférési pont, hanem a gépek egymáshoz kapcsolódnak), akkor a netes gépen hagyd úgy a vezeték nélküli IP-t, ahogy a megosztás beállítja magától (általában: 192.168.0.1), a többi gép pedig kérje automatikusan, DHCP-től/-vel. Ez megoldotta. Köszönjük a türelmet, most újra blogolok. Szemét egy dolog ez a Windows megosztás, a legrosszabb, hogy még becsületesen dokumentálva sincs (vagy legalábbis nem található meg elég könnyen az a dokumentáció). És azért nem veszek routert, mert macera, drága (nekem), nincs rá szükség, és nem tudom, hogy át lehet-e arra kötni a csellót. Mert amikor megpróbáltam a leptopot rákötni, nem engedett fel a netre…
-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub fest filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kubernetes kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 軽音-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub fest filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kubernetes kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 軽音
七大陸最高峰チャレンジ