Nyár

May 17, 2010
valeblog
0 Comment

Május közepén ez furcsa, de már itt van. Reggel fölébredtem egy légkalapácsra, majd még kétszer, de ma is, mint tegnap, sikerült ugyanabba az álomba visszaaludnom. Meg mentem venni köhögéscsillapítot és tejet. Meleg van, nyáriasan, gondoltam. Szólt a fülembe a 少女S, dúdolva tekertem a gyógyszertárig. Megcsapott egy illat, egy olyan, amit kilenc hónapja és négy napja nem éreztem: egy tó nyári illatát. Akkor ugye a Balaton volt, most a Lantok tava (琵琶湖), nagyjából tízezer kilométerre onnan. Ilyen napszemüveg pedig kell. (*Fealasy rajza)

Atleast it's summer

Girlrock day

May 16, 2010
valeblog
0 Comment

Today i was mostly listening to japanese girl rock. (When not, i was learning Bugger off by the Real McKenzies, it’s quite hard to catch how the strumming goes in the acoustic part.) And by girl rock, for now, i don’t mean the kind of Blink-182 and ELLEGARDEN, which have huge teenage girl fanbase, but music by girls. In this case, japanese girls.

First, i was listening to YUI’s latest album, I loved yesterday on Grooveshark. Because their api is very slow updating, it’s not yet showing on my last.fm, but it will be there once. It’s really good, though not as much as Can’t buy my love. The song My generation earned a love very early on. In Can’t buy my love there are Thank you my teens and Happy birthday to you you which are quite similar topic–on I loved yesterday, Love is all and I will love you give me that feeling as well. Complement each other quite nice.

Then i was browsing around and stumbled upon SCANDAL, a four-girl highschool band from Osaka. I had trouble believing they are really high schoolers, their voice and looks seem much more mature (to put it simply, hot). And their music’s good. They have just one album so far, titled BEST★SCANDAL, released in 2008. It’s nice speedy pop-rock, really catchy. Also, 少女S got a love as well, i just couldn’t stop listening to it. Not only that, the whole album makes me want to stick with it for a very long time listening to nothing else. I guess that’s the point of pop. They are good.

{quote} Microsoft

May 16, 2010
valeblog
0 Comment

I didn’t want to put the contents of the above {quote} in a post title. I’m learning a song by the Real McKenzies, titled Bugger off. In the chorus, there’s a really nice rhythm which ends in a big “fuck you”. That is the {quote}.

I know it’s not recent news for those following Gizmodo, but for me it is. And i’m very pissed off about it. Namely, that Microsoft cancelled the Courier project (worth reading the comments, i couldn’t agree more with plenty). I know it was not confirmed nor anything, but everyone could see the videos and articles about it, which were more than promising. To be honest, it was more or less the only gadget i would’ve been waiting for had it been confirmed. Tablets and the kind are a bit of a gimmick for me, but i would’ve bought a Courier.

I really wonder. Courier’s claimed to have been just an experiment on Microsoft’s side that will be “evaluated” and used in later products. The problem is, it was good as it was. Microsoft seems to be very low on innovation. I’ve been using Windows 7 every now and then lately, and it’s hardly any different from XP except for the fancy Aero theme and the fat taskbar. Windows Phone 7 might be interesting, but not so huge news to the market either. What is MS doing? Just developing what it already has and revert back to doing nothing but Windows and Office? Nice. Go on.

The Disappearance (Vanishment) of Suzumiya Haruhi

May 16, 2010
valeblog
0 Comment

Today i went to the Toyokawa Warner Mycal cinema to watch the Suzumiya Haruhi movie that came out this february, following the storyline of the Disappearance (sometimes translated as Vanishment) of Haruhi Suzumiya (涼宮ハルヒの消失) light novel. It was great. If you’re waiting for fansubbed versions, it’s really worth it. (The above picture is from the movie’s official website. On the left it says “because i’m a member of the SOS Brigade”.)

It’s timeline is pretty complicated, due to multiple alterations of the universe itself and simultaneously occurring time travels. It starts from an ordinary day of the extraordinary life of the SOS Brigade, but then everything changes out of nowhere, of course leaving all the trouble for Kyon to solve. And to do so, he has to go through a lot of trouble (and time planes).

The animation quality is great, as expected from a Suzumiya movie, the story is of the expected quality as well, so i can say, this movie is a success. Of course knowing the two anime series and possibly the light novels as well is very advised.

In the following spoilers may appear, so mind your way.

Read More

(Nem) nagy utazás…

May 15, 2010
valeblog
0 Comment

Ma reggel korán keltem, megreggeliztem, bringára majd vonatra pattantam Toyokawa felé. Ez mint kiderült, nem Nagoya egy kerülete, ahogy gondoltam, hanem valami távoli elővárosa, úgyhogy sikeresen vonatoztam vagy 160 kilométert egy filmért. (Megérte.) A maibarai átszállásnál összefutottam az információs társadalom tanárommal (nagyon figyelnem kell, hogy megértsem), akivel így muszáj volt az elkövetkező fél órát végigbeszélgetnem. Vicces, amilyen meggyőződéssel állítja, hogy amerikát zsidó összeesküvők irányítják és hasonlók.

A filmre épphogy odaértem, mert sikeresen eltévedtem, de sikerült.

Utána ebéd címszó alatt kávé, onigiri és egy Mars szelet, majd vonatozás Nagoyáig. Ott a KEM eddigi legdurvább próbatételén kellett átmennem, mert a srác igen erősen kétségbe vonta, hogy valóban az előző állomásról érkeztem-e, és le kellett neki írnom egy épületet, ahol soha nem jártam. Szerencsére az rémlett, hogy melyik oldalon nyílt a vonat ajtaja, úgyhogy megúsztam.

Nagoyában úgy volt, hogy találkozunk néhányan, de végül is nem jött össze, mert bár majd’ három órát sétálgattam és vártam rájuk, nem voltak képesek elszabadulni a fürdőből, ahova mentek, úgyhogy inkább hazajöttem. Előbb vettem négy kötet mangát, a film után gondolom nem nehéz kitalálni, hogy a Suzumiya manga 7-11. részei.

Pörög

May 15, 2010
valeblog
0 Comment

Gyors nagyon, mire észbe kapok, már egy hete köhögök. Bár múlna már!

A blogot hanyagoltam, mert vagy nem volt miről írni, vagy volt jobb dolgom is. Elég sokat szórakoztam a virtuális géppel, de végül is szembesültem vele, hogy ezen a laptopomon virtuális gépen az életben nem fog normális sebességgel futni még egy olyan régi játék se, mint a Warcraft. (Mennyi most, hét éves?) Bár ez eszembe juttatta, lehet telepítenem kéne a Starcraftot, úgyis remélhetőleg megjelenik idén a második, ideje edzeni. De a Fireworks megy, nekem meg Windows alatt csak az, a Warcraft és a böngészők (teszteléshez) kellenek.

A gitárral is haladok, skálá(ka)t tanulok. Igazából csak egyet, mert a többin csak végigjátszottam, de nagyon érdekes volt. Találtam egy király weboldalt, ahol sorban lehet kérni a skálákat, mielőtt megtaláltam, magamnak akartam megírni, de így tényleg egyszerűbb. Poén, ahogy végigjátszottam a japán skálát és meglepve hallottam, ahogy teljesen koto-hangzású lett a gitárom.

Aztán egy tweet nyomán felfedeztem, hogy készült egy Suzumiya film idén, és én nem is tudtam róla, úgyhogy holnap reggel korán kelek, megyek Nagoyába és megnézem délelőtti matinéban (máshol már nem játsszák). Az Eltűnés története, amit még nem olvastam, úgyhogy új lesz. Aztán meg majd kiderül.

Tartalmas

May 13, 2010
valeblog
0 Comment

Mára is kijutott a jóból. Reggel fölkeltem, úgy valamikor, nem rémlik, mikor, aztán az első angolig semmit nem csináltam, csak megnéztem az első két részt a K-on! nevű középiskolás-csajos-zenekaros animéből, jó. Aztán most vacsorához meg még kettőt, de közben eltelt a nap.

És nem mondom, hogy üresen.

A beszélgetős angolon bejött végre a kívánságom, hogy kivételesen ne egy állandóan japánosan hümmögő (nagyon idegesítő ez a szokásuk, ha angolul próbálnak beszélni, japán nyelv mellett természetes) sráccal hanem egy lánnyal (ez esetben a hümmögés se érdekel), úgyhogy legalább az óra fele kellemesen telt. Sokkal szívesebben beszélgetek angolul egy angolul bájosan nem tudó japán lánnyal mint egy angolul fárasztóan nem tudó sráccal. A két mondat ugyanaz lett?

A nap poénja az volt, amikor a két angol között odajött hozzám egy srác, hogy vagyok-e már zenekarban (a klubon belül egy ember max három zenekarban lehet benne), és hogy nem akarnék-e az énekesük lenni. Én. Énekes. (Döbbent arckifejezésem elképzelendő.) Udvariasan megkérdeztem, hogy ezt komolyan gondolják-e (igen) és hogy hallottak-e vasárnap a karaokéban (nem). Punkzenekar, főleg nyugati dalokkal, meg amúgy is, persze hogy vállaltam.

Hazaérve pedig valami hirtelen ihletésből (miközben ebéd címszó alatt elfogyott a tegnapelőtti csilisbab maradéka) telepítettem a VirtualBox nevű virtuális gép programot, amikor meg este mentem kenyeret venni (a tejet persze elfelejtettem) már a Windows 7 települt (MSDN, ELTE, satöbbi) rá, megy is meglepően gyorsan, még ha mellette a linuxot rendesen használom is. (Értsd fut böngésző, zenelejátszó, torrentkliens, csevegőprogram, levelező.) Majd kipróbálom rajta a játékokat és a Fireworks-Flash kombót is, optimista vagyok.

Recharge

May 12, 2010
valeblog
0 Comment

I think japanese or probably pretty much no one will be able to understand what getting ill for me means. Even if it starts with the runny nose, or whatever order the symptoms of cold, that is runny nose, coughing and co. come out on me, they all show up, sooner or later. So while for many a cold is a runny nose for a few days, for me after that few days come at least just as much of terrible coughing. No matter what i do, as far as my experience goes—although i wouldn’t be surprised if i will be introduced to some ultimate cure by a nice girl in the (preferably near) future. (So far the Halls candy was protecting me, but apparently they don’t sell my favourite black hyper strong mint in Hikone.)

Anyways, in addition to practicing the guitar every day like crazy from now (i really want to be at some usable level when we start practicing for the club), i will also hurry with coding. I have one more website on the horizon, although not paying, it will be a challange i think. And i really want to see the blog working, working as it should’ve been working for years now, although the coding is definitely better (though so far i don’t know if faster as well) as in the current version. My biggest reason for that is the podcast ability, which i really miss now. Although most of my ideas collected in the past years were lost, i rebuilt a few of them somewhat, and of course new ideas don’t stop coming… So i’m waiting for myself.

Örömök

May 11, 2010
valeblog
0 Comment

A suli is végetér egyszer, sajnos ma ez fél hat volt, ami egy rövid bevásárló-kitérővel azt jelentette, hogy hat is elmúlt, mire hazaértem – de legalább jutott mindenből. Esőből, mert ma (is) esik (és természetesen esernyő nélkül indultam suliba). Az első hiányzásból, mert ugyan nem így terveztem, de reggel késve is keltem (szentbeszédeket utikalauzosan kezelve az öltözőbe) és mellé olyan szinten köhögtem, folyt az orrom és szenvedtem, hogy nem halasztgattam tovább és elmentem gyógyszereket venni. Végül csak köptetőt, orrsprét meg c-vitamint szereztem, meg egy onigirit, ekkor fél út körül benéztem az előadóba, ahol éppen kattintásról kattintásra elemezte valami hölgy, hogy hogy kell emailhez valamit csatolni, úgyhogy inkább hazajöttem reggelizni. Aztán persze kiderült, hogy az eddigiekkel ellentétben volt jelenléti ív és házi is. Just my luck.

De legalább nem fulladtam meg egész nap a köhögéstől se a taknyomtól, bár felhőtlennek se lehetett nevezni – se az egészségem, se az időjárást, mert ma (is) es… ja, hogy ez már volt. Szóval túléltem, hazaértem és jobb nem lévén egy pohár c-vitamin-bomba után nekiálltam gitározni, Fear of the Darkot tanultam és meglepően jól ment (persze a szóló esélytelen, de ez várható is volt), aztán még Nirvanakat (Come as you are, Smells like teen spirit, most ugrott be, hogy Lake of fire-t is akartam, de már nem állok neki), amik szintén sikerélményt hoztak, aztán levezetésnek még a dallamok, amiket klasszikuson tanultam (Örömóda, Oh Susanna (ezt harmonikán is), Volgai hajós, Katyusa Ellopták az oroszok a tankot, Jingle bells…) és jó hangulatban álltam neki punnyadni… Azóta is…

Ami elveszett és ami megtaláltatott

May 11, 2010
valeblog
0 Comment

Sajnos a kettő nem ugyanaz, bár a metszetük sem üres halmaz. Most jött megint az ihlet, írtam is volna a megszokott kis szöveges file-ba az emlékeztetőt, hogy még milyen podcastet kell majd feltétlen csinálni, ha egyszer kész lesz a blog, amikor feltűnt, hogy nincs ott az a file. Valakinek talán még rémlik, hogy a múltkor egy alsóbb szinten elsütött rm -r belefutott a dokumentumok mappámba és i betűig mindent kitörölt. Sajnos láthatóan ennek a file-nak a neve csak “cast” volt és nem “podcast”, úgyhogy ő is áldozatul esett – ami viszont akkor nem tűnt föl. Most meg, miután ki tudja hány képet, dokumentumot, satöbbit írtam-mentettem, már csak reménykedtem, hogy vissza tudom állítani. Linux alól az ntfsundelete és a TestDisk programokat próbáltam, de hiába hogy a majd’ fél éve törölt mp3-ak még ott leskelődnek az asvára és bajtársaikra várva, ez a pár kilobájtnyi drága adat elveszett. Windows alól (szigorúan csökkentett módban, máshogy el se indul igazán) a GetDataBacket próbáltam, szintén sikertelenül. Fel kell hát adnom, és próbálom majd emlékezetből visszaépíteni a file-t, jelen esetben legalább egy másolattal Wendy-n.

A fenébe.

Ja, ami meglett, az meg a svájci bicskám, amit nagyon hiányoltam, mert költözéskor sikeresen a nyugati aprópénzes zacskóba dugtam, és nem jutott eddig eszembe ott keresni. Ennek azért örülök.