Month: October 2008

Nostalgic

There is an elementary school just near the dorm where i live. I guess this isn’t worthy of noting except if there is something abnormal about it, but still i’m writing about it. Friday after waking up at the sounds of the fire alarm (people were cooking in their room and their work caught in the pan, setting the alarm off) i sat in the window of the kitchen, waiting for my toast to roast, looking out at the children playing on the school grounds. It just struck me that how free and careless their life is, and how unaware they are of this. At least i was, even in my high school years, only seeing the pile of stuff i had to do, and indeed had done, though in the last year i tried to catch every opportunity to do whatever i can while i’m still officially a “kid”, unconsciously sensing what a strain the university will be. Not as if it’d be that hard. Sure i’ll have to read all the stuff from the past month before the exams, but i think i’ll still have less trouble with that than many of my fellows.

Today walking home in the morning (i once again ended up in the bed of someone not identical to me) i’ve been shocked how great it was to walk on the overpass before it was finished, walking and chatting evening-long with the girl whom i seriously loved… The past year was so great, so free, so careless… I’d be happy to live it again. Sure with minor changes, if i could manage that without causing a butterfly effect.


Reggeli

Így fél tizenkettő körül már sikerült is megreggeliznem – nem mondom, hogy nem tudok lazítani ezeken a szabadnapokon… Igaz, cserébe hét közepén meg kiköpöm az agyam (kedden reggel nyolctól este hatig, majd nyolctól fél tízig, szerdán reggel nyolctól este fél tízig, négy óra szünettel reggel tíztől és egy féllel este, csütörtökön meg hat óra diszkrét matek egy húzásra (nyolctól kettőig), aztán négytől hatig német, plusz este még szakszeminárium (igaz, ez legalább házon belül); ja meg hétfő este is van egy szeminárium, de az is itt van a koliban). A reggelim most éppen két pohár narancsléből, egy bögre kakaó-kávéból (kivételesen vettem tejet, úgyhogy nem vízből kellett csinálnom) és négy pirítósból állt (sonkás, sajtos, uborkás, kecsöpös (csakazértse ketchup), jól átsütött kenyerekből), nameg közben az Exit olvasgatásából (jó kiállításokat keresek).

A koli egyébként jó. Működik már a csatpontom a szobában, úgyhogy tudok végre leveleket olvasni, feedeket követni és a többi (mindjárt meg is változtatom a Google jelszavam, mert frusztrál, ha nem tudom beírni fejből). A szobatársam egy ötödéves fizikus (ha minden igaz); egy kicsit eltérő az életritmusunk (és gondolom az órarendünk), úgyhogy ébren nem sokszor látjuk egymást. Jó lesz itt az élet. És az igazi poén, hogy nekem ez a koli az, ami eszembe jut, ha kollégiumról van szó. Valahányszor valaki olyat blogol, hogy hazaért a koliba, nekem az ugrik be, ahogy egy ilyen szobába benyit; az ablakban cigizéseket (valahogy erről Aurus jut eszembe) is mindig ide vizionálom.

(Azt hiszem, ebben a bejegyzésben használtam eddig programkódon kívül a legtöbb pontosvesszőt.)


Online again

Past week i couldn’t connect to the net from anywhere else but the computer room of the dorm where i’d moved on monday (the price is one fifth of the other room i rented, but the community is not half as good), or the university lessons where i could go online. Not as if i couldn’t live without it, i’ve been doing quite well with no access… But if everything goes as planned, from midnight tonight i’ll be able to connect from my room, and that’ll be fun. The only real problem was with being unable to use my own laptop for net is that i don’t know some of my passwords (random generated ones), so i couldn’t access some really important stuff. I’ll have to use complicated ones i can remember…


Reklám-reklám, ez mindig hat rám

Idézem itt bőszen a PICSA szövegeit… Most relatíve cél nélkül. De láttam mostanában néhány elég érdekes reklámszöveget, és ha már egy ilyennek címet kell adni, hát mi más, ha nem PICSA? Még múlt csütörtökön, miután hajnali három körül caplattunk a szobatársammal hazafelé a Ráday-ban induló kocsmatúránkról, akkor tűnt föl (vicces, hogy pont akkor, és nem valami tisztább állapotban) egy macskaeledelreklámon egy furcsa logikátlanság: a plakát elmondása szerint a konzervben egész haldarabok vannak. Egész darabok. De nyilván a macskák attól még ilyet vennének.

A másikat ma reggel láttam, útban (rohanásban) az egyetem felé – igaz, ez nem olyan jellegű furcsaság volt, mint a macskatáp esetében, inkább csak… meghökkentő, hogy ilyen egyáltalán létezik. Ugyanis egy kis furgon oldalán valami olyasmi állt, hogy elhozza (többek között) nekem (is) a a legaktuálisabb függönytrendeket. Egy kicsit meglepett, hogy már a függönyök terén is lehet beszélni trendekről, pláne legaktuálisabb trendekről. Tudom, műveletlen vagyok és informálatlan, de én ott tartottam egyelőre, hogy hölgyek vonulnak föl a kifutón, és amit viselnek az a trend. Hogy néz ki ugyanez a függönyökkel? Félmeztelen hölgyek karnisokkal vonulnak körbe vagy mi?