Month: November 2008

Mulass Ágost

Reggel szerencsére nem lettem annyira kimosott, mint amilyen lehettem volna. Este valami félelmetesen álmos voltam, ezért felkészültem, hogy reggel is visszahőkölnek majd a szembejövők – aztán ebből annyi lett, hogy villamossal mentem, mert egy cseppet késésben voltam, és reménykedtem, hogy talán így gyorsabb, mint gyalog. Hát nem az. Legalábbis nem annyival, hogy megérje.

Azért odaértem időben – cserébe viszont korábban jöttem el, a három órából az utolsót egy Collegium Budapest előadás kedvéért otthagytam (és mellesleg az utána jövő gyakorlaton is csak elméletben voltam jelen). Úgy érzem, megérte. Mondjuk nem lesz játék bepótolni a gyakorlatot, mert persze hogy most csapott bele a vén mosolygós halál a számelméletbe, az előadás viszont nem érdekel, mert egyrészt szóról szóra mondja el a tanár a saját könyvét, másrészt meg a komplex számokat gyakorlaton nagyjából egy hónapja kivégeztük már. Az előadásról (a Kampis-féléről) még fogok írni, ha nem is konkrétan arról, hogy milyen volt és milyen nem, hanem inkább magáról a témáról, mert voltak ott érdekes dolgok. Ugyan alig szólt arról, ami miatt odamentem, de így is nagyon megérte.

Az utóbbi napokban meg folyton három számot dúdolgatok, az Amorf Ördögök-féle Asztalos ufókat, vagy a Vad Fruttik sláger Sárga Zsiguliját vagy a Blink-182-től a Rollercoastert. Most meg, hogy elindítottam az UVERworld D-tecnoLife-ját, rájöttem, miért is figyel ez a zene a gépen.


Days and fails

Not exactly how i planned, but not that bad either, thanks for asking. In my free four hours i checked an exhibition of cars from the traditional retro age (’40s-’70s), bought milk and bread at the local Tesco and brought back the Dune Messiah i borrowed monday from the nearby library. The exhibition wasn’t exactly how i expected it to be. At first, i didn’t know it was about retro cars—rather thought it’d be about concepts and such really interesting stuff, especially since it was the design week not so long ago here. It wasn’t bad anyway, just not what i wanted to see then, and not at the price i’d ever be happy to pay for something unexpected. You can go and see the cool cars for yourself, they have a website too.

But at least i could buy what i wanted in the Tesco. It’s surprising how disgusting people can get, supercilious and rude and… the typical jerk—it’d be if it wasn’t a woman. How’s the universal word? Butt? Anyway. I was really tempted to annoy that chick out of her skin, enrage and humiliate her, but i managed to withstand it.

And i couldn’t borrow the Children of Dune because someone did so before me, and hasn’t yet returned it, so i’m Dune-less right now. And dead tired. In the morning i didn’t have a (co)coffee because i didn’t have milk for it, so i wasn’t surprised i was like i woke at dawn, but that i’m again like that at 11pm, after drinking a tea, that’s a surprise. I really need to go to sleep “early” today.

Tomorrow i’ll skip about the half of my math intro lecture, and will probably be late from the practice too because i’ll be attending another lecture on cloud computing and sociology one of my teachers told me about. It’ll be dozen times more interesting than that math stuff.


Tízparancsolat

Tegnap templomban voltam, és a nagymamám újságjában olvastam egy érdekes kis hírt. A címe ragadta meg a figyelmemet: a blogolók tízparancsolata. Aztán megkerestem neten is (persze megtaláltam), csak hogy megoszthassam veletek.

1. Ne helyezd a blogodat a tisztességed elé!
2. Ne tedd bálvánnyá a blogodat!
3. Ne használd a képernyő adta névtelenséget bűnre!
4. Megemlékezzél az ünnepnapról, a hét eme napján ne blogozz!
5. Tiszteld blogozó felebarátaidat jobban mint tenmagad, és ne tulajdoníts oktalan fontosságot a hibáiknak!
6. Mások becsületében, jó hírében vagy érzéseiben kárt ne tégy!
7. Ne használd a netet arra, hogy gondolatban házasságtörést kövess el vagy tűrj!
8. Ne lopd el felebarátod tartalmát!
9. Ne tégy blogger felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!
10. Ne kívánd felebarátod blogját! Elégedj meg a sajátoddal!

A negyedik miatt nem írtam tegnap, de ebből nem csinálok rendszert. Ráadásul a cikk, amit linkeltem, az “ünnepnap” helyett “szombatot” ír. A “blogozz” meg igen… újszerűen hatott a szememben. A jövőben inkább “blogolj” legyen, nem?


A Dűne

Még valamikor régebben, ahogy a Szukits kiadó honlapját böngészgettem a Lovecraft-könyvek kapcsán, bukkantam rá egy ismerősen csengő névre: A Dűne. Rémlett, hogy valamikor elfeledett gyermekkoromban az egri nyaralásunk utolsó napján a tévében ennek a filmváltozata ment — nem sok maradt meg belőle, csak a sivatag, a hatalmas homokférgek és talán a fűszer hangulata. Talán, mert nem vagyok most már biztos benne, hogy nem a könyvek hatására adódott ez hozzá a halovány emlékhez. Könyveket mondok, mert két kötetben olvastam a Dűnét, régi, a Szíriusz-sorozatot idéző papíron (a szokásos apró szakadásokkal, amiket mindig kiigazgatok), könyvtári újrakötésben. És elmerültem a homokban. Egyszerűen fantasztikus volt, már rég óta hiányzott egy ilyen terjedelmesebb könyvélmény, ami ennyire magával tud ragadni (persze ott volt a Hullám, de az nem éppen terjedelmes, annyi idő elolvasni, mint megnézni a filmet). Azóta már beiratkoztam a közeli könyvtárba, és kikölcsönöztem a sorozat második részét, a Dűne Messiását. Abból viszont még csak az első fejezettel végeztem (bár nem hiszem, hogy jövő hétfőig kitartana).


Día de los muertos

The day of the dead. It’s so much different here than in the States or especially in Mexico. Every year we go out to the cemeteries where my maternal ancestors are buried, to another town and a village in the county. Today i didn’t go, and naturally i regret it–as always when i don’t do something. I wanted to stay to study, either learn spanish or do my homework to be “handed in” next week, but i instead just lay on my bed and read. And read. Oh, and i also read.

But before that i played a bit with my computer, because my firewall messed up, and it wasn’t exactly the simplest thing at first to figure out what the problem was and then how to solve it. Finally i managed to uninstall and reinstall it, and works fine ever since. Its luck.

I was reading Frank Herbert’s Dune. I read the first about thirty pages yesterday, but the remainder of the first book (roughly three hundred pages) i read today. Instead of working, naturally. It’s almost as addictive as the spice.

I’ve also read this week scanlated chapters of Bleach and Naruto, and it left me with controversial feelings. The Naruto was better than the Bleach for sure, but the happenings are not exactly of my liking. I just hope it won’t turn out as it did last time. And in Bleach, i finally want to see a bit of the desert world again. I’m reading the Dune, after all.


Minden szentek éjszakája

All hallow’s eve. Vagy közismertebb nevén Halloween. Az van ma. És nekem csak most esett le igazából. Így viszont már sokkal viccesebb, hogy tegnap este (teljesen véletlenül) pont egy olyan részt (is) néztem a How I met your mother-ből, ami hőseink egy halloweenjét meséli el.

Úgy gondolom most, hogy ha nekem valaha azt mondják, hogy “halloween”, akkor az a jelenet fog eszembe jutni, tavaly Amerikában… Cserepartnerem anyukájával és kistesóival mentem valahova, és a két kiskölyök azon gondolkozott, hogy minek öltözzenek halloweenre. A srácnak volt valami ötlete, de a kislánynak semmi, erre mondtam én, hogy “why don’t you dress up as a witch?” – na azóta tudom, milyen fontos w-sen mondani a w-t. Az anyuka megöbbenten néz rám: “that wasn’t exactly a nice word you just said” – azt a percet soha el nem felejtem. Lelkiekben kidőltem a kocsiból a röhögéstől, a testileg meg kimagyaráztam a félreértést.

És ha már halloween. Gyorsan beraktam a Helloween összest és elindítottam a számukat az “ünnepről”. Este még összeröffenek a volt osztálytársaimmal, jó lesz (ajánlom, muahaha).