Múlt hét végén megint sütöttem, ezúttal egy csokis finomságot. Egy angol nyelvű receptet csavartam ki a saját igényeim szerint, és a végeredmény nem is lett rossz. Bár nem sült át annyira, mint gondoltam, azért nyers nem maradt, és a kollégák reakciói is pozitívak voltak.
The label of this beer looks just simply black at first glance, and that caught my attention. Honestly I was expecting a stout at first, but then looking closer, it did say pale ale. A pale ale with green tea and wasabi in it? Sounds like a challenge…
Ja, hogy egész héten lényegében semmit nem volt erőm írni? Ugyan, végülis csak kedd óta minden nap éjfél után értem haza… Ami még nem is lenne önmagában baj, ha nem akarnék esetleg a kaja-meló-alvás szentháromságon kívül mást is csinálni.
Pedig van merszem. Múlt héten még csináltam is ezt-azt, de ezen a héten már csak az életbenmaradáson volt a hangsúly. Lenne pedig mit csinálni, mert persze még mindig nem sikerült kigyógyítani magamat abból a rémes betegségből, hogy semmire nem tudok nemet mondani. Így hát mindig akad fordítani- és programoznivalóm, pedig néha inkább csak elheverednék, és steampunk könyveket olvasnék.
You know, I’ve always felt that the name “pale ale” is misleading. Even now the first impression of the word “pale” is that it would be light, just how the mass-produced commercial lagers are watered-down versions of the real thing.
Obviously, that’s not why pale ales are called pale, and once I realized that I was quite excited to try out Oh!La!Ho’s extra pale ale.
It’s been a while since I last got caffeine high. It might’ve been a year or two back when I knocked back 4-5 cups of freshly brewed coffee during a late-night translation session.
Mefinél olvastam a Duolingoról (ahogy anno a LiveMocharól is), és gyorsan ki is próbáltam. A cégnél hivatalos ezévi célkitűzéseim egyike, hogy elkezdem ismételni a németet, úgyhogy annak feküdtem neki, és nem valami újnak (pedig a spanyol, amivel az Eltén egy fél évig foglalkoztam, elég csábítóan kacsingatott).
Nem volt annyira hangulatom abszolút nulláról nekiindulni persze, úgyhogy a szintfelmérővel sikerült elérnem, hogy egyről induljak. Kettőre még nem sikerült lépnem. Nagyon sokat felejtettem, szókincsem nulla, bár a szórend és a ragozások még mennek.
Just read that piece on Gaijinpot about questions we get asked all the time, and I decided to compile my own list. There are a few questions that are bound to come up when I meet someone for the first time, such as…
The brews of the Osaka Minoh Beer have been winning the world beer awards for years now. Not that I was aware of this when I picked up this stout, but it was worth mentioning nonetheless (and it kind of explains the price tag).
A hétvégén végül megcsináltam a mákos sütit, amihez otthonról kaptam receptet drótpostán, és a családi kakaós rudat (pötyi) is, aminek már megvolt egy ideje a receptje. Előbbibe nem volt sütőporom, és ez meg is látszott rajta, utóbbi pedig jóval puhább lett a kelleténél.
Aztán hétfőn, amíg odakint a tájfun tombolt, én bent japán-stílusú piskótát (castella) próbáltam készíteni. Bár ez se nőtt meg, ahogy kellett volna neki, a stúdióban volt sikere.
Vasárnap megint tervezek sütni valamit, bár még nem tudom, mi legyen. Valami egyszerű kakaós talán.
Winter is. Well, eventually. For now it’s still just autumn, but today it was so cold all day that I was wondering if the weather mistook the month. Yesterday was somewhat warmer thanks to the typhoon that passed on Monday night, but today I was cold in my new hoodie. I also had to close the windows for the night due to the cold, something I haven’t done in the past half a year (except when typhoons were above me).
Don’t get me wrong, I’m not complaining. I like autumn with all its cold and grayness, it just caught me a bit off guard this time.
