Egyrészt, úgy tűnik most mosogatáskor egy kicsit túl nedves lett ott a konyha, mert a tűzhely megint lecsapja a biztosítékot — mint kitaláltam, nyilván mert beázott. Sebaj. A földszinti konyhában összeütöttem egy tiramisut. Legalábbis annak volt szánva, de nem igazán jött össze. Nagyon híg lett a krémje, az egész kifolyt. Az íze mondjuk nagyrészt stimmel, de így akkor se az igazi.
Ebéd is vicces volt, mert disznajt sütöttem, legalábbis egy darabját, jó lett. A szelet egyik oldalát paprikával, a másikat borssal szórtam meg, olíván kezdtem sütni majd ráütöttem egy tojást öntöttem rá paradicsomszószt. Na ez utóbbi volt a vicces. Ugyanis miután belelocsoltam egy jó adagot vettem észre, hogy egy jókora telep (Zöldfa úthoz mérhető károsanyag tartalommal és a névhez illő színnel) penész vigyorgott vissza rám az üveg szájából. Úgyhogy inkább sokáig főztem, de nem lett semmi baja.
Meg a tiramisu miatt a kedvem is. Nagy morcosan elrágtam az utolsó szál régi répát a hűtőből, hogy legalább azzal ne legyen baj. És hogy betetőzze a dolgot, házit is kell még írnom, plusz a Firefox megint kitalálta, hogy az “ő” és “ű” betűket csakis és kizárólag duplán hajlandó szövegmezőbe beírni. Vagyis: “őz” = “ő + backspace + z”. Vicces. De legalább ezt a program újraindítása megoldja. Ellentétben az internettel, ami csak úgy ismét nem működik (“mű + backspace + ködik”), úgyhogy szerencsém lesz, ha el tudom küldeni ezt a bejegyzést.
