Tehát tegnap megvolt, aztán el is telt a huszadik szülinapom. Nem volt (a (gondolom) általános elvárásokkal ellentétben) ordító nagy berúgás vagy ilyesmi – csak egy jó hangulatú vacsora. Ahogy hazajöttem a templomból, megebédeltem, megnéztem mi van az otthonról kapott jókora csomagban (a görkorim meg egy új hátizsák), aztán nekiálltam főzni. Jó magyar vacsorát akartam csinálni, sikerült is. Talán csak Adina nem lepődött meg a menü egy darabján se, de ez meg engem nem lep meg. Gulyás volt, meg mákos nudli (nem tudok rá jobb szót), étvágyhozónak otthoni házi szilvapálesz, az édességhez ötputtonyos aszú. Szóval extravaganza. Voltunk rá vagy tízen, nagyon jó hangulatú vacsora lett belőle. Minden elfogyott, kivéve az italokat. Utána eltakarítottuk a romokat, egy tányérnyi mákos cuccot házhoz szállítottunk Radonak, aki elég csúnyán lebetegedett. Játszottak még: Brazília, Grúzia és Szlovákia egy fél óra konstans nevetéssel éjfél körül, Grúzia és Üzbegisztán egy épp csak meghiúsult elég csúnya verekedéssel, Brazília biológiával, majd zárásképp Üzbegisztán (másik személy) éjjel kettő körül marshmallow (mályvacukor) “sütéssel”, ami során kiderült, hogy a japáni fajta bizony nem hogy nem sül, de olyan durván ég, mint egy “viharbiztos” öngyújtó. Nagyjából ennyi. Meg hogy megötszöröződött a telefonszámlám, annyit kellet kérdezni a sütés-főzés közben otthonról.
Időjárás
Ma olyan jó idő van… kellemes őszi. A cseresznyefák már mind levedlették a leveleiket, de a többi fa még tartja magát. A nap kellemesen süt, de nincs forró meleg – pont jó. Ezt az időt szeretem igazán… Ilyenkor mindent lehet csinálni.
Meg kötődik hozzá egy csomó emlék. Párizs, Chicago, London, Königsbrunn, mindenhol ilyen időben (is) voltam. Meg aztán még korábbról, általános korból amikor sikerült megbetegednem és reggel az orvostól hazafelé, pont így sütött a nap, aztán jöttek az “ausztrál ifjúsági sorozat”-ok. Jó emlékek, na. (Vannak viccesebbek is, de ott az időjárásnak vajmi kevés szerepe volt.)
Mai program meg kb délután háromkor nekiállni főzni (most ugyan megebédelek), vacsorát, azaz gulyást és mákos… valamit, amit mindig gubának akarok mondani, pedig nem az, hanem valami nagy szemű krumpli-nokedli. Találtam ötputtonyos aszút is, jó lesz hozzá remélem. A bevásárlás többi része vicces volt. A Hanamasa személyzete már biztos emlékszik rám, hogy folyton zaklatom őket – marhalábszár, sertéscomb, petrezselyemgyökér (azt se tudták, mi az), babér. Ja, a babér még különösen: utána ugyanis elkerekeztem Chofuba megvenni a bort. A Hanamasában volt babér, de száz gramm, ami mondjuk egy évre elég lenne nekem, úgyhogy inkább kerestem kisebb kiszerelést. Találtam is (három-négy kis levél), már fizetnék amikor a pénztáros közli, hogy 452円… A Hanamasa nagy csomagja volt 250… Nem főzök hozzá semmit.
Ebéd curry, utána pedig végre megnézem mi van az otthonról kapott szülinapi csomagomban (itt van már egy hete, de önkontroll).
Thank you my teens!
二十歳になった。
秘密の手紙を
空き箱に隠している場所
遠い日の記憶を覗いたら
近づいてる10代最後の日までに
やり残した事がまだありそうで焦る大人には なりたくないと思ってた
だけど感謝してる
Thank you My teens歌うことばかり
くやしさも またすぐ歌にした
それだけでチカラに変えられた
友達には 少しでも よく思われたい
気にしてないつもりなのに見栄っぱりだ新しい出会いが夢を支えた
だから感謝してる
Thank you My friends大人には なりたくないと思ってた
Yui – Thank you my teens
だけど二十歳になる
Thank you My teens
Rancid
October 9, 2009 brought my first punk concert in Japan. And it was great. The first band, SA were, are and will be the first and self-proclaimed best punk band in Japan (agreed). They did a huge show (especially considering that they’re not exactly youngsters), and i had my first moshpit experience in Japan, and it was the same as for example on Die Ärzte on last year’s Sziget. To be honest, i don’t know SA much but they made a great gig. And they were very open, Naoki, the guitarist was shaking hands and talking with fans after the end of the concert.
Rancid did great as well. They played a lot of songs that i didn’t know, which supports what i read about them somewhere on the net, that Indestructible was really just some “deviation” for them—the problem is, i loved it much… I was hoping for David Courtney or Out of control (which was on the soundtrack of NFSU) to come, but no… Whatever. They made a very professional and long concert, they even had a standing bass, which surprised even hardcore fans. I can’t tell the tracklist, but they played nice songs, there was a nice moshpit (with me in there for most of the time), and loads of bodysurfers. Of course since this was my last gig as a teenager, i had to try it out as well and it’s huge fun.
This evening with two such great punk bands worth the money and time definitely. You should regret it if you weren’t there…
About the exams
I wish they were not. In the meaning that the idea of their existence or their being brought into existence would have been flushed down the toilet with a pile of what usually is flushed down the toilet, and a huge amount of very effective sodium hypochlorite (hypo), just to kill the surviving remains of such a ruinous thought. The politics-economics one was a catastrophe and not just for me. It was funny though that exactly because i thought it’d be dangerous i asked the teacher the day before if there is a chance that the exam will have calculations and numbers in it, and he said no… Of course it was fun that half of the exam consisted of calculations and stuff like that (not to mention more or less having to quote the constitution of Japan, which is not easy to understand in english either, what a surprise from lawyer-language)… For the other parts the problem was that although i knew the answer but didn’t have the sufficient wordpower… Whatever. I didn’t want to stay in Tokyo after this year anyway, but i very much hope that with this i could still get into Osaka or Hokkaido (former for the concerts, latter for the weather and the ainu). The listening wasn’t difficult, actually we did lot worse in class. Then maths, which except for immense stupidity miscalculating stuff, wasn’t that difficult either. (True, i like calculus anyway, much more than for example trigonometry.)
Tájfun
Elvonult. Napok óta szinte folyamatosan esett az eső, tegnap este (ami nagyjából éjjel egy volt) pedig már úgy zuhogott, hogy kétemberes esernyővel is derékig eláztam. Ma reggel meg arra ébredtem, hogy majd’ elviszi a szél a cuccaimat az erkélyről, a fák is igencsak kapaszkodtak, hogy ott maradjanak és a suli is gyanúsan kihalt volt – ilyen időben ugyanis nem járnak a vonatok, úgyhogy sok tanár és az irodai népek se tudtak bejönni, így nekünk nem volt első óránk. Aztán az eső eltűnt, de az őrült szél megmaradt, azóta pedig teljesen tiszta az ég, fordult a szél (Mary Poppins hazament) és hét ággal süt a nap. Gyors volt.
Pro and con
Today was the day of pros and cons. Which one should i start with? (I can never decide this (“typical man” ladies could say) so i’ll go chronologically.) Bad point is that i haven’t done any homework this week. And don’t plan to. I don’t have any time for that—good question would be then how do i have time to blog, but the answer is simple: after six hours of pol-eco and one of maths, i need a bit of break, and blogging is one of the most refreshing things i can do without moving out of my room. Next was that we got a new teacher for listening class. This is neither good or bad, because he seems nice, but 金子先生 is nice as well. Definite good point, that we had no afternoon classes today, so i cooked myself a nice lunch and started studying pol-eco. The downside of this is that there are loads of new words, and reading the stuff once doesn’t really make me remember it, unlike most stuff, so i’ll have to check the complicated and formula parts again. Good point is that i got a mail that i have a reservation for next wednesday (after the grammar exam) for the barber’s which will be fun—six years since my hair was touched by a hairdresser (how gay this word sounds)… Bad point was that Comodo decided that it has some problem so it froze the whole computer, and i couldn’t boot either. From restricted mode i uninstalled it, then back again, because i don’t know anything better. It works all fine for now. Good point is that i managed to understand (thanks to Anh from Vietnam) the math problem i couldn’t get earlier. (I missed the point.) Bad point is that obviously i won’t have time today or tomorrow to finish all the math problems. Good is that at least probably i could finish pol-eco. Bad is that my father was hospitalized, his hernia got really bad, and he was operated today. I don’t know any more. Good is that i got a delicious cookie from Adina. And good is that the blog i created with the purpose of helping students like me find the Japanese university best suited for their expectations and needs, so that blog is getting writers, thanks to Huyen from Vietnam. And probably the day will end without anything else, just maths and dinner.
Nyugszik
Minden éjjel az ufók eljönnek érted, és így szólnak: “te pufók! Elviszünk széknek!” Minden éjjel azt hiszed, hogy álmodsz, pedig csak az ufók szólítanak lá-á-bhoz…
A végén még megkérdezik: jó-e így vagy kell-e párna? Füstüveg mögött a mátka sikongat, közeledik a burához. Harci ladik, nagy kupac a fegyvertára. “A lábat ki kell fúrni” — elindul feléd a kurbli.
Senki nem moccan míg verik, benn a várban ötven fáklya.
Amorf Ördögök – Asztalos ufók
A harci ladikos rész egy kicsit megzavar, nem érzem, hogy kéne felosztani. Gondolom nagyjából sehogy, amennyi logika van a szövegben. Talán pont ezért tetszik… Plörkön került elő hasonló téma nemrég, amikor valaki (már nem emlékszem ki volt) megjegyezte, hogy nem állhatja az Arany virágcserép (Hoffmann) meg Átváltozás (Kafka) típusú írásokat, aztán később Ady is hasonló kijelentés áldozata lett. Nekem meg pont hogy tetszenek, valahogy mindnek van egy furcsa hangulata. Az Arany virágcserép és az Átváltozás esetén például abszurdan őrült, valahogy mint a fenti Amorf dalszöveg. Ady versei meg olyan vadul szabadok, hogy nem tud nem tetszeni (bár a saját felsőbbrendűség-tudata (ugye volt neki ilyen?) egy kicsit túlzott nekem, amennyire legalábbis emlékszem belőle az irodalmi tanulmányaimból…).
De legalább sikerült jól nem arról írni, amiről akartam, éspedig hogy mégse olyan durva ez, csak sok. Most megkaptuk (vagy inkább nagy nehezen kioperáltuk) a tanártól, hogy mire számítsunk a politika-közgáz vizsgán, és nem olyan sok (a politika része, a közgáz azért igencsak). Kicsit kutatni kell majd, de nem vészes. Szavakat kell majd tanulni, meg matekot, és akkor már csak a japán marad.
No
I don’t want to live like a worm in the books, eating the pages with an empty mind without knowing anything of the bigger picture… (Side note, song playing now is Vodka by Korpiklaani.) I have 450 words to learn just for the japanese exams, that not counting the ones for pol-eco (politics-economics) and maths, of which especially the first one’s are pretty numerous (let’s say about 150 or more). And those are still just the words, not the stuff i actually have to know, how to solve those creepy math problems (that usually take me twice as long to solve as for others, and that’s quite a problem considering the given timeframe for the exam this friday).
But at least i had some fun, trying to understand and write down the lyrics of Can’t keep a good man down by Eastern Standard Time. I really had/have a tough time with it. It’s really sung in the “reggae style” so very difficult to catch all the words.
あまり
I hardly have opportunity to blog. There’d be stuff to write about for sure, but either i don’t have time because of studying, or the net’s not working. Since the new people moved in, the net’s back to it’s old style: not working at all. I don’t get it how this works. It’s obvious that even if we all requested different webpages at the same moment, it wouldn’t eat too much bandwidth – in the summer i measured the speed and it’s quite fast (i forgot exactly what bandwidth but it’s not easy to use it all). I guess no one cares about the request not to use P2P software and Skype in the peak hours… I don’t care if someone runs torrent while we’re in school, have fun with all your pr0n and w4r3z… but it’s a bit funny that at five pm i can’t load a japanese plaintext website, because the connection times out. Heck.
But at least i have other stuff to do, like learning kanji all afternoon, for today. Tomorrow the plan is to continue maths and that’ll probably take all the time. I decided not to care about everyday school in this one week. (They don’t seem to know that we have exams coming, we got four pages of kanji homework just today…) Seriously… these exams matter…
-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub fest filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kubernetes kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 軽音-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub fest filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kubernetes kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 軽音
七大陸最高峰チャレンジ