Tudni kell, hogy nem vagyok az a fanatikus Ossian rajongó, de ettől függetlenül jópár albumuk ott figyel a gyűjteményemben már vagy tíz éve. Az “Ezer dal, száz csillag” című számról mindig is tudtam, hogy a rock és metál nagy alakjaival van tele (elég egyértelmű, amikor úgy kezdődik, hogy “füst a víz felett”), de eddig nem vettem a fáradságot, hogy végignézzem egyesével, mi micsoda. Eddig.
Ismét beteg
Szerintem most először vagyok úgy igazán beteg, amióta Japánban vagyok. Júniusban mondjuk ott volt az az arcüreggyulladás, de ami tegnap-ma megtalált, az teljesen más nagyságrend. Megfájdult a fejem és hasmenésem volt – bár ez előbbit a kialvatlanságnak tudtam be, utóbbit pedig annak, hogy kicsit túl sok fahéjas tölteléket nyalogattam fel.
Aztán ma reggel már lázas voltam, és délután el is mentem az orvoshoz. Egy kicsit féltem, hogy esetleg influenza, hiszen múlt héten oltottak ellene, aztán ki tudja. Szerencsére nem az, csak egy egyszerű, és nagyon kellemetlen vírusfertőzés. Azt közöltem a cégnél, hogy ha nem megy le a lázam, akkor holnap nem fogok bemenni. Reméljük, lemegy. Addig is megpróbálom rendbehozni magamat.
Teás
Akartam valamit csinálni a japán porított zöld teával (matcha), és azt találtam ki, hogy egy krémes kakaós sütiben cserélem le a kakaót a teaporra. A végeredmény?
Munkamenet
Nyár óta “dolgozunk” egy projekten egy japán barátommal. Ő nagyon lelkes, és nagyon nem ért hozzá. Engem ugyan érdekel, de tizennégy órás munkanapok mellett van jobb dolgom is a szabadidőmben, mint PHP-ban tízezer sorokat írni.
Sportcipő
Vasárnap végre elhatároztam magam, és elmentem Kichijojiba harisnyát és sportcipőt venni. Ez utóbbira azért volt szükség, mert az előző már teljesen szétment.
Negatív körforgás
Ma Japánban piros betűs ünnep van. Persze ez nekünk az animeiparban nem sokat számít – egy átlagos tévésorozat gyártása közben a szabadnap fogalma ismeretlen. Szerencsére én egy mozikba kerülő rövidebb filmen dolgozok, amire egyrészt sok az időnk, másrészt pedig már a javán túlvagyunk, harmadrészt pedig nagyon jó fej a producer. Persze amikor menni kell, akkor menni kell: átvenni, továbbadni az anyagot azonnal kell, nem szabad napokig pihentetni.
Tej
Hónapok óta nem iszok tejet. Ennek oka annyi, hogy a reggel kukoricapelyhet zabkására cseréltem. Ha főzve enném, persze tejjel főzném ki, de hidegen csak kikeverem natúr joghurttal, egy kiskanál áfonyalekvárral és pár szem földimogyoróval, és kész is. A lényeg, hogy sütésen kívül már nem fogyasztok egyáltalán tejet.
Van már talán három hete, hogy vettem egy doboz tejet, nem tudom már, hogy melyik sütimhez, és azóta a hűtőben áll. Múlt héten, amikor az almásba kellett tej, akkor beleszagoltam, és meglepve konstatáltam, hogy még mindig nem volt semmi baja. A lejárati ideje is október 24 volt, így nem számítottam rá, hogy jó lesz még. Pedig.
Aztán ma beleszagoltam megint, és így szolid másfél héttel a lejárta után már elkezdett vicces szaga lenni, de még mindig nem az a hagyományos romlott tej szag, amit vártam. Nem tudom, mit tettek bele, és már nem is akarom inkább tudni.
Almás
A családi fészekben vasárnapokon és ünnepekkor is gyakran volt almás (pite), akkor még nagymamám előadásában. Aztán most kitaláltam, hogy ha már sütök valamit, akkor miért ne lehetne akár az a cél?
Csoki
Múlt hét végén megint sütöttem, ezúttal egy csokis finomságot. Egy angol nyelvű receptet csavartam ki a saját igényeim szerint, és a végeredmény nem is lett rossz. Bár nem sült át annyira, mint gondoltam, azért nyers nem maradt, és a kollégák reakciói is pozitívak voltak.
Hogy mi?
Ja, hogy egész héten lényegében semmit nem volt erőm írni? Ugyan, végülis csak kedd óta minden nap éjfél után értem haza… Ami még nem is lenne önmagában baj, ha nem akarnék esetleg a kaja-meló-alvás szentháromságon kívül mást is csinálni.
Pedig van merszem. Múlt héten még csináltam is ezt-azt, de ezen a héten már csak az életbenmaradáson volt a hangsúly. Lenne pedig mit csinálni, mert persze még mindig nem sikerült kigyógyítani magamat abból a rémes betegségből, hogy semmire nem tudok nemet mondani. Így hát mindig akad fordítani- és programoznivalóm, pedig néha inkább csak elheverednék, és steampunk könyveket olvasnék.
