Az idő, amit itt tudok tölteni. Egy kicsit zsúfolódok… Pénteken második óra alatt jött egy email a mitakai lelkésztől, meghívtak vacsorára. Hatig tanítás volt mondjuk nekünk, egy óra Tani tanárúrral, amiről még nem igazán derült ki (nekem), hogy tulajdonképpen mi, aztán egy matek, és végül egy közgáz. A matek kivételesen nem volt rossz, mert ugyan a koreaiak jó szokásukhoz híven öt perc alatt bemásolták az előre kidolgozott feladataikat (nem értem mi értelme van az órai feladatokat előre megcsinálni – így is, úgy is el kell vele tölteni az időt, és akkor már inkább órán, mint a szabadidőmben), kivételesen nekem is sikerült időben kivégeznem mindet (bár Motai tanárúr igencsak meglepődött, amikor egy bizonyítást kongruenciákkal oldottam meg – azon kevés dolgok egyike, amit sikerült a fejembe verniük az Eltén).
Utána a közgáz meg igencsak kaotikus volt. Filozófus tanárunk ugyanis kitalálta, hogy ő belemegy a szavak etimológiájába, és kijelentette hogy a (köz)gazdaság(tan) (economy) és az ökológia (ecology) ugyanaz. Láthatóan nem értette meg, amikor felolvastam neki a szótárgép angol-angoljából a két definíciót, de erről még egyszer majd írok neki, ha lesz hangulatom és időm. Meg (a többiek látható értetlenségének ellenére) sikerült őt elterelnem filozófiába (valami amiről talán még tudok is beszélni), amikor Marx materializmusánál bedobtam neki Feuerbach nevét.
