Nem jó ez így. Komolyan kéne már vennem a dolgokat. Bár lehet, hogy már így is túl komolyan veszek mindent… Minden esetre, ma semmi olyat nem csináltam, amit elterveztem előre, hanem inkább egy ezeréves projectet fejeztem be a galéria-rész híján. Nem mondom, hogy várhat még, de most van más, ami prioritást élvez.

Ha most túl leszek azon a milliárd esszén, meg a tételek közül is megírtam vagy tízet, na majd akkor folytatom, de akkor sem ezt, csak a kódolást: annyi podcast-ötletem van már, hogy kínzás kivárni, amíg megírom az új blogmotort, úgyhogy írom majd. A milliárd esszé viszont ismét csak fontosabb, mivel megkaptam az OKTVim eredményeit. Angolon négy pont híján nem lettem döntős (180 pontom volt és 184-től lehetett bejutni) – mellesleg lehidaltam, hogy a legjobb eredmény 199,5 pont lett 200-ból. Kíváncsi vagyok, az a gyerek ugyan mit csinált, de hogy azt egy anyanyelvi angol se tudta volna annyira megírni, az fix. Filozófián viszont továbbmentem, nem kicsit, nagyon, úgyhogy 17-én (hétfőn) megyek Pestre megírni a második fordulós esszét.

Mint nyilván előre várható volt, nem sikerült tartani a mai “ötéves tervet”: ugyan a filozófia esszét megírtam, és a matekházival is kész vagyok, de rettenetes csúszással. Úgy számoltam, hogy négy körül már kész leszek a matekkal és így hatra már a filozófiával is végzek – akkor pedig még nem lett volna késő nekifogni a magyarnak – viszont a matek szívatós volt, és csak ötre végeztem vele, innentől kezdve pedig az egy óra csúszás mindent kinyírt. Mivel holnap Nightwish, holnap sem tudok tételt kidolgozni: hétvégén kell nagyon belehúzni…

Most délután pedig: matekházi, egy (lehetőleg kettő) filozófia esszé, egy (lehetőleg kettő) magyartétel. Nehéz az élet, de azért szeressük nagyon. Holnap nem nagyon leszek sehol, mert reggelről szemészetre megyek, délután meg suli után szinte azonnal Pestre a Nightwish koncertre – onnan meg nyilván olyan időben fogok hazaérni, amikor az embernek már nincs sok kedve blogolgatni…

A Janus Pannonius költészetének reneszánsz jellegéről szóló irodalom tételem kész. Nagyjából. Nem mondom, hogy félelmetesen jó lett, de először csináltam ilyet – a többi már biztos jobban fog sikerülni. Holnap szerintem egy filozófia esszé után nekiülök a Dante-tételnek, és elolvasom megint a reneszánszhoz tartozó részt a tankönyvből. Hurrá.

Most az lenne a logikus, hogy pihenéshez látok, de én inkább fogom és megcsinálom a matekházit, hogy holnap törifakton ahelyett inkább olvasni tudjak majd nyugodtan (akkor nincs teher már a vállamon legalább). Ha még azután lesz valamennyi életerőm (chakrám), azt viszont már biztosan az Aionba fogom ölni. Be kéne fejezni már, és még alig állok vele valahogy.