Szép: a Dream Theater The Spirit Carries On című száma egyszerűen szép… Valahányszor hallom, mélyen megragad, és ezt most nem csak úgy mondom, ahogy a politikusok dobálódznak mindenféle hangulatos kijelentésekkel, csak hogy javítsák a kampányesélyeiket – tényleg nagyon megrázó ez a szám. Különösen, ha eleve letört, sötétebb, cseppet depressziós a hangulat (amilyen szerencsére most nem), akkor – ugyan nem az a vidám szám – mégis erőt ad az a törhetetlen remény, ami kihallatszik belőle.
If I die tomorrow
Dream Theater: The Spirit Carries On
I’d be alright
Because I believe
That after were gone
The spirit carries on
“Szép”: hogy van az, hogy nekem mindig akkor jutnak hatalmas, megváltó ötletek az eszembe, amikor különben napi sok órát kéne tanulnom a közelgő szóbelikre? Tegnap este jön a megvilágosodás, hogy a blogmotor, amit eddig gyártottam, legyen inkább egy komplett CMS része, egy modul egy nagyobb darab kódból. Úgyhogy változik a koncepció: megírom a független, és feltétlen szükséges mag osztályokat (bár még kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e OOP-as csinálni), aztán majd szépen lassan jönnek hozzá a modulok (blog, galéria, oldalkezelés, fórum), még később a pluginek (címkék, kommentek, podcast). Két jelentős problémával találkoztam eddig: a tár-független lekérdezési mód – tehát lehessen MySQL-en, PostgoreSQL-en, MSSQL-en, fájl-alapon, tehát lényegében mindenhogy futtatni (természetesen modulos megoldással); valamint az esemény “hook”-ok regisztrációja: mivel sok hook nagyon sok adatbázis lekérdezést jelentene, így valahogy vagy gyorsítótárba kéne tölteni, vagy valami más megoldást kitalálni. Jövő zenéje, matekkal kéne foglalkozni.
“Szép”: lassan már a saját blogomba is óvatosan kell írnom, nehogy megbántsak akárkit, aki olvas. Ez egyébként idézőjel nélküli szép lett volna, ha nem így lenne.
