Tegnap délután, miközben Husserl gondolatairól olvastam, az Avantasia The Metal Opera című albumát hallgattam. Igazság szerint nem tudtam teljes figyelmemmel összpontosítani a történetre (pedig ez nyilván kellett volna hozzá), viszont nem is szeretem, ha egy zenének ennyire le kell kötnie ahhoz, hogy élvezhető legyen. Ennyi volt a feketeleves, jöhet a java. Nem egy nagyon eltalált, dallamos, fülbemászó szám, olyan nevek, hogy amikor utánaolvastam a zenekarnak, azt hittem, rosszul látok. Ugyan csak a felsoroltaknak ha a felét ismertem, ez segített belőni a többiek színvonalát is.
Husserl filozófiája
Ezt még tegnap írtam, csak nem tudtam publikálni, mert rohannom kellett (a németekkel buliztunk). Azért írtam meg ilyen szokatlan időpontban, mert ma volt a filozófia OKTV (igen, ilyen is van, és persze ott voltam), és még előtte le akartam adni. Egyébként az OKTV — ahogy elvárható — nem volt könnyű, sőt. A legnehezebb része az idézet-felismerés volt, de így is remélem, hogy meglesz a 40 pont az 50-ből. Majd kiderül.
Ahogy most nézegetem az írásaim mappáját (virtuális természetesen), feltűnt, hogy ez az esszé byte-ra pontosan ugyanakkora (Word dokumentumban), mint amit az én megjelenéséről írtam. Muris.
Hülyül
Most délután valami gáz volt a tárhellyel, legalábbis a PHP alapú oldalak lassúak voltak, az adatbázisosak pedig be sem töltődtek. Remélem nem kezdődik újra az, ami tavaly nyáron volt. Egy kicsit morc lennék.
Egyébként ma fociztunk és összetérdeltem egy barátommal, úgyhogy most már mindkét térdem sajog, mint a hétszentség – azaz nagyon. Pénteken pedig filozófia OKTV, addig még van egy esszém, amit meg kell írni.
A kanti tiszta ész és az empirikus megismerés viszonya
Mentségemre legyen mondva, hogy sietnem kellett vele.
Törvénytelen
Tegnap pedig nagyon nem volt jó (hát még ma), ugyanis valami embertelenül berúgtam. Elvileg Sors szülinapját ünnepeltük, de a vége az lett, hogy ma reggel mesélték el nekem, hogy miképp értem haza. Meg úgy egyáltalán, a tegnap délután eseményeit. Nem szeretem ezt.
Sablon, de ha kérdeznék, hogy vagyok, azt mondanám: “szarul de büszkén”. És itt a “büszke” nem arra vonatkozik, hogy büszke vagyok a tegnapi termésre. Hanem embernek érzem magam. Hülyeséget csináltam, szenvedek érte, megérdemlem. Sokkal rosszabb lenne, ha nem lenne semmi következménye.
Egyébként. Ma volt irodalomverseny, a Nyugat indulásának századik évfordulója alkalmából. Lehet képzelni, hogy mennyit készültem rá tegnap – bár ma elolvastam Babits életrajzát, de azért ez egy másik nagyságrend volt. Minden esetre, nagy meglepetésünkre, nyolc csapat közül csak fél ponttal maradtunk le a dobogóról, ami nagyon jó eredmény. Szerintem.
Holnapra pedig még meg kell írnom egy esszét a kanti tiszta ész és az empirikus gondolkodás viszonyáról. Meg ki kell szótáraznom egy hatalmas kupac filozófiai fogalmat. Meg tanulni kéne németre is, mert elvileg számonkérés lesz. Meg nyelvtanból is meg kéne tanulni négy tételt, mert abból is kérdezni fognak. Hajaj.
Besózva
Teljesen fel vagyok pörögve. Ajaxot meg jsont és hasonló trendi cuccokat tanulok, merthogy írok magamnak még egy oldalt, ami teljesen ezekre fog épülni, és nagyon jó lesz. Hehe.
Elhatározás
Ez a Finnegans Wake furcsa egy könyv. Egy cseppet talán modern. Az a fajta modern, ami már elriasztja az embereket… Mintha nem is azért íródott volna, hogy elolvassák. Ahogy megnéztem a wikijét, megnyugodtam, hogy nem én vagyok a (túl) hülye, hanem a könyv olyan, amilyen. Csodálkoztam, hogy alig értem a szavakat, amikor kiderül, hogy nagyjából tizenkét nyelven íródott a könyv. Egyszerre. Talán nem csoda, hogy nem fordították le. Az elhatározás arra irányul, hogy ahogy olvasom, összerakok hozzá egy szótárat és tárgymutatót, permészesen online formában, mert papír alapon egy kicsit sok lenne (így nehezen kereshető), hiszen lényegében a kötőszavakon kívül mindent magyarázni kell. Néha még azokat is…
Now come (my child)
Credits for that title go to whomsoever i quoted. I have no idea who that is… So. Today still i have a few press- and sit-ups to do, then i’ll be off reading and playing Trivial Pursuit with my family. Apropos “my”. Today walking home i once again started thinking how strange the possessive structure was eg in the Lord’s Prayer. Remember? “Our Father, which art in Heaven…” The strange thing is that this structure implies that the “Father” is “ours”, even though actually its understood exactly the other way. “We” are the “Father’s”. Strange…
Üdvözöllek dicső lovag
“… Szép a ruhád, szép a lovad! / Mi szél hozott monca erre? / És mi vajon szíved terve?” Valamiért most délután eszembe jutott ez a pár sor (pontosabban csak az első kettő). Ha valaki esetleg ért a pszichológiához és az emlékezet működéséhez, megmagyarázhatná, miért.
Tegnap este meg akartam keresni Illést a Bibliában, de nem találtam, csak ma reggel lelte meg anyukám a történetét (a Királyok könyvében). Most délután el is olvastam, de még ezzel nincs mára vége az olvasmányaimnak. Jött ugyanis nővérkémtől egy csomag, ami eléggé meglepett (nem számítottam igazából semmi ilyesmire), viszont miután kibontottam, egyszerűen sokkolt. Nem más volt ugyanis, mint James Joyce-tól a Finnegans Wake, amiért már annyiszor nyavalyogtam. Az Ulysses mellett ez az egyik fő műve, viszont ezt még nem fordították le magyarra (hetven év alatt…), így angolul fogom olvasni. Egy kicsit megrázott, ahogy kinyitottam, és egy szót se értettem belőle. Segond. Előbb befejezem az Ecot, amibe most el vagyok merülve, aztán jöhet ez. Alig várom már!
Valentin-nap
Vagy valami olyasmi. Olyan poén, hogy nagyjából mikor negyedszer mondja ki valaki fél percen belül, hogy “Valentin-nap”, esik le neki, hogy ez a névnapom. Külföldi elnevezés előnyei és hátrányai, ugye. Na de a lényeg, hogy volt ma kemény öt órám (három matek és két magyar), holnap meg kettő lesz. Nevetséges.
Ma délután volt foci is… Majd’ lehidaltam, amikor megláttam, hogy “Alkohol-liga” a bajnokság neve. Sajnos kikaptunk (3-2-re), de én legalább megtettem, amit meg tudtam, és a (szégyenletes) három kapott gólon kívül kifogtam néhányat, úgy érzem, talán formában voltam.
Suli után irány haza, ahol is délután megnéztük Vele az Amelie csodálatos életét, ami egy jó film, ezt nyugodtan mondhatom. Nekem legalábbis bejött (meg úgy az egész). Nagyon jó délután kerekedett így…
-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub fest filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kubernetes kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 軽音-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub fest filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kubernetes kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 軽音
七大陸最高峰チャレンジ