Tag: magyar

Kívánságműsor

Ha valaki szeretne örömet okozni nekem, a következőkkel teheti: StarCraft 2 európai régiós változat; egy “magyar vagyok nem turista” póló; valami punk hangulatú skótszoknya; tetszőleges tarajos-füles sapka; tekintélyesebb összeg japán jenben és/vagy repülőjegyek haza és/vagy a világ különböző tájaira; magasabb szárú sportcipő, Adidas-Converse-Vans-Etnies vonalon; csoki.

Azt nem is írom le, hogy ha hazamegyek, minden barátommal szeretnék találkozni, adott esetben jól berúgni, nagyokat beszélgetni és még nagyobbakat bulizni. Egyébként ugyanakkor megy Magyarországra egy japán barátom is, ha valaki szeretne egy lengyelországban tanuló menő és félprofi pingpongos csajjal barátkozni, jelentkezzen. Gondolom meg kéne neki mutatni Budapestet meg amit érdemes (nem alkoholista és nem tud annyira angolul).

Amúgy abban a néhány napban, amíg Pesten leszek, kinél szállhatnék meg?


Basszusmánia

Ma délelőtt csak úgy beraktam a Basshunter-féle DotA-dalt, és ennek alkalmán rádöbbentem, hogy basszusmániás lettem. Már korábban is feltűnt, hogy amikor séta közben megszólalt egy elektronikusabb szám, akkor egyszerűen hiányzott az erő (nem tudom, hogy a fejhallgatóból vagy az ipodból) a basszusból. Nekem az kell, hogy a basszus megrázzon, felálljon a hátamon a szőr tőle és ne csak ingerem legyen rá tőle, hogy megmozduljak, hanem ténylegesen mozdítson is meg (ezért élveztem különösen, amikor ősszel próbákon a basszus erősítő előtt játszhattam). Remélem a fejhallgató, amit rendeltem (Sony MDR-X200) erős lesz basszusban. És tervezem, hogy veszek egy a mostani 2.0 helyett legalább egy 2.1-es hangfalszettet, mert az jó (bár nem tudom, hogy hova raknám a mélynyomót).


Kína kettő

Shanghaiból érkezve a pekingi reptéren első dolgom volt egy netkávézót keresni, hogy hogy tudok eljutni a szállásomra – mert persze annyi eszem nem volt, hogy előre leírjam. A csaj nagyon nem akarta engedni, hogy ingyen megnézzem azt az egy oldalt, de aztán hosszas könyörgés után csak beadta a derekát (képletesen).

Úgyhogy fölpattantam a megfelelő buszra, majd a megfelelő helyen le. Viszont ott nagyon nem találtam a célhoz vivő buszt, se az alternatívaként említett metrót. De végül egy amerikai hárfással kettesben odataláltunk. A hely, a Red Lantern House egyszerűen tökéletes. Nagyon olcsó (a szállás, és ha öt napnál tovább maradsz, a kaja is), nagyon hangulatos, és általánosságban nagyon jó a társaság is. Főleg külföldiek, főleg európaiak szállnak meg ott, úgyhogy sok a közös téma és nagyon jókat lehet beszélgetni.


Kína egy

Még szeptember legelején voltam Kínában, de most esett csak úgy, hogy írjak is róla. A beszámolóm rövid lesz és összefoglaló jellegű, a képek mind ott vannak Facebookon.

Tehát az egész azzal kezdődött, hogy indulás előtti nap el kellett volna mennem a vízumomért – viszont előző este értem haza Okinawáról és karaokézni is voltunk, úgyhogy nem igazán sikerült időben fölkelnem. Így igazán izgalmas lett a másnap, mert nem csak annyi volt, hogy irány a kikötő (Oszaka), hanem előtte irány a kínai követség és úgy odaérni időben. Azért a kikötőben is voltak izgalmak, mert rosszul írták (természetesen) a nevemet a jegyre, úgyhogy nem akaródzott nekik annyira odaadni.

A hajóút odafelé teljesen eseménytelen volt. A kínaiak a hajón hangosak és undorítóak (két percenként lehetett hallani, hogy valaki egy tüdőrevaló turhát szív torokra és köp ki “valahova”), nem mellesleg pedig a hajó személyzete alig tudott kínain kívül bármilyen nyelven (tekintve hogy a hajón sok volt a japán és akadt nem kevés külföldi is, ez furcsa). Ettől függetlenül jól telt, olvastam (Little Brothert, Study in Emeraldot, Smoke and Mirrorst), csomóztam (pénztárcabiztosító zsinórt zsebesek ellen) és rengeteg zenét hallgattam.


Egyre kevésbé akarok hazamenni

Az a helyzet, hogy mostanában egyre kevésbé akaródzik hazamenni. Olvasom a híreket, hogy mit csinál Viktor atyánk az országból (lásd magánnyugdíjpénztárak, médiatörvény stb), és azt érzem, hogy én egy ilyen országba nem akarok hazamenni.

Aztán eszembe jut a családom, a barátaim, a balatoni nyáresték, az a kis szlovák étterem a Mátrában, és mégis haza akarok menni.

Legyetek szívesek csinálni valamit otthon, hogy legyen hova hazamennem három év múlva is.


Tervgazdálkodás

Amit tegnap leírtam tervnek, sikerült tartani: meglettem a két fordítással, azon kívül pedig semmit nem csináltam.

A holnapi napban ugye az egyetlen nehéz pont a második óra, az a statisztikás dolog, de a minap felfedeztem, hogy a régi számológépem beépítve tudja nagyjából az összes eddigi statisztikai képletet, vagyis csak bele kell pakolni a minta számait és onnantól kb két gombnyomással lehet átlagot-szórást-mindent számoltatni. Megnyugvás.

Egyébként továbbra is tervezek fordítani, holnapra a Squid Girl első pár része és talán még egy Panty and Stocking, ha marad rá időm.


Köhögök

Hát ez is eljött. Szombat reggel ébredtem arra, hogy kerülget a megfázás – folyt az orrom és hasonlók. Ma aztán már köhögök is, amint az szokott lenni. Pedig én igazán becsületesen tolom a vitaminokat (zöldségek, gyümölcsök, gyakorlatilag csak narancslevet iszok) és általában rendesen fel is öltözök, de persze nem telhet el úgy ősz, hogy ne fáznék meg. Túl jó lenne.

Van egy hetem meggyógyulni, mert jövő vasárnap már próba.


Megújultam

A blog ugyan még várat magára, de ma befejeztem a [vale-subs] kódját, úgyhogy már elvileg tényleg minden működik rajta, aminek kell.

Ennek örömére fordítottam is ma, Digimont, de a 16. rész nyerse sérült, úgyhogy megint a kínai feliratos változatból kell dolgoznom. Még jó hogy letöltöttem a két és fél gigás .ts-t, öjőbódottá.

De este ha már úgyis rajta voltam a témán, megcsináltam egy naprakészebb feliratot a valerauko.net nyitólapjára. A régi már nagyon nem volt naprakész, hiszen a flickremet idejét nem tudom, mikor frissítettem utoljára, és már két éve csak saját szakállamra webfejlesztek – bár tegnap óta már szakállam sincs (se bajszom)… (Egyébként az új nyitólapon a betűtípus ~loosy tramyad-ja.)

Holnap tervezek fordítani, természetesen, ebben lesz Xros Wars (az [ODDATS]-nak), Shiki ([WoF]) és még valami (nem tudom mi) saját is.


Félig kész

Félig elkészültem a vale subs kódjával – vagyis lefelé már működik, mindent betölt ahogy kell (elvileg). Ami maradt, az valami admin-felület nekem, hogy ne kelljen mindig phpMyAdminba mászni, ha publikálni akarok egy fordítást. Ez még bele fog telni egy időbe, de a látogatóknak ebből úgyse fog semmi feltűnni.


Kínai vega

Tegnap és ma is rendkívüli fajta ebédet csináltam, ugyanis nem volt benne hús. Ettől függetlenül laktató volt, de nem ugyanaz az érzés azért. Viszont sikerült egész jóra megcsinálni, hogy a hagyma-paprika-padlizsán kombó mellé ment banán is, aztán amikor majdnem kész volt, tabasco és méz. Az egész amúgy szójaszószban rotyogott ehetőre. Így tényleg elég kínai hangulata lett a kajának, finom is volt, és tényleg meglepően jól betömte a hasamat.

Természetesen attól még lelkes és büszke húsevő maradok.