Ha valaki szeretne örömet okozni nekem, a következőkkel teheti: StarCraft 2 európai régiós változat; egy “magyar vagyok nem turista” póló; valami punk hangulatú skótszoknya; tetszőleges tarajos-füles sapka; tekintélyesebb összeg japán jenben és/vagy repülőjegyek haza és/vagy a világ különböző tájaira; magasabb szárú sportcipő, Adidas-Converse-Vans-Etnies vonalon; csoki.

Azt nem is írom le, hogy ha hazamegyek, minden barátommal szeretnék találkozni, adott esetben jól berúgni, nagyokat beszélgetni és még nagyobbakat bulizni. Egyébként ugyanakkor megy Magyarországra egy japán barátom is, ha valaki szeretne egy lengyelországban tanuló menő és félprofi pingpongos csajjal barátkozni, jelentkezzen. Gondolom meg kéne neki mutatni Budapestet meg amit érdemes (nem alkoholista és nem tud annyira angolul).

Amúgy abban a néhány napban, amíg Pesten leszek, kinél szállhatnék meg?

Örömmel bejelenthetem, hogy ugyan a hitelkártyám internetes felületén még nem jelent meg a terhelés, megkaptam a repülőjegyemről a visszaigazolást.

Úgy néz ki, hogy december 18-án indulok Tokióból, aznap este Moszkvában éjszakázok, majd 19-én délelőtt érek Budapestre. Visszafelé január hatodikán indulok Ferihegyről, átszállok Moszkvában ismét és az éjszakának megfelelő időeltolódást Szibéria fölött tudom le.

Kvázi két hetet lógok így suliból, de egyszerűen nem tudtam máshogy jegyet foglalni, meg aztán az eddigi tapasztalatok alapján a tanárok megértőek ilyen tekintetben a külföldiekkel.

Viszont a repülőúton kívül semmi biztos nincs még a programomban, tehát nyitott vagyok minden lehetőségre.

Az egy dolog, hogy a hétvégém olyan sűrűn telt, ahogy, az még egy, hogy ma éjfélig meg kell csinálnom egy japán előadást, de az most betette a kaput, hogy egyszerűen nem találok repjegyet haza karácsonyra. Ha valaki azzal szeretne jönni, hogy miért most, két hónappal előbb foglalom, és miért nem tettem ezt meg még augusztusban, azt szeretném emlékeztetni, hogy múlt hónapban kétszáz jen volt a számlámon, nem kétszázezer.

Ahogy eddig néztem, a legolcsóbb az Aeroflot lett volna, viszont egyszerűen nincs hely már. Úgyhogy most azzal próbálkozok, hogy végignézem az európai nagyvárosokat, hova van hely, aztán onnan szerzek jegyet a WizzAirrel, ami japánból nézve kvázi ingyen lesz. Ha valaki szeretne segíteni, akár azzal, hogy talál nekem összesen százezer jen alatt repjegyet, vagy hajlandó adakozni, hogy drágábbal is tudjak menni, annak nagyon hálás lennék.

Gyűlnek amúgy a témák, amikről majd tervezek írni, ha lesz egy lélekzetvételnyi szabad időm, merthogy most nem sok van. Vagy suliban vagyok, vagy fordítok, vagy gyakorlok. 22-e a válogatóra a videó beadási határideje, addig kell mindhárom zenekarral legalább egy-egy számot kvázi-tökéletesre megcsinálni.

Így nem sok idő marad blogolni. Nagyon nem. Ezt a bejegyzést is azért tartott annyi ideig megírni, ameddig, mert félúton újra nekiálltam gyakorolni, és teljesen elfeledkeztem róla.

De ha lesz időm, akkor jön itt sok minden. Kockaság, politika, könyvek, utazási beszámolók, képek, zene, meg a szokásos naplóbejegyzések is. Viszont az nem most van.

Egyébként Szandi addig rágta a fülem fotókért, amíg megígértem neki, hogy egy évig minden hónapban tartok egy napot, amikor nagyjából mindent lefotózok magam körül (mondván, hogy ha már nem tudom mit kéne fotózni és/vagy nincs mit, akkor mindent). Hogy ezek a napok mikor lesznek, az nincs eldöntve.