Tag: rant

High heels

November 3, 2009
valeblog
0 Comment

It sucks “on high heels” (i don’t know if it’s me who could be said to have coined that phrase, but i’m over- and abusing it—it was me, then i have to give credit to the obvious inspiration, Mötley Crüe‘s Hell on high heels) when i realise my own limitations. The real problem is that they are plenty. First of all is that i’m bound by the seven sins. Wrath, which just flashes for a moment leaving minutes of regret. The be(a)st within? Lust, which i try to censor out of myself using the method of good old Big Brother: consider it a thoughtcrime (sorry, crimethink). Not easy. Greed. Oh yes, my prescious. Close friend to gluttony, i just wonder my hunt for experiences in life categorizes to which one of them. The problem with that hunt is that it lacks a goal. Thus the trophies collected are more or less totally devoid of any value. (Yes, i’m using english i never used before.) Envy. Same as lust, but about a chintillion times more difficult to overcome. Envy those talented. Envy the better. Struggle to be just as good, then everyone please greet sloth, who just stops me, then handing over the baton to wrath, the anger of helplessness. And the rotten pride which makes me think i’m someone, accomplished something ending in placing myself over others.

Change of subject, 42 is not a good meaning of life, the universe and everything, because it doesn’t set a goal. And without goals, it’s very difficult to float in the “right direction”—precisely because there’s no “right direction”.

Egyszerű

November 2, 2009
valeblog
0 Comment

Elmajszolok egy otthonról kapott islert, és már nem tűnik olyan gyászosnak a helyzet. Igaz, hogy jövő héten ötven oldal japán történelmet kell nagyjából fejből tudni, úgy hogy egy igen debil forma (hiába végzett a Wasedán (a(z egyik) legjobb japán (magán)egyetem), nem tud normálisan beszélni, és mellesleg olyan csúnya, hogy nővérkém kedvenc Shane MacGowan-ja/je elbújhat mellette, bár ennek nincs köze a tanítási képességeihez) tartja, tipikus töriórai hangulatban (azaz olyan dögunalmas, hogy még ha érdekel is, két perc múlva alszol), a vizsgáig összesen három, azaz három darab óránk van összesen (vizsgák után kezdődött a tárgy, egy elmaradt, tehát eddig volt kettő és még ez a hét), és tudni kell az imént említett ötven oldalt, nagyjából kívülről, japán módi. Dícsértessék. (És akkor még ugye nem volt szó a hó végén kezdődő többi vizsgáról, amik közt ott a drága közgáz és a matek, amiben a tavaszi tananyagot is számonkérik, plusz a japán, amiről inkább nem is mondok semmit.) Úgyhogy most gyorsan befejezem ezt a bejegyzést, és tanulok, meg tanulok meg tanulok, meg majd megpróbálok embereket rávenni, hogy üljünk le egy pizzával filmet nézni valahova (a 9-et tervezném)… (A hétvége beszámolója majd.)

I’m lovin’ it

October 30, 2009
valeblog
0 Comment

First, Snickers. The best ever. Just eating one makes me happy, although it’s addictive. Heavily. It’s filling, great taste, great feel, seriously as if i was in some funny ’90-s telly advert…

Second, Halls. Probably what saves me from catching a cold every two seconds. Sore throat, coughing and runny nose come very easily for me, but this autumn i could still manage to avoid them. Now it’s getting interesting, because as i arrived home in the evening, huge “SWINE FLU IN THE DORM” (or something along these lines) flyers greeted me in the elevator. Hurray. Now the japs will panic at least as much as if it was cholera.

As for now, my life. Probably only because the aforementioned Snickers, but i can’t worry about the exams (the first of which is in two fucking weeks, and i don’t even have the book for that one yet). It’s Rado’s birthday party today, but around half past nine i’m leaving so that i could get to Shinjuku on time—with around twenty minutes of safety surplus. We’re leaving for Osaka sometime after eleven, and i’ll be coming back on sunday, with shinkansen,

Last, but not least, i love Japan Post. I wanted to send a package today, but i had classes till 4:20, and i had to pack it. The only thing i didn’t know is that post offices close at five. I arrived there 5:08. That’s three days’ delay, sorry about it…

Meredek

October 13, 2009
valeblog
0 Comment

Azért ez így durva. Majdnem sikerül kikészíteniük. Még két nap így telne és végem is. De szerencsére már csak egy van. Tegnap déltől éjjel kettőig folyamatosan (egy fél óra ebéd- és egy fél óra vacsoraszünettel) kanjikat, szavakat tanultam. Nem mondom, hogy üdítő volt. De legalább megtanultam nagyjából mindet, 90%-ot remélek legalább a vizsgától. Az olvasásértés nem volt nehéz. De utána kivégeztek.

Kiderült, hogy holnap kötelező eligazítás lesz a kirándulással kapcsolatban, délután meg szintén kötelező orvosi vizsgálat – állításuk szerint vérvétellel (bár remélem hogy nem, mert az ellenőrzőlapon olyanok vannak, hogy vérszegénység meg sárgaság, ami azért lehet kideríthető máshogy is). Legalább meglesz az első ájulásom Japánban. Hurrá. A probléma az egésszel csupán annyi, hogy nekem déltől programom van, méghozzá két hete lefoglalt fajta, úgyhogy eszem ágában sincs kihagyni. Pláne hogy nem volt egyszerű megoldani. Ergo ma megpróbálom kihúzni a tanárból az “eligazítást” (a másik felelős tanár tett az egészre magasról, pedig jó kamut találtam ki a programra, közölte hogy az én bajom, ha nem tudok menni, akkor 困ります – “anyád hogy van?” érzés, ugye), holnap meg vizsga után rögtön megyek ájulni, akkor talán odaérek kis késéssel még. Meg persze próbálok befurakodni a vizsgálaton az első helyre, úgyse fognak gyorsan kiengedni miután összeesek nekik.

De legalább onnantól kezdve szabadság, irány Ikebukuro, hogy minek az meglepetés, este meg karaoke lenne jó, feszültséglevezetésnek. (Gyanús hogy különben az idilli utazásból brutális lincselés válik.)

Ja meg mellesleg tizenkét fejezetnyi nyelvtanból vizsga. Ugyan, gyerekjáték.

Pro and con

October 7, 2009
valeblog
0 Comment

Today was the day of pros and cons. Which one should i start with? (I can never decide this (“typical man” ladies could say) so i’ll go chronologically.) Bad point is that i haven’t done any homework this week. And don’t plan to. I don’t have any time for that—good question would be then how do i have time to blog, but the answer is simple: after six hours of pol-eco and one of maths, i need a bit of break, and blogging is one of the most refreshing things i can do without moving out of my room. Next was that we got a new teacher for listening class. This is neither good or bad, because he seems nice, but 金子先生 is nice as well. Definite good point, that we had no afternoon classes today, so i cooked myself a nice lunch and started studying pol-eco. The downside of this is that there are loads of new words, and reading the stuff once doesn’t really make me remember it, unlike most stuff, so i’ll have to check the complicated and formula parts again. Good point is that i got a mail that i have a reservation for next wednesday (after the grammar exam) for the barber’s which will be fun—six years since my hair was touched by a hairdresser (how gay this word sounds)… Bad point was that Comodo decided that it has some problem so it froze the whole computer, and i couldn’t boot either. From restricted mode i uninstalled it, then back again, because i don’t know anything better. It works all fine for now. Good point is that i managed to understand (thanks to Anh from Vietnam) the math problem i couldn’t get earlier. (I missed the point.) Bad point is that obviously i won’t have time today or tomorrow to finish all the math problems. Good is that at least probably i could finish pol-eco. Bad is that my father was hospitalized, his hernia got really bad, and he was operated today. I don’t know any more. Good is that i got a delicious cookie from Adina. And good is that the blog i created with the purpose of helping students like me find the Japanese university best suited for their expectations and needs, so that blog is getting writers, thanks to Huyen from Vietnam. And probably the day will end without anything else, just maths and dinner.

あまり

October 5, 2009
valeblog
0 Comment

I hardly have opportunity to blog. There’d be stuff to write about for sure, but either i don’t have time because of studying, or the net’s not working. Since the new people moved in, the net’s back to it’s old style: not working at all. I don’t get it how this works. It’s obvious that even if we all requested different webpages at the same moment, it wouldn’t eat too much bandwidth – in the summer i measured the speed and it’s quite fast (i forgot exactly what bandwidth but it’s not easy to use it all). I guess no one cares about the request not to use P2P software and Skype in the peak hours… I don’t care if someone runs torrent while we’re in school, have fun with all your pr0n and w4r3z… but it’s a bit funny that at five pm i can’t load a japanese plaintext website, because the connection times out. Heck.

But at least i have other stuff to do, like learning kanji all afternoon, for today. Tomorrow the plan is to continue maths and that’ll probably take all the time. I decided not to care about everyday school in this one week. (They don’t seem to know that we have exams coming, we got four pages of kanji homework just today…) Seriously… these exams matter…

Elromlott

July 2, 2009
valeblog
0 Comment

Egyrészt, úgy tűnik most mosogatáskor egy kicsit túl nedves lett ott a konyha, mert a tűzhely megint lecsapja a biztosítékot — mint kitaláltam, nyilván mert beázott. Sebaj. A földszinti konyhában összeütöttem egy tiramisut. Legalábbis annak volt szánva, de nem igazán jött össze. Nagyon híg lett a krémje, az egész kifolyt. Az íze mondjuk nagyrészt stimmel, de így akkor se az igazi.

Ebéd is vicces volt, mert disznajt sütöttem, legalábbis egy darabját, jó lett. A szelet egyik oldalát paprikával, a másikat borssal szórtam meg, olíván kezdtem sütni majd ráütöttem egy tojást öntöttem rá paradicsomszószt. Na ez utóbbi volt a vicces. Ugyanis miután belelocsoltam egy jó adagot vettem észre, hogy egy jókora telep (Zöldfa úthoz mérhető károsanyag tartalommal és a névhez illő színnel) penész vigyorgott vissza rám az üveg szájából. Úgyhogy inkább sokáig főztem, de nem lett semmi baja.

Meg a tiramisu miatt a kedvem is. Nagy morcosan elrágtam az utolsó szál régi répát a hűtőből, hogy legalább azzal ne legyen baj. És hogy betetőzze a dolgot, házit is kell még írnom, plusz a Firefox megint kitalálta, hogy az “ő” és “ű” betűket csakis és kizárólag duplán hajlandó szövegmezőbe beírni. Vagyis: “őz” = “ő + backspace + z”. Vicces. De legalább ezt a program újraindítása megoldja. Ellentétben az internettel, ami csak úgy ismét nem működik (“mű + backspace + ködik”), úgyhogy szerencsém lesz, ha el tudom küldeni ezt a bejegyzést.

Bamboo

June 29, 2009
valeblog
0 Comment

Today in the morning i went to church. On the way back i found a nice bunch of bamboo chopped down in front of the tree. For the sake of the tanabata, i was thinking about taking one, so i asked the lady nearby and she told me to take as many as i want. I only took one, it was troublesome enough to carry home by bike. A five meter long bamboo with leaves. On the bottom of a steep part i almost got impaled by it, but made it back. I stuck it to the ground near a metal something sticking out of the ground to support it, but naturally the rain and wind blew it over. I went out once to help it back, but no more. Bad luck.

Also, my good old yellow rotring pencil broke. I don’t know how i managed, but the outcome is grave. Furthermore, it’s late, tomorrow i’ll be dead all day, i’m off schedule with studying, i probably still have a presentation to write (hope not), the computer’s stupidities while typing are pissing me off, and i’m sleepy. Please note that the emotionally appropriate amount of swear words would’ve triggered a presumably too negative reaction from the readers, so i stripped them (the words, not the readers).

Happy to present you the pissed-off-ness of tonight.

Untitled

June 24, 2009
valeblog
0 Comment

This cough really ruins all my fun. I hate air conditioning.

Frustrating

June 22, 2009
valeblog
0 Comment

When it proves to have been totally pointless to learn how to think for maths at home, because that’ll just screw me up here. Seems japs think about as much as a screwdriver and only solve the problems like a good robot would do. (Nice one R2D2, you’re getting an A.)

When i try to tell a few kids usually playing in the dorm not to break all the table tennis balls if possible, since we’d like to play sometimes as well, and screw up (again) miserably. Somehow they doesn’t seem to understand the japanese we learn in class at all, so it seems. See, the pros and cons of not being allowed to use any conversational forms in class, just those kind polite stuff i haven’t really heard in conversation at all… in three months…

When the internet only works when it feels like, because some great specialist must’ve set up the router so that downloads go fast like hell (meaning megabytes per second), but loading a plaintext webpage takes like five minutes and a dozen of timeouts. (Not to mention Firefox usually starts to clean its cache (half a minute freeze) when i want to type or submit something.)

And to top it all, it’s rainy season, hot and humid, so much that i’m sweating inward, because the air is already totally saturated.

… or maybe i’m just a bit grumpy from not sleeping enough this weekend.