Tag: másnap

Törvénytelen

Tegnap pedig nagyon nem volt jó (hát még ma), ugyanis valami embertelenül berúgtam. Elvileg Sors szülinapját ünnepeltük, de a vége az lett, hogy ma reggel mesélték el nekem, hogy miképp értem haza. Meg úgy egyáltalán, a tegnap délután eseményeit. Nem szeretem ezt.

Sablon, de ha kérdeznék, hogy vagyok, azt mondanám: “szarul de büszkén”. És itt a “büszke” nem arra vonatkozik, hogy büszke vagyok a tegnapi termésre. Hanem embernek érzem magam. Hülyeséget csináltam, szenvedek érte, megérdemlem. Sokkal rosszabb lenne, ha nem lenne semmi következménye.

Egyébként. Ma volt irodalomverseny, a Nyugat indulásának századik évfordulója alkalmából. Lehet képzelni, hogy mennyit készültem rá tegnap – bár ma elolvastam Babits életrajzát, de azért ez egy másik nagyságrend volt. Minden esetre, nagy meglepetésünkre, nyolc csapat közül csak fél ponttal maradtunk le a dobogóról, ami nagyon jó eredmény. Szerintem.

Holnapra pedig még meg kell írnom egy esszét a kanti tiszta ész és az empirikus gondolkodás viszonyáról. Meg ki kell szótáraznom egy hatalmas kupac filozófiai fogalmat. Meg tanulni kéne németre is, mert elvileg számonkérés lesz. Meg nyelvtanból is meg kéne tanulni négy tételt, mert abból is kérdezni fognak. Hajaj.


Hétvége

Hosszú volt ez a péntek-szombat. Pénteken – amiről már írtam korábban – egy barátom szülinapi bulijában voltunk, ami elég… ellentmondásosra sikeredett, hogy finoman fejezzem ki magam. Eszemben sincs azt mondani, hogy nem éreztem jól magam, de mondjuk ez tartott úgy éjfélig. A lényeg, hogy a buli “nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket”.


Mesélek

Amióta utoljára írtam, annyi minden történt. És nem azért nem írtam róluk, mert nem volt kedvem, hanem mert eszembe se jutott. Hazaértem, és nemhogy azt a huszon-egynéhány tételt tanultam volna, amiből kedden vizsgázni fogok, hanem a blog új motorját írtam. Egészen beleszerelmesedtem, egyszerűen azért, mert működik. Mert új. Mert kihívás. Eddig szinte mindent sikerült úgy megvalósítanom, ahogy eredetileg terveztem, amit meg nem, azt is valami elviselhetően közeli módosulattal helyettesítettem. Alig várom már, hogy kész legyen – nem is tudom, mikor lesz esedékes: a mag osztályokkal ugyanis már szinte teljesen kész vagyok (a sablonkezelés van most éppen a műtőasztalon), de nem tudom, hogy a modulok és pluginek meddig fognak tartani – nameg még az admin felületet is meg kéne csinálni. De segond. Ha nyárra, ha jövő nyárra, egyszer csak kész lesz… Unalmas eddig a bejegyzés? Bocs.


Avat

Tegnap este (feltéve ha a napokat alvástól alvásig számoljuk) megvolt a szalagavatóm. Nos. Az avatás nagyon hangulatos volt, mindenki meghatódott, anyucik-apucik többé-kevésbé hangosan zokogtak, osztályfőnökök hangja elcsuklott és hasonlók. A táncunk is nagyon jó lett (rocky volt, vagy mi a szösz), legalábbis én élveztem, a jampec ruhánkban. A keringő utána (tanári és szülői) is megvolt, felülmúlva a várakozásokat. Lehet, hogy itt kellett volna hazajönni?

Minden esetre, éjfélig ment a bál, “táncoltunk” meg rokonai, majd úgy fél egy körül mentünk ki a kocsmába (pardon, szórakozóhelyre) ahol aztán reggelig ment az ivászat és a karaoke-party. Nem is volt rossz, csak hosszú. Meg a közérzetem sem volt fényes, de a buli igen. Néhány emberen nagyon meglepődtem, de legalábbis nem erre számítottam volna tőlük, néhányakkal a hócipőm is tele van, megint más még mindig… az. Szóval, úgy fél hét körül már itthon voltam, miután vagy egy kilométert caplattam a minusztízben. Forró zuhany, alvás kettőig. Nem tudom, mi lesz itt még…


This is it

I was undecided until now if i should write this post in english or in hungarian. I wanted to do it english, but i thought i don’t have the neccessary vocab for it. It’s probably so, but i don’t care.

Yesterday we had our evening on the tiles, and i was a bit carried away in terms of consuming alcoholic beverages, so i was a bit overhung this morning. The funny thing was in this that i didn’t know that we were going to my brother’s today, where i could’ve driven if i was in appropriate conditions. I wasn’t, so i only drove home, which was also nice enough.

Tomorrow i’ll have loads to do, but i’m too tired to worry about anything now. I’m just listening to my dark collection i’m addicted to now, and plan to make myself a tea (i mean, make a tea for myself, not turn myself into tea). I also got back my Queen Loana (by Umberto Eco) from my bro, so after finishing Either/or and Kim (yeah, i still haven’t finished it, shame on me).


Ache

Yesterday evening we went out to have fun with a friend, it was good for sure, but far not as good as i expected. I’m starting to think a lot-lot more against alcoholic parties, but that may be only because i’m somewhat overhung now. We also watched almost the whole Monty Python and the Holy Grail, but it was a bit too late to start at midnight.

Today i listened to Poe audio books, being too tired and unwell to read, they are also a good practice for tomorrow’s english exam. I’m not a bit afraid of it, just an exam out of many coming. I won’t take it lightly anyway, i have to pay attention even if it will be easy, so i won’t lose any points because of misreading something and such minor mistakes.

Also i listened to samples from the new Apocalyptica and Nightwish album, they sound great. Too bad it seems i won’t be able to go to that Apocalyptica gig next wednesday, since it’s midweek…


Hmm

A cím igen erőteljesen v1rush hasonló című bejegyzésére utal, bár a kettőnek csak értelmi síkon van köze egymáshoz. És a folytatásban ennek még úgy se.

Tegnap előtt olvastam SeSam blogján a Diablo Swing Orchestra nevű zenekarról (kedvenc angolos kérdésem, hogy akkor most ezt “orcsesztrának” vagy “orkesztrának” kell mondani?), és nagyon rövid idő alatt (konkrétan mire végighallgattam a Balrog Boogie című számukat) elég istenesen belezúgtam. Azóta is szinte (tényleg csak szinte, mert egy magamfajta hasadék-hangulatember nem tudna megélni egyfajta zenével állandóan, kivéve a kivételes eseteket) csak ezt hallgatom, mármint ezt a számot, a többi elenyészően kevésszer fordul elő ehhez képest.

Aztán… Ma voltam barátaimmal sörözgetni, ahol azért természetesen még egy s más is eltűnt, de az ilyeneket már fel se vesszük, mint hogy valaki csak úgy kipróbálásból leküld egy Tereskovát (lásd egyik korábbi bejegyzésemet arról, hogy mi ez), vagy (mint ma az én esetemben), pusztán oktatási szándékból egy felest. Oktatási szándék egy kocsmában? Ezt úgy kell érteni, hogy megmutatni a kezdőnek, mégis hogy kell egy felest lehúzni egy nyeletre. Nem nehéz. Vodka volt, az nekem hazai pálya.

Ja és utána meg az jött ami miatt Hmm lett a címe ennek.


Tegnap meg ma

Tegnap reggel vizsgáztam, és (surprise, surprise) megbuktam mint a huzat. Sebaj, már jelentkeztem következő vizsgára, úgyhogy másodszorra talán csak sikerül. Mellesleg ennek örömére (is) tegnap délután egy igencsak erőteljes kocsmázást rendeztünk a barátaimmal, aminek során részemről két Tereskova (unikum, sör, rum, kevert, ilyen sorrendben) fogyott, úgyhogy igencsak elkészültem, mire hazakerültem. A mai napom ennek fényében egy cseppet másnaposan, viszont ettől függetlenül alapvetően jó hangulatban telt. Rengeteg mindent intéztem, és még mindig elég sok van előttem. A napirendem piszkosul kezd betelni, de nem baj, örülök neki. Majd ha már minden a helyére került, tehát holnap, fogok majd itt írni az órarendemről (meg a folytatásról). Még jelentkeztem csomó mindenre is, példának okáért matekból, angolból, németből, filozófiából és számtechből OKTV-re, valamint most őszre előrehozott emelt angol és számtech (vagy ha úgy szimpatikusabb, info) érettségire. Aztán még mindennek megkoronázásaként elmentem a bankba, és elintéztem az átállást Juniorról (“mert az sux”, ahogy valaki írta) rendes lakosságira, pontosabban nem olyan nagyon rendes, mert a netre van kihegyezve, de én úgyis szinte csak ott szórom majd a pénzemet. Ennyi. Most pedig kajálok valamit, mert iszonyú éhes vagyok, kódolok egy hatalmas adagot, írok néhány levelet aztán olvasok.


Basszus

… Csak a dob meg a basszus
Zakatol a füleiben…

Hiperkarma – Dob+Basszus

Nyugi, nem fogok a ‘karmáról írni… Most sokkal inkább Kiscsillagos hangulatom van, de azért ez a szám nem egyszerűen durva volt, nekem a Sziget utolsó előtti és utolsó élvezhető koncertjéből ez és az Amondó nyelvtörő refrénje maradt meg csak úgy igazán – talán mert ezeket ismertem valahogy már korábbról. És mi a Kiscsillagos hangulat felém? Ismét csak idézek, aztán a folytatásban még bejegyzést is írok.

…Ha én lennék a szerelmed
Sok szerencsét hozzám
Ígérem nem leszel hibás
De sok múlik majd a kémián

Én már elterveztem mindent
Egy életre elég a dolgunk
Közben nem lesz sok időnk
Egyedül lenni úgy már voltunk…

Kiscsillag – Ha én lennék

És szinte még erre válaszul jöhet a bejegyzés lényegi része előtt még egy szöveg, szintén ‘karma.

…Akarod? Nem!
Nem akarod? Akarom!
Ha nem akarod, akarom,
ha akarod, nem akarom!

Hiperkarma – Amondó

A ma ama…

A tegnapi (és már naptárilag mai) napomat eléggé megdobta az az összejövetel (?), amit a barátaimmal szerveztem. Először nyitottunk egyiküknél grillezni, ami jól sikerült, és még a szüleit is meggyőzte, hogy engedjék el a folytatásra… Fél tíz körül robbantunk vissza a városba, bevásároltunk, és a fél tizenegyes vonattal irány Pásztó! Azt a bulit, amit ott lezavartunk, azért igencsak érdemes lenne megismételni néhányszor. Mondjuk egy cseppet lehet, hogy hangosak voltunk, de attól még nekünk nagyon jó volt. Inkább nem mennék bele, hogy mi minden fogyott el – röviden úgy lehet mondani: minden, ami volt. A cicák pedig szerencsére nem virnyákolnak olyan erősen, és a farkashajsza sem csapott át rókavadászatba, plusz gazdagodtam néhány nagyon jó élménnyel és nem utolsó tapasztalattal. Nem részletezek.