白目の犬

私は銀有色の目の犬を見ました。目はそんなに淡く青かった、丸っきり金属でした。


Es regnet

Endlich, der Regen, auf den ich ganzen Tag wartete, kommt jetzt an. Das Wetter war sehr schwül, aber jetzt es ist shon besser, und ich hoffe dass es will sehr lang dauern.


Wunsch

Was ich möchte jetzt tun: eine Flasche kaltes Bier erhalten und auf dem Balkon sitzen den Himmel sich verdunkeln und die Sterne erscheinen zu schauen.


Regélek valamit

A mai napom is elég jó lett, legalábbis eleddig úgy érzem. Reggel elrohantam suliba, végültem öt órát, végigfutottam az egy tesimet, aztán hazajöttem, közben csináltam ezt-azt, aztán néztem egy adag animét, aztán… aztán most itt vagyok. Ez egy hosszú és unalmas leírása lesz az elmúlt egy napomnak, úgyhogy akit nem érdekel, az (most mondhatnám, amúgy tirpák módra, hogy az meg**szhatja, de e helyett inkább) ne olvassa tovább a bejegyzést…


Hellsing

Today, before doing my homework (which comes after writing this post), i watched the first and second OVA of Hellsing. It was dead good (both of them) – they continue the manga storyline, which the anime left un-ended (almost un-dead). I would indeed write a long summary about both of them, but… well, then, should i do it? Don’t forget: i’m not careful with spoilers now, so you should be, if you still haven’t seen these OVA. If you’re not interested in my babbling, i’ll cut it short just for you: both are must-watch category, high quality anime products. I can’t wait to see the third subbed.

One important difference compared to the TV series is that the OVAs feature some kind of humour, that’s – to suit the horror scenery – often morbid, but still very amusing. One such gag is when Jan Valentine, while shooting down his enemy in a corridor “crossroads”, shouts the (said to be) well-known “Konami Code”, which is a cheat code in Konami games that gives the player everything needed to win the game. After that, just to top it all, he also states “I’m cheating and I’m invincible” – naturally by the end of the episode, one of these statements prove false (one can guess, which).

Also, there is a couple of literature and moving picture culture references: for example, in the very beginning of the second OVA, Alucard dreams (!) about a man “killing him” – in a very similar fashion like Dr Van Helsing and his companions killed Dracula in Bram Stoker’s novel; to be exact, in the very same fashion. Also, according to the manga (which i sadly have not read), he is indeed Vlad Ţepeş, also known Count Dracula. In the end of the second OVA, when reporting information regarding Millenium to Integra, Walter mentions Han Solo and his superb ship Millenium Falcon briefly. There are also more, but i forgot them…


Végre

Végre a kommentek normálisan rendezve jelennek meg a jobb oldali menüben. Eddig ugyanis úgy volt, hogy a legújabb bejegyzésekhez érkezett első kommentet jelenítette meg, de ma egy csöpp guglizás után találtam egy olyan minta lekérést egy segítségnyújtó fórumon, ami alapján már jóra meg tudtam írni, úgyhogy most már elvileg a legújabb bejegyzések legújabb kommentjeit listázza ki. A következő rész, amit megcsinálok, a regisztráció lesz (esedékes az elkövetkező két-három napban, egy kis szerencsével), aztán jön végre a podcast.


“Koncert”

Nos, tegnap este ugye elmentem arra a koncertre a Frei Caféba (vagy Café Frei, ahogy tetszik, lehet fordított ékezetes é-vel (è) is csinálni, de azt nem tudom hirtelen előidézni a klaviatúrán, úgyhogy érjétek be a rendessel (é), mert nincs jobb) egy jó barátommal és az ő néhány jó barátjával. Nos, az előadó egy finn gitáros duó, az egyikük (aki többféle gitáron, elektromoson és furcsán is játszott) nevére emlékszem már csak egész biztosan, ő volt Jukka, de hogy a másik Hansky vagy Hansi vagy mi volt, azt bizony – szánom-bánom – nem tudom, a neten sem találtam most hirtelen semmit róluk (még jó, hogy ilyen jó a Dixieland feszt netes hírverése). Ez már csak azért is kellemetlen, mert ő volt a vezéralak, az énekes, a kapcsolat a közönséggel (azaz velünk). A folytatásban lesz részletezés.


Huang Shan

Title: Huang Shan Mountains
Creator: `foureyes


Egy a sokból

Jó volt ez a mai nap. Lehet komolyan is venni ezt a kijelentést, de nem szükségszerű. Sajnos ma (immáron harmadik hete) elmaradt a filozófia órám, úgyhogy (ez már nem sajnos) suli után rögtön mentem, és megvettem magamnak néhány apróságot (dorkó, füzet, magazin). Részletezem is, mert nem sok jobb dolgom van (még): dorkót azért vettem, mert egyrészt olcsó, másrész könnyű, harmadrészt csak egy pár viselhető állapotban lévő nyári csukám van, negyedrészt még trendi is (komolyan ne vegye ezt az utolsót valaki). Füzet címén egy A4-es spirál négyzetrácsos szépséget kell érteni: elég nagy szükségem van az ilyenekre, mert a matekfakt úgy falja a füzeteket, mint a tűz. Korábban két évig is eltartott egy ilyen füzet, most meg kénytelen vagyok két-három havonta újat venni, pedig ha valaki, hát én kis betűkkel írok (ebbe ne tessék semmilyen komplexust vagy ilyesmit belemagyarázni, kedves grafológusok, nem érdekel). A magazint pedig csak azért írtam dőlt betűkkel, mert abban a fél pillanatban nem jutott eszembe a “folyóirat” kifejezés, és felbosszantott, hogy csak egy ilyen idegen szót tudok használni. Amúgy pedig a delikvens a National Geographic aktuális száma – sajnos a múlt havi nincs meg, de különben, ha tehetem, mindig megveszem. Vagy legalábbis megvetetem valamelyik ősömmel, ha le vagyok égve.

Este pedig megyek koncertre a helyi Cafè Frei-be. Mindkettő érdekel, a koncert is – egy finn gitáros-duó fog játszani, ha minden igaz – és a hely is. Kívülről már sokat csodáltam meg sok jót is hallottam róla (meg egy kevés rosszat is az árakkal kapcsolatban), ezért igencsak várom már az estét. Addig pedig a műsor: még egy bejegyzés megírása, továbbá a holnapi biológia és történelem tantárgyakból írandó témazáró dolgozatokra való készülés (de csinos lett ez a második tagmondat is). A koncertről holnap beszámoló. És ez az első bejegyzés az új blogba, aminek nem tudtam egynél több kategóriát kitalálni.


Bleach 125

This is the first time since the rebirth when i write about anime. Soo…

The new opening of Bleach, which is not so new, since it’s been on for a couple of episodes now, but i couldn’t write about it yet; so the new opening sounds quite good. Now i wrote this, i realised that virtually all music of Bleach sounds and sounded dead good – it’s enough to mention Yui’s Rolling Star or D-tecnoLife by UVERworld. Both are played in my Winamp at least once daily. This time too, not only the opening, but naturally the ending is very catchy, though it takes some time, i listen to them whenever i can.

Now about the episode itself. Well, i have earlier read this part (and all oncoming) of the manga, so i kinda knew what to expect, but how to say, a moving picture battle is very far from a still one, like it’s squared or so. It’s also hard to write about this in a way not spoiling anyone, and still doing a nice summary… Thus i stop now, and continue in the longer version of the post. Check it if you want it.