Lehet, hogy tényleg jobban járt az ország a kétharmados Fidesszel. Nincs mentségük ugyanis. Nem szeretem őket, ez egyértelmű, gondolom, de nem szeretek én különösebben a politikai bagázsból egy oldalt se. (Pont ezért volt vicces, amikor a választások előtt kritizálni mertem a jobboldalt, rövid távon küldtek kezet fogni Lendvai asszonnyal (és akkor egy költői metaforát (metafora, mert nincs benne “mint”, ahogy azt gimiben tanították volt) használtam).) Olvastam (ha nem is végig) minden párt programját, amiről ha lett volna netem, írok is, így csak utólag lehetek okos. Az MSZP-nek nem volt programja, amit program címszó alatt kiadtak, annál Gyurcsány bármelyik beszéde jobb lett volna. A Fidesznek jóval lényegretörőbb és program-szerűbb terméket sikerült kiadnia, de még ez se az volt, ami kellett volna. Az MDF programja jó, kidolgozott és értelmes volt, az egyetlen dolog, amit hiányoltam belőle, a cigánykérdés megoldása volt. A Jobbik programja volt az, ami úgy nézett ki, ahogy egy választási programnak szerintem ki kell néznie: mindenre kiterjedő, kidolgozott és részletes, ha nem is értek egyet vele. A SZDSZ programját nem tudtam hova tenni. Ránézésre elég részletesnek tűnt, MDF-fel egy szintűnek, de aztán beleolvastam, és azt hittem, valami tévedés van. A tartalma teljesen eltévedt, mintha egy tíz évvel ezelőtti programot adtak volna ki újra. Semmi aktuális probléma vagy akár csak utalás ilyenre nem szerepelt benne. Az LMP programja a gazdaság élénkítésére koncentrál, de arra jól.

A Fidesznek lett kétharmados többsége, azt tud csinálni Orbán az országgal, amit akar, csak aztán négy év múlva, ha marad valami, el is kell számolnia majd. Kíváncsi vagyok, mit hoznak össze. Én ezt a ciklust itt fogom tölteni Japánban, úgyhogy ha (még jobban) tönkre is teszik az országot, én a japánok pénzén jól élek. (Egyelőre.) Ha így lesz, változás lesz megint, ha nem, akkor meg örüljön mindenki.