Month: October 2006

もう一度

私はもう一度日本語に書きます。最近私はそれをもっとより前に学びます。昨日と今日私は形容詞の活用を練習しますために練習をしました。 私は六十二形容詞から七つの時制を活用しました。 あれは次のとおりであります: 現在の陰性、 現在の丁寧、 現在の丁寧な陰性、 を過ぎて、 丁寧を過ぎて、 陰性を過ぎてと丁寧な陰性を過ぎて。 それは実際に簡単であります。それはとてもよかった、 私が単語を活用しました時、 そして私はそれを確認しました。 私が叙情詩から知っていたいくつか、 アニメからのいくつか、 私の調査からのいくつか。 私がそれから知ります必要がないこと何かを知っていることはとてもよく感じます。

今私は或るフルーツを食べて、本を読んで、寢なさい。お休みなさい。


Only a little bit

After writing the title I realised that there is a trendy punk band which has a song that’s title could be translated like that – even though i like that song, now i don’t mean that. (If you’re interested, that song is Kicsit by Alvin és a Mókusok.)

Now i meant that i’m tired – only a little. A bit ironically, since i’m deadbeat. I arrived home after 5 pm today too, as usual i was in the library. I copied out the adjectives of the japanese book, so i can practice at home. When i arrived, i printed some example pages of the national maths competition i’ll take part in tomorrow, called OKTV (abbreviation for the hungarian of “national high-schools contest”). It’s dead hard and it’s very unlikely that i’ll qualify for the second round. The strange is, that after checking last years’ tasks, the finals are easier for me than the first round…

I’ve been trying to do exercises to prepare for this competition, but i miserably failed. So now comes that i’ll hope for the best and God‘s help, so maybe by any chance i can qualify. Anyways, if i would not qualify, there wouldn’t by any problem since i’m in that competition not only in maths, but in philosophy, IT and english too. Of this last two (maybe three) i’m sure that i’ll qualify to next rounds.


Ehhe

Este fél kilenc… azt hiszem, ezzel rekordot döntöttem most azon a téren, hogy egy nap, amikor blogolni akarok, milyen későn jutok géphez ilyen célra. A mai napom nagyon jó volt, csak borzasztó hosszú

Reggel szerencsére nem volt első órám (iskolában nem járok angolra), úgyhogy jót pingpongozhattam, direkt vittem ütőket és labdákat. Három meccs után már jól bele is lendültem, és elkezdtem alázni – mármint elkezdtem volna úgy igazán, ha maradtak volna még potenciális ellenfelek. =)

A nap tanítási része mint elvárható “easy as a pie”, végig olvastam meg pihentem, semmi váratlan nem ütött be ellentétben a szokásossal…

Aztán jöhetett a délután. Elszabadultam utolsó óráról (biológia: enzimek, fotoszintézis, klorofill, xantofill), irány a könyvtár! Beültem, volt körülbelül három óra, gyorsan előszedtem a japánkönyvet, és öt után ki is jöttem a könyvtárból. Feladatokat írtam a könyvből. Jelenleg ezek Ai és Na típusú melléknevek ragozásának gyakorlása eszméletlen mértékben (csak az első feladatban 62 melléknév), és ezen még nem is sikerült eddig túllépnem… Ja ezzel már egy fél estém és egy fél délutánom ráment arra a feladatra, és még mindig csak a felénél tartok – igaz, a melléknévragozást nagyon megtanulom ezzel. Szerintem az igeragozást is ilyen horribilis mennyiségben kellett volna gyakoroltatnia a könyvnek, akkor lehet, az is jobban megragadt volna =). Így még mindig el kell gondolkoznom például a “kau” vagy a “yomu” igék közvetlen múlt idejű alakjain (a kau-é azt hiszem “katta”, a yomu-é “yonda”).

Amikor hat óra felé hazaértem anyukám megkért, hogy menjek vele a kórházba nagymamámat meglátogatni – nyugi, nincs baja, csak infúzióra feküdt be a biztonság kedvéért. Azért mielőtt elindultam, bekapcsoltam az Azureust, hogy legalább addig töltse a Tsubasa Chronicle-t amíg nem vagyok itthon.

Hét óra előtt nem sokkal ismét hazaértem, megvacsiztam, megcsináltam a házimat, megfürödtem, hajat mostam, és mire sikerült mindent befejezni, fél 9. Király, nem? =)

Azt hiszem, ma nem melózok már többet. Isten áldja, Mr. Rosewater!


Overwhelm

Do you think that doing more than four projects simultaneously, with each of them requiring a lot of attention, is that crazy? Well, if you answered yes, then you just titled me crazy. =) “No para, be cool.” Dunno where did i quote that, but i remember that from sometime back in my very very childhood – i risk even from the first year of gindergarten or even earlier…

But that’s a bit off. So, right now i’m doing five projects (counting only those that i do on PC):

1. I work on KiltAnt, the newborn kilt shop of my brother. I write the whole back-end and fix everything that needs to be fixed. Kilt is the scottish manskirt. See kiltant.com, whenever i finish it. Progress well.

2. I work on my new blog engine. It’ll have loads of optimalizations and fixes, new features and such. It’ll have mobile access too, ajax-based search and commenting… i don’t want to show it to the public until it’s totally finished though. Sorry guys.

3. I work on Digimon Backup, my digimon fansite. Lately… well, i’m kinda less interested in digimon. And also, it’s quite troublesome to use that system i wrote. So i think i’ll write yet another one, as quickly as i can, and hire some staff. See digimonbackup.net.

4. I work on an offline magazine i make with my friends. It’s called Radiátor – it think it’s the same in english too. It’s mainly music based, but has many of other kinds of culture too – books, movies, anime and many more.

I can’t think of any more right now… =)


Nem hiszem el!

Pár perccel ezelőtt, miközben éppen a atarashii (új) japán melléknév ragozását gyakoroltam, ütötte meg a fülemet (elég fájdalmasan) az a hír, hogy a “tüntetők” pesten elloptak egy tankot és a rendőrök ellen mentek vele.

Na azért álljon meg a menet. Még ők legyenek megsértődve, amiért elkergetik őket a kossuth-térről – megjegyzem, szerintem már jó régen meg kellett volna ezt tenni. Már bocsánat, de ha engem azért megbüntetnek, mert a fűre lépek, nehogy már ők megússzák, hogy a bokrokat nyilvános pöcegödtökké alakítsák…

Nem is akarok én sokat beszélni erről a témáról… Az Origo adekvált oldalát érdemes figyelni.

Nem függ össze ezzel az eseménnyel szorosan, de számomra borzasztó felháborító, hogy a köztársasági elnök nem fenyíti be a randalírozókat – legyenek azok budapest utcáin vagy az interneten. Nem arra gondolok, hogy rájük küldje a titkosrendőrséget – azt inkább ne. De legalább nyilvánítsa ki egyértelműen nemtetszését, álljon ki a bírók mellett legalább, ha már a kormány mellett nem akar; szólítsa fel a tombolókat nyugalomra… satöbbi. Sorolhatnám még egy ideig. Elég tragikus ha – ugyan nem nyíltan, de egyértelműen – már ő, a Nagy Húdebölcs Alkotmánybíró sem áll ki az igazság védelméért…

Újabb szerkesztés jön… most ahogy a környező blogsearch blogokat olvasom, találtam egy érdekes cikket, természetesen ki másról, mint őfeddhetetlenségéről, Orbán Viktorról. Mindenképp kötelező elolvasni, a Népszabadág Online-on találhatjátok. Nekem tetszik.

És ismét szerkesztek. Most nézem az ’56-os megemlékezést a TV-ben… És azok a “szabadságért békésen tüntető emberek” éppen belefütyülnek és nyomják a rohadt hajókürtjeiket… És ők tüntessenek még! Menjenek a búsba inkább!


Namárië

Mae govannen, mellon! Végül is megtaláltam az emlegetett quenya verset – igazság szerint dal, Galadriel énekli a Gyűrűk Ura első kötetének végén, a Búcsú Lórientől fejezetben. Fordítás is van a könyvben, nekem tetszik. Lássátok ti is, miről beszélek:

Ai! laurië lantar lassi súrinen!
Yéni unotimë ve rámar aldaron
yéni ve lintë yuldar vánier
mi oromardi lisse-miruvóreva
Andúnë pella Varda tellumar
nu luini yassen tintilar i eleni
ómaryo airetári-lírinen.
Si man yulma nin enquantuva?

An sí Tintalle Varda Oilossëo
ve fanyar máryar Elentári ortanë,
ar ilyë tier undulávë lumbulë,
ar sindaróriello caita mornië
i falmallinar imbe met, ar hísië
untúpa Calacirya miri oialë.

Sí vanwa ná, Rómello vanwa, Valimar!
Namárië! Nai hiruvalyë Valimar.
Nai elyë hiruva. Namárië!

Galadriel – Namárië

És itt a fordítás is:

Ó! hullik a szélben az aranylevél, s a hosszú évek száma végtelen, mint a fákon az ágaké! Úgy húznak el a hosszú évek, mint a fürge réti szél nyugatnál is nyugatabbra a büszke termen át, ahol a kék boltozaton a csillagok is megremegnek Varda szent és ünnepélyes életétől.

Most ki tölti újra a kupámat? Mert Varda, a Tűz szítója, s Csillagkirálynő az örökfehér hegyekből, fölemelte felhőkezét, minden ösvény homályba fulladt; s a szürke földről sötétség kúszik közibénk a tajtékos habokon, a Calacirya drágaköveit köd fedi örökkétig. A keletről jöttek most elveszítik Valimart!

Ég veletek! Ti talán meglelitek Valimart! Ég veletek!

Gyűrűk Ura I. kötet, Búcsú Lórientől

Namárië!


Playful

This morning i played with the Prince of Persia series’ latest piece named The Two Thrones (T2T for short). It’s quite fun, and not hard either – though i continued my little brother’s game and he plays on easy level.

I experienced bugs only twice: once it froze when i tried to save the game (luckily it was in the very beginning, so it didn’t cause much problem), and once i successfully threw a guard inside the wall causing him to die. Believe me, it was quite funny as i catched the guard, made an acrobaric slice and then elegantly threw him in the wall.

The game itself is really good. I was a bit shocked when i first saw the real-time rendered graphics, because it didn’t quite look as good as i expected, but then i got used to it. The controls are easy to learn, and easy to use too, also the sometimes very long and very powerful combo moves the prince can use against enemies. He can do all he could in the previous episodes, and also a lot more. He gained a lot more combo moves (there was already a lot in Warrior Within), and he still can use two weapons simultaneously.

He also gained a new ability called speed kill. If you can sneak near an enemy unrecognised, and then, when the screen flashes, press the second weapon button, and then, when the weapon flashes, press it again, he can kill the enemy in only two hits, without getting hurt or realised. Just as in Splinter Cell or other sneaking-quietkilling games.

The secrets (where you can find health power-up) are quite easy to find, but just as hard to get to as in the previous episodes.

The other new thing is not really new… It’s the debut of the Dark Prince. He’s much like the Sand Wraith from Warrior Within. When the Vezir (who got revived somehow) frees the Sands of Time again, the Prince gets infected by it too, and also gets a chain around his left arm. Sometime later then the Prince transforms to the Dark Prince. He uses two weapons too: the Dagger and the chain on his arm. Quite powerful, so to say. He also always criticizes the Prince when he’s not in his dark form. They quarrel with each other (quietly – in a bit schizophrenic manner), which sounds quite funny.

I haven’t played much yet though – when i finish the game i’ll write about the story too!


Pointy

This is good. I know someone who has a personality just like this cute little animal on this pic. At least that person claims so. I haven’t really experienced it yet, on the contrary… That person is rather a nice and cute figure, so free as this one

pointy

Title: Pointy
Creator: ~just-inout


Zárás

Mint látjátok, az előző bejegyzés japánul íródott – akinek nem lett volna egyértelmű, azzal ez úton közlöm. Annyira még nem tudok ugyanakkor japánul, hogy magamtól meg tudjam fogalmazni, úgyhogy ingyenes online fordítógépek segítségével írtam meg őket. Ezt őgy tessék elképzelni, hogy én beírom a mezőbe a szöveget angolul, ő lefordítja. Én bemásolom a lefordított (immár japán) szöveget a japán szövegszerkesztőmbe (bizony, olyanom is van), ahol kiírja a kanjik olvasatait, így le tudom ellenőrizni, hogy jól fordította-e. Ugyanis az írott szöveget, ha ott vannak az olvasatok és az ismeretlen szavakat le tudom fordítani, elég jól megértem. Aztán szépen bemásolom a végleges szöveget ide. És reménykedek, hogy a blogmotorom megbirkózik azokkal a jelekkel is =). Mint láthatjátok, sikeresen.

Tegnap amúgy befejeztem azt az Agatha Christie könyvet, amiben volt vagy hat rövid történet, most éppen Vonnegut Áldja meg az Isten, Mr. Rosewater című könyvét olvasom. Eddig tetszik, és olvasni is könnyű.

Most viszont mennem kell… Valaki le tudná nekem fordítani ezt a quenya szöveget?

Ai laurie lantar lassi súrinen
Yéni únótime ve rámar aldaron!

Előre is köszi =)


日本語に

私はブログが「ō」を表示できるかどうか疑問に思う。

今日私は日本語を習いました。私は動詞の過去時制を習いました。次の章で私は形容詞の活用について学ぶ。

私はオンライン訳者の助けによってこのテキストを書きました。

私は「伊呂波」の詩を見つけた。私はそれをたくさん捜した。

色は匂へど
散りぬるを
我が世誰ぞ
常ならむ
有為の奥山
今日越えて
浅き夢見じ
酔ひもせず

私は翻訳も見つけた、そう私はそれを完全に理解してもいい。

私が自分自身によってそのような詩を理解何時知らない。 また、 私が自分自身によって日本語に印を書ける何時疑問に思う。

今度は私がこの印を終える。 さようなら。

私の執筆の間違いを見れば、 私に言いなさい。 従って私は日本語の知識で改良してもいい。