Author: valerauko

Nem az én napom

June 17, 2009
valeblog
0 Comment

Ez a mai nap nagyon nem akarja az igazságot. Főleg az este. Mert amíg nem értem haza gitáróráról, egész jó volt. Tanultunk egy újabb igealakot (passzív), meg hasonlók, a név és értelemmentes szerda délutáni moziórán a Ramen girl című magasröptű művet tekinthettük meg, majd utána egy bő órát prüncögtem gitárórán. Utána meg jött a vicc.

Ugyanis fogalmazást kellett írni. Csakhogy a feladat maga is japánul volt, és valami furcsa oknál fogva rossz értelmet rendeltem a kulcsszóhoz (még órán, amikor először hallottam), és így elsőre nem a hobbimról, hanem az álmaimról (mint életcél, satöbbi) írtam. Mondjuk lehet, hogy nem bánom… Úgy írtam, ahogy a vizsgán is kell majd: másfél óra, szótár nincs. Hiba már annál több lett így… De aztán kiderült az alapvető tévedés, és röpke ötven perc alatt megírtam egy másikat is, ezúttal már a hobbimról. Ismét csak szótár nélkül, de legalább ezúttal egy kicsit könnyebb dolgom volt, mert ehhez a témához legalább nagyjából ismertem a szavakat.

Most viszont, lévén az internet csoda, ha működik, inkább gyorsan elolvasom még a holnapi tanulnivalót, megfürdök és kakaót szürcsölgetve nézek egy-két rész animét. Csak a poén kedvéért.

Őrült

June 15, 2009
valeblog
0 Comment

Ma úgy döntöttem, hogy csinálok valami extrémet… Hát bejött. Rákot főztem – karamellában. Összekevertem három evőkanál cukrot egy kis szójaszósszal, bőszen kevergetve főzni kezdtem, majd amikor már kezdett sűrűsödni, beledobtam a rákot. Mire megint kezdett pempősödni a rák is megsült, úgyhogy az egész ment a rizsre. Nem volt rossz… Annyira. Problémák: túl sok volt az édes cucc, és túl híg. Főzni kellett volna még vagy három percig (legalább), hogy igazán jól összeálljon, és ne tocsogjon. Meg talán egy kicsit sok is volt. Izgalmas, maradjunk annyiban… (Azóta meg folyamatosan iszok, mert ennyi cukorra kell.)

華果西遊記

June 14, 2009
valeblog
0 Comment

Today we went to a kabuki play near to the National Theater, and it was great. The title is as it’s in the title of this post, read Kaka-Saiyuuki. A show outline of the story goes something like Genjou (Sanzouhoushi) is travelling to India, when he and his companions pass a place where only women live… (Side note: kabuki is performed by male actors only.) The queen and his sister treat them well, but they turn out to be spider spirits, and capture the travellers. But Songoku, the monkey god saves them, showing off his great powers. (I think the Dragon Ball Songoku is based off him, so is the Monkey King in the Forbidden Kingdom.) Even though i hardly understood a word of what they said, i got the main idea of what was going on, and it was very entertaining. (Made easier by an english summary of the plot on an info sheet.) Really great experience.

Kaja-kaja-kaja

June 11, 2009
valeblog
0 Comment

Ő volt a tegnapi ebédem. Nem az a világszépe, mi? De nem is ez volt vele a cél, inkább csak finomnak és érdekesnek készült. Az is lett. A rizs magában főtt, ami meg rajta van, bonyolultan. Először kis darabokra vágtam a halat és a polipot, és adtam nekik mustárt meg feldaraboltam egy adag sajtot. Közben kikevertem a szószt: egy tojás, majonéz, mustár, sok joghurt, egy kis paradicsomszósz a színéért, egy lötty bor az ízéért meg pár olívabogyó felnégyelve. Beledobtam a herkentyűket a forró (olíva)olajba, aztán hamarosan ment rá a szósz is. Amikor kezdett igazán jól sűrűsödni már bőszen kevergettem, és ment a rizsre. Ha esetleg ilyet akarna valaki csinálni, két dologra kell vigyázni: a mustárral mértékkel, mert ugyan finom lesz, de az utóíze túl mustáros. Hasonlóan a kevergetéssel, bár így lassabban fő el a leve, de muszáj, különben leég a sajt, és az is ad egy kellemetlen utóízt.

Read More

Tészta

June 9, 2009
valeblog
0 Comment

Délután a közgáz-bevezető óra után elmentem a közeli Uniqloba övet venni (Plamena velem tartott, mert hát nem is nőből lenne ha kihagyna egy ruhavásárlási lehetőséget), merthogy a hűségesen szolgáló sokéves övem úgy döntött, hogy a csatjában eltörik a pöcök, ami miatt épp csak nem működik. Ugyan rohadt drága volt (3000 jen) az új, de a szükség nagy úr, és legalább jól is néz ki. Nameg vicces, hogy itt az L/XL kaliberű öv is vagy húsz centivel rövidebb, mint a régi…

Az ebéd marhahúsos curry volt, a Uniqlo-kitérő után a múlt heti fogalmazásomat beszéltük át a tanárnővel, majd hazatérve uzsonnát ütöttem össze. Volt még egy kis tésztám, meg a túrót is el akartam pusztítani, úgyhogy összekombináltam a kettőt. Konstatálom, hogy a fazekam kicsi ehhez a tésztához. Egybe nem fér bele, ha meg az egyik végével rakom bele, akkor az a vége szétfő, mire a másik elkészül. De azért finom lett, utána még a szokásos fekete tea, hogy ne legyek két lábon járó agyhalál, és tíz perc múlva pingpong.

Az ujjaim jobban vannak, bár még mindig kell bele egy jó pár nap, hogy teljesen rendbejöjjenek. Nem tudom, mi okozhatja (nem fertőzés vagy hasonló, az biztos), de totál ki vannak száradva az ujjbegyeim, így a bőr töredezik és fáj. Adtak rá kenőcsöket, használ.

Az esti programom az edzést kötelező jelleggel záró zuhany után a házi megírása és megtanulása lesz, vacsorának a tegnapi görögsaláta, meg kezdem tervezni a fogalmazásokat. Csütörtökre házinak van feladva egy, meg azóta találtam két jó témát, amiről szívesen írnék ide a blogba is, de ha már itt vagyok, inkább japánul. (Azért ide lehet megírom magyarul is.)

Okay

June 8, 2009
valeblog
0 Comment

Today could’ve been better. Just i should’ve gone to bed a bit earlier, not at two (again). Anyway i managed to wake up so that i had a bit of time to have breakfast (really fast), and then classes. In the lunch break came the first adventure: i had to initiate a bank transfer. That in itself wouldn’t have been a problem, but i also had no idea what my pin code was for the cash card, since i never used it until now. This made it interesting to solve in an hour. And yet, i even had lunch, an instant ramen i bought at the kombini. After classes i decided to do something about my fingers—the skin started to get very dry and ragged on the end, and soon it became painful as well, so i asked at the office where’s a doc for such problems, went there, waited over an hour, had the examination, and was relieved. Lucky, it’s no infection or fungi, it’s just dry. Very. I got some ointments for it, i hope it’ll be of use. After i got back i went to play futsal at the gym, and it was great (first time with the new shoes). Won about half of the games we played, scored a couple of goals, and got home totally tired. I had a shower, and am planning to make greek salad. I’d just need a bowl for that—the one i’d use is still occupied by the cottage cheese remaining from yesterday. Have to figure this out.

Gourmet

June 8, 2009
valeblog
0 Comment

A mai napom elég kajásra sikeredett. Reggel pont sikerült kikászálódnom az ágyból (nehéz volt, mert valamiért — az okra már nem emlékszem — kettő után kerültem ágyba) hogy még épp a tűréshatáron belül érjek oda a templomba. Utána meg elindultam Musashisakai felé a palacsintatortához hozzávalókat keresni. Út közben feltűnt, hogy az egyik út menti bolt valamiféle “gourmet” dolgokat hirdet, úgyhogy benéztem, és jól is jött. Találtam mindenféle jót, diót, mazsolát, még mákot is (bár nem fekete, hanem világosbarna), bár a túrót csak a Hanamasában leltem meg. Ahogy hazaértem beraktam a rizst főni és mentem Chofuba “rendes kajákat” venni, aztán amikor hazaértem, összeütöttem őt:

Read More

Techno

June 6, 2009
valeblog
0 Comment

This was unexpected. Yesterday after school i went around to check out a few thing, and met Theo, Ruso and Kang-san on the way back. They looked so cheerful i had to ask where they were going, and was informed that in Kichijoji they’re doing a girl party.

Then Thiwanka asked if i wanted to “go clubbing” in Shibuya with them (the above mentioned girls, though Theo didn’t show up), and after a short consideration (i’m not exactly the disco king) i still decided to go, since even that’s better than staying home bored. And i don’t regret!

Read More

Hétfőtől

June 4, 2009
valeblog
0 Comment

Vasárnap írtam utoljára… Egyszerűen nem volt érkezésem, vagy ha volt, erőm nem volt (vagy legalábbis simán letagadom). A hétfői matek kivételesen elviselhető volt, de ezt ellensúlyozza, hogy mostantól heti kettő van, vagyis a péntek délutánunkat is megspékelték ezzel az áldással. Megírtam egy fogalmazást, amit majd ha lesz időm, ide is bepötyögök (bár tudom már most, hogy akad benne hiba nem is egy), volt ma reggel egy perces kvázi-improvizált szöveg a szülővárosunkról. Ezekkel az a baj (az előzővel is ez volt), hogy nem tudom elég gyorsan összeszedni a gondolataimat, úgyhogy nem tudok épkézláb vázlatot összeütni, japánul meg még azért nem tudok annyira, hogy beszédtempóban improvizáljak vagy csak süketeljek üresen (még nem üresen se megy). Kedden volt pingpongedzés, nagyon élveztem, az egyik (különösen gyors) vietnami srác is beszállt a buliba, nagyon poén (tényleg) úgy gyakorolni a tenyeres tempót, hogy nem is látom a labdát… A szerdai gitár ismét úgy telt el, mintha nem is másfél óra, hanem öt perc lett volna, ráadásul jövő héten nem is lesz – viszont gyűjtöttem tanulnivalót, most este például a Grieg-féle dallamot tanultam arról, mit csinál Peer Gynt A hegyi király csarnokában. Sokat kell gyakorolni, lassú vagyok és sokszor melléfogok. Ma mentem Sengawába, vettem tornacsukát, mert az otthonról hozott százforintos dorkó szétment teljesen, meg egy Arsene Lupin könyvet, bár ahogy néztem, még ezt is szótáraznom kell majd.

Diary

May 31, 2009
valeblog
0 Comment

Today i tried to wake up at eight, but after a well aimed hit at the alarm clock i fell back and because of that was a bit late from the church. The Hachioji pastor came to preach. It was good. After that i came home and started wondering what should i make for lunch. I ended up with the idea of some fruity stuff, of fruits of land and sea. The final one ended up like this…

I bought an apple and a mango (i still have to figure out what to do with the remaining halves), already had orange, lemon and kiwi, so i put some of these to cook with the rice, and cooked some with the seafood. It was peppered octopus, shrimp with paprika and tuna with oregano. In the end i added some yoghurt and a few olives. When i was about halfway through i realised something missing so i added two teaspoonful of corn as well (so it’s not on the photo). It was really good, very-very (almost too) filling.

Now come something, guitar, and/or studying, if i figure out what i should be studying.

It’s also funny that really since i’m here i write a lot about food. Something like Cory’s blog.