Tag: weather

Megoldások

Ha kora délután megyek futni, az csak egy dolog, hogy iszonyatos a hőség. De valamiért futás közben a hasamban valami görcsbe áll, tehát a tíz körből (négy km ugye) ötöt kábé nulla tempóban alig pihegve kocogok, mert alig kapok levegőt. Furcsállottam ezt azért, mert ugyan mindig kondi után megyek futni, de annyi felüléstől annyira nem kéne haldokolnom (legalábbis pár éve esténként tízszer ennyit is volt hogy csináltam). Aztán ma valahogy nem volt hangulatom kimenni a negyven fokba délután, úgyhogy csak miután visszaértünk a partról (mert megint mentünk a tóhoz hűsölni) mentem egészségesen élni. És nocsak, este kilenckor, sötétben is cseppet mérsékeltebb hőségben, nem sajog a hasam és teljesen jó ritmusban tudok futni (nem kocogni). Magyarázatot követelek.

A másik, hogy meglett a megoldás az Ubuntu ablakkezelőjének furcsa viselkedésére (nemes egyszerűséggel nem indult el), bár azt nem igazán értem, hogy miért gyógyult meg ettől. Ugyan az egész home mappámat egy az egyben másoltam át a laptopról, a telepített programok is teljesen ugyanazok, tehát nem értem, miért zavarta ez meg ennyire. Arról nem is beszélve, hogy a laptopon is előjött ugyanez a probléma, tehát még abban se vagyok biztos, hogy egyáltalán köze van-e hozzá a másolásnak. A lényeg, hogy már megy.


Időjárás

Angolosan. Vagy japánosan. Ahogy tetszik, de nekem nem. Nem tetszik.

Tegnap este is akartam volna menni futni, de persze, hogy egész nap esett az eső. Ma amikor fölkeltem viszont nem, sőt, időnként még a nap is kisütött, úgyhogy összekaptam magam, és mentem kondiba meg futni.

A húszezer százalékos páratartalomtól ugyan majd megfulladtam futás közben, háromezer azért meglett mire eleredt az eső. Merthogy természetesen eleredt, és eddigi tapasztalataim alapján inkább gyorsan vissza az öltözőbe, és jöttem haza. De mire kiértem az öltözőből, már megint elállt az eső, és most megint süt a nap.

Nagyon nem akarja az időjárás, hogy egészségesen éljek…


Hungry

I did my weekly shopping today, i won’t hopefully need to buy anything for a couple of days now. Well, at least until friday. Friday is when the monthly scholarship comes and will save me from going bankrupt. My account balance is a whole 1200 yen right now, with about the same in my pocket. Really reassuring.

The weather is totally cheerful by the way. My poor umbrella was half-broken by the wind this one day more times than all my previous umbrellas altogether. It’s blowing so hard that sometimes it blows in through the aircon (yet, the weather websites claim there’s no exceptionally strong wind or rain here, nice job guys).

The classes today, or rather classes in general, can be divided into three groups: the classes which are meaningless and/or boring (most are such), the classes where it’s more or less impossible to follow the teacher’s train of thought (information society) let alone take notes (marketing), and the classes which worth something (bookkeeping, japanese).

At least i got home around seven. I had a fascinating (not) math class as last, till way too late. Considering that i only ate my pasta-bento since morn, which means seven hours since my last meal not counting my last cookie from home, i’m kind of starving. Turning into a hobbit or what.


Jellemző

Jellemző, hogy amikor otthon vagyok, alig esik a hó – amikor hazaértem, aznap és másnap esett eleget mondjuk, korizás közben vagy két centi fagyott a homlokomra, de utána csönd és semmi hó. Bezzeg, mihelyt visszajövök, és ingben-zakóban szaladgálok a minimum tíz, maximum huszon-fokokban, akkor otthon esik harminc centi hó egy éjszaka alatt és azóta is zuhog. Mondjam, hogy jellemző?

Amerikába végül is nem tudunk menni, hála a weboldalnak, ahol vettük volna. Hirdetik, hogy 26 ezer jenért lehet már repülni New Yorkba, amire ugyan még jönne – tény – 20 ezer jen körül reptéri illeték, de még úgy is relatíve olcsó, vagy legalábbis belefér a keretbe. De erre közlik, hogy eleve ötvenről induló jegy van már csak, és az illeték is több. Ez meg csóróság+költözés mellé már nem fér bele, úgyhogy most nem megyünk. Cserébe nyáron szeretnék leutazni Okinawára sülni egy kicsit.

Most este pingpongedzés után még elmentünk enni-inni oda, ahol legelőször is voltunk (és változatlanul kínszenvedés két órát törökülésben ülni), azóta változott a helyzet, mert már értem is, hogy miről van szó, hozzá is tudok szólni, és nem szorulok 大田先輩 meg a többiek angoltudására, többen is voltunk, és alig egy órája értem haza.

Ezek mennek most. (Meg hogy holnap ebédnél beérem a Big Bang Theory-t, onnantól kezdve várom, hogy végre megjöjjön a külső vinyóm.)


On weather

It’s really nice nowadays. I’m an autumn kid, so no surprise this season is my favourite, but i’m simply in love with all the falling leaves, the nice faint smell of a fire somewhere, the cold, the wind, the cloudy, rainy weather… Although it became pretty cold really quickly, i wanted a bit more—or maybe just autumn passed too quickly and this is the normal weather for november? I never know, because the good days pass quickly, even if they’re only good in weather.


Időjárás

Ma olyan jó idő van… kellemes őszi. A cseresznyefák már mind levedlették a leveleiket, de a többi fa még tartja magát. A nap kellemesen süt, de nincs forró meleg – pont jó. Ezt az időt szeretem igazán… Ilyenkor mindent lehet csinálni.

Meg kötődik hozzá egy csomó emlék. Párizs, Chicago, London, Königsbrunn, mindenhol ilyen időben (is) voltam. Meg aztán még korábbról, általános korból amikor sikerült megbetegednem és reggel az orvostól hazafelé, pont így sütött a nap, aztán jöttek az “ausztrál ifjúsági sorozat”-ok. Jó emlékek, na. (Vannak viccesebbek is, de ott az időjárásnak vajmi kevés szerepe volt.)

Mai program meg kb délután háromkor nekiállni főzni (most ugyan megebédelek), vacsorát, azaz gulyást és mákos… valamit, amit mindig gubának akarok mondani, pedig nem az, hanem valami nagy szemű krumpli-nokedli. Találtam ötputtonyos aszút is, jó lesz hozzá remélem. A bevásárlás többi része vicces volt. A Hanamasa személyzete már biztos emlékszik rám, hogy folyton zaklatom őket – marhalábszár, sertéscomb, petrezselyemgyökér (azt se tudták, mi az), babér. Ja, a babér még különösen: utána ugyanis elkerekeztem Chofuba megvenni a bort. A Hanamasában volt babér, de száz gramm, ami mondjuk egy évre elég lenne nekem, úgyhogy inkább kerestem kisebb kiszerelést. Találtam is (három-négy kis levél), már fizetnék amikor a pénztáros közli, hogy 452円… A Hanamasa nagy csomagja volt 250… Nem főzök hozzá semmit.

Ebéd curry, utána pedig végre megnézem mi van az otthonról kapott szülinapi csomagomban (itt van már egy hete, de önkontroll).


Tájfun

Elvonult. Napok óta szinte folyamatosan esett az eső, tegnap este (ami nagyjából éjjel egy volt) pedig már úgy zuhogott, hogy kétemberes esernyővel is derékig eláztam. Ma reggel meg arra ébredtem, hogy majd’ elviszi a szél a cuccaimat az erkélyről, a fák is igencsak kapaszkodtak, hogy ott maradjanak és a suli is gyanúsan kihalt volt – ilyen időben ugyanis nem járnak a vonatok, úgyhogy sok tanár és az irodai népek se tudtak bejönni, így nekünk nem volt első óránk. Aztán az eső eltűnt, de az őrült szél megmaradt, azóta pedig teljesen tiszta az ég, fordult a szél (Mary Poppins hazament) és hét ággal süt a nap. Gyors volt.


Weather

Weather is interesting here. Wake up in the morning, see the sun shining full blaze, predicting a “nice” hot day, when i melt even if i have only one light layer on me. In the day it’s so. Then the sun sets, and i freeze into that strange molten shape. Not that funny. Next day i wake up and see the whole sky covered by thick clouds. Dress up prepared for cold and rain, just to be welcomed by humid, hot gloom that stays all day. I wonder if there is sometimes such weather already, what it will be like in the summer, which is said to be extremely hot and humid, even for locals, who were wearing multiple layers such days claiming it’s cold… This is how spring is usually said to be: unpredictable. But at home it’s a lot better. Clear. It may rain a few days long but then a week of sunshine and happiness. But here it’s two days sunshine, two days rain. I really need to buy myself a huge umbrella, because my leather jacket doesn’t really seem to like the rain… Huge only because it’s fun. And if i buy one anyway, why buy something that won’t save me from getting soaked?


On weather

You could’ve heard me saying “i hate summer” a couple of times already. That may surprise a lot of you out there, so i should refine that sentence: “i hate the boiling hot of summer”. Consider: when it’s any other season than summer, the weather is all right: it may be cold, it may be raining, snowing, or windy, who cares: you can stay in the house, if it’s so critical, you can wear additional layers of clothes—but what do you do against the summer hot? Nothing. You could travel to northern countries, but that wouldn’t solve the problem, because on the one hand that costs a lot, on the other hand, you’d be a foreigner there, without friends and such. You can stay indoors, if you have an air conditioner or live in a old-fashioned village house, with walls as thick as of a fort, so that it’s conveniently cool inside—but what if you don’t have such a house? Go to the beach and let yourself be boiled. Well, that’s a way to solve it: you don’t try to resist it, instead try to enjoy it. But what if you have some official thing to do, have to wear a tuxedo and wait in front of the office of some clerk for hours, sweating yourself as dry as a mummy. The other seasons are a lot better: in autumn i’m always in crazy love, do fun stuff and usually i only remember the autumns of the years past; in springtime you can do whatever you usually do in summer, only that it’s not that unbearable; and in winter there’s Christmas, there’s snow and it’s cold, you can skate and it’s fun altogether. Summer can be fun too, but i can’t stand the hot.


Nyár

Miért nem szeretem a nyarat (mert nem szeretem)? Egyrészt és legfőképpen azért, mert elviselhetetlen a hőség. Most mondjuk sikerült beújítanom a szobámba egy ventilátort, ami naphosszat keveri a huzatot, de már tudom, hogy jövő héten meg azután meg fogok pusztulni a Balatonon a negyven fokban – kivéve, ha sikerül nem-tetőtéri helyet kiharcolnom (valószínűtlen). Másodszor, és ez se mellékes, iszonyat sok a bogár – ugye télen egyáltalán nincs, és máskor sincs ennyi… Egy kicsit gyilkos. Ami viszont kétségtelen előny a nyárban: vannak fesztiválok, van strand és van szünet. Ezek tényleg megdobják a hangulatot, de annyira azért nem.

Mindazonáltal nyáron is tudok buldog boldog lenni, mint mondjuk most – egész nap vagy StarCraftoztam öcsémmel, vagy Queen Loana-t olvastam – mindkettő nagyon szórakoztató, bár az előbbi néha igen cifra káromkodásokat csal elő belőlem, főleg amikor a semmiből előbukkan egy tucat zealot, amikor nekem csak két hydraliskem van… Na de azért nagyon jó volt, délután még fölszereltünk a bringájára (öcsémére, nem a hydraliskéra) egy kilométerórát (sikerrel), aztán gyorsan föl is avattuk… Bár nem mentünk fél óra alatt a szokásos tizennégy kilométeren, de jó volt nagyon. Előbb még kikocsikáztunk a Tescoba tonikot venni, mert már nagyon hiányzott, hogy nincs itthon semmi iható, nem (n)agyon-édes üdítőital (nem jutott eszembe limonádét keverni), aztán hazafelé még egy dupla rövidet is lenyeltem (persze kávéból, nem szeszből). Azóta… Punnyadok. Szerelmes vagyok…