Tag: shopping

Left

April 16, 2009
valeblog
0 Comment

Yesterday Kim-san offered to teach me how to read hangul, and today in the lunch break i asked her to write down and explain as much of it as possible. I won’t be reading korean stuff fluently tomorrow, but i’ve started on the slope, and there’s no turning back now. If i learn that writing as well, i’ll have the roman, the japanese, the cyrillic and the hangul in my bag in case of need. There’s still way to go, as i don’t yet know arabic, hebrew, khmer and a couple of others at all…

Unrelated. Tomorrow i’m going to buy some food, because something always runs out: now it’s the turn of bread, orange juice, milk and cucumbers. And if i’m there, i’ll get myself rice (five kilos will surely last for a while) and something to put on the rice, such as curry (as of now, instant versions, later on i might try cook something myself). Oh, i forgot to mention in the shopping post that i also bought myself a bowl to eat such stuff from. It wasn’t easy to find the right size, as the normal japanese rice bowls are just too small for me, the larger ones are just too large, but this one’s just fine. Simple looking though… i’ll decorate it somehow once i have any ideas. Or i’ll just ask Adina-san tomorrow, since she said she’ll be coming to Seiyu as well—she was the one who found me the bowl at Nitori. (We’ll continue our “newlywed shopping”, as she noted, we looked like a young couple getting the necessary stuff for their new apartment—the first stuff after furniture.)

Forró kakaó

April 16, 2009
valeblog
0 Comment

Azt iszok most, mert megtehetem. Tegnap este ugyan felrobbant a bögrém, pontosabban az alja ottmaradt a főzőlapon, a java a kezemben, a tartalma (három-négy deci forró kakaó) meg szanaszét a konyhában, mindezt éjfél magasságában, de ma vettem egy újat, és ez működik rendben (bár a másik is több, mint egy hétig bírta). Órák után (ma (is) curry-t ebédeltem a menzán, plusz adag rizzsel pont jó volt, igazán tényleg csak vacsoraidőben éheztem meg) Adina-sannal elmentünk a Nitoriba (esetleg az Ikeához tudnám hasonlítani, vagy a ‘tarjáni Lakberhez, nagyjából minden van ott, ami kellhet a lakásban, és nem kaja vagy társ és még közel is van, húsz-huszonöt perc gyalog, tíz bringával, félúton Fuchu városközpontja felé) nagybevásárlást tartani, és többek között vettem egy bögrét is (kicsit kisebb, mint a másik volt, és elvileg kávés, legalábbis az van ráírva, de aki annyi (nem amerikai) kávét megiszik…) – a “többek”: vízforraló, rizsfőző, felmosófelszerelés (persze a vödör nem jutott eszembe, de azt megoldom), olvasólámpa az ágyam végére, szőnyeg (olyan nád-fajta, amilyeneket a Balaton körül árulnak folyton), fazék-serpenyő-hasonlatos dolog (nem fazék, de serpenyőnél mélyebb, fele-fele), vállfák és csipeszek.

Read More

四月十五日（水）

April 15, 2009
valeblog
0 Comment

A ma reggel… felhőtlen volt. (Szó szerint. Angolosodok, időjárással kezdek.) Szerencsére sikerült időben kikaparnom magam az ágyból, így még borotválkozással együtt is bőven belefértem az időmbe. Az órák a szokásosak voltak, nagyjából két új dologgal mindre (új szó, kifejezés, hasonló), de nem unatkozom annyira. Amikor meg mégis, akkor beszélgetek (lehetőség szerint diszkréten, hogy ne zavarjam a többieket), vagy a szótáramat bújom valami érdekes és kapcsolódó szó után – a beszélgetés részével ma sikerült elérnem, hogy csendre intsenek. Először itt. Hosszú sor kezdete, úgy érzem… (És gyanús, hogy hamarosan nekiállok hangult és a khmer írást tanulni, csak a poén kedvéért.) Gondolkozok klubokon is, tegnap a délutáni unatkozás megszakítása végett kértem egy klub-listát és van nem egy érdekes: pingpong, foci, vitorlázás, hegymászás, fotózás vagy esetleg valami küzdősport. Tudom, úgyse lesz rá időm (legalábbis mindenki ezt mondja), de mostanában azért még volna.

Most délután meg elkerekeztem a Notoriba körülnézni, mert tervezek konyhai cuccokat venni, és felmértem a terepet. Ami kéne: vízforraló (teának), rizsfőző (de idétlenül hangzik ez magyarul), felmosócucc. Amit még ott érdekesnek találtam: olcsó (nád?) szőnyeg és csipesz. A vízforraló és a rizsfőző kapcsán ütköztem egyedül igazi problémába: mindkettőből van elektronyos és olyan is, amit főzőlapra kell tenni. (Az utóbbi fajták feleannyiba kerülnek.) Melyik éri meg jobban? Meg nem tudom, mit fogok magamnak főzni (még), viszont nem szeretnék minden nap fazekakat venni, ezért jól jönne néhány ötlet (a curry már ott van a listán). Most hogy ezt leírtam, megyek is és megvizsgálom a köz-konyha felszerelését.

Költekezek

April 8, 2009
valeblog
0 Comment

Még egy-két tétel erejéig, legalábbis. Ma volt reggel az “évnyitó”, ami lényegében annyiból állt, hogy ültünk és unatkoztunk, aztán volt egy képesség-teszt, hogy mennyire vagyunk jók nyelvtanulásban (mint egy nyelv-központú iq-teszt), majd japán nyelvből is egy szintfelmérő… Nem volt könnyű ez utóbbi, a feléig jutottam nagyjából háromnegyed óra alatt (száz kérdésre volt egy óra), és csak az első harmincra válaszoltam úgy-ahogy normálisan (tehát nem tippelve) – de úgy tűnik, ez se volt elég, mert a beszélgetéshez nem bizonyultam elég jónak… Előtte megebédeltem a menzán, ismét csak nem tudom, mit ettem, de nem volt rossz. Viszont most már megint megéheztem, úgyhogy mihelyt elkészül a mosás és átpakolom a cuccot a szárítóba (vagy kiterigetek, attól függően, mennyire látom jó ötletnek a szárító használatát), jöhet a vacsora (szendvicsek lesznek, ismét). Délután elhatároztam, hogy nekem az öltönyzakó mellé kell még olyan is, amit csak úgy is lehet viselni, úgyhogy nekiindultam, és végül Chofuban egy Aoyama nevű (és állítólag jó nevű) öltönyboltban találtam zakókat, jókat, kettőt elhoztam 6000 pénzért, ami azért pofátlanul olcsó, lássuk be. Meg vettem a falamon lévő táblára szögeket, hogy tudjak dolgokat kitűzni az orrom elé (és ha már ott voltam, jegyzetfüzetet és szigszalagot is). A mai program ennyi volt — eddig. (Most fogok fotókat csinálni a cuccokról: pálcika, bögre, zakók…)

Szerda

March 30, 2009
valeblog
0 Comment

Valahogy nekem a szerdák már csak ilyen görbe napok maradnak (bár hasonló cipőben járnak a hétfők, keddek, péntekek és szombatok is – belegondolva, már csak a csütörtök és a vasárnap “szűz” úgy-ahogy). Múlt héten szerdán beugrottam az egyetemre elbúcsúzni meg este az utolsó spanyolórát letudni, de mind előtt kivillamosoztam-metróztam (szerencsére akkor épp járt a hármas) a Duna plázába cipőt venni. Ilyet se gyakran csinálok, csak hzsé említette plörkön, hogy jófajta cipőket vesztegetnek olcsóér’, nekem meg azért nem ártott volna, mert a teliegyes-Adidas kivételével nincs olyan csukám, ami épségben volna… A végeredmény egy Etnies lett, zöld fajta, minimál, csak épp képet nem találtam róla – bár ez nem meglepő, hiszen egyrészt “mintacipő” (ezért is került csak ötezerbe), másrészt meg nem is tudom a nevét, mert mire eszembe jutott, hogy meg kéne nézni, addigra már a bőrönd mélyén hevert (pakolás folyik, de erről majd). A búcsúzás nem úgy sikerült, ahogy képzeltem, de ezen még változtatunk, a spanyol jó lett nagyon, utána meg még hajnalig beszélgettünk-játszottunk a koliban, csak úgy, nameg spontán egy üveg vodka társaságában (igazán kíváncsi leszek a huszadik szülinapomon a szakéra, addig viszont valószínűleg alkoholmentesen fogok élni – Japánban húsz év az alkohol-dohány korhatár). Másnap meg rohantam a vízumomért a követségre… (Meg aztán kiköltöztem a koliból, poén volt annyi könyvet egy táskába bepakolni – de sikerült.)