Month: December 2008

Divided

I’m divided too, just as the green liquid on this photo, but not in two halves but between studying and all else. Anyway, if i couldn’t write anything sane, i’ll at least show you a deviation i found not so long ago.

Title: Divided
Creator: `Davenit


Természetes számok meg kongruenciák

Konferenciák, konkurenciák,
kompetenciák, konvergenciák…

Kaukázus – Lift

Meg kongruenciák. És szerencsére egyelőre csak azok, konvergenciákról majd jövő félévben, amikor már elvileg kezdődik az analízis…

Egész nap diszkrét matekot tanultam, a legelejétől kezdve, a természetes számoknál elvesztve a türelmemet. A logikai bevezető és a halmazelmélet része még elviselhető volt, a természetes számok bevezetése szintén, néhány bizonyítás és hasonlók is, de aztán már nem volt erőm hozzá – gondoltam, hogy az egész, a racionális, a valós és a komplex számok nameg a kvaterniók ezután már csak menni fognak, mert a bizonyítási módszerek már (nagyjából) megvannak, akkor nem lesznek olyan bonyolultak… Végül is csak a műveletek tulajdonságait kell tartani, az meg talán menni fog, hiszen ezek csak újabb és újabb párok. (A valósokat még átnézem, mert azok annyira nem egyértelműek.)

Amikor a könyvtől besokalltam, nekiugrottam a feladatoknak, de a komplex egyenletrendszer megint kifogott rajtam. Legalább a kongruenciarendszerek megoldási módját sikerült végre különféle forrásokból összeollóznom (sajnos pont volt jobb programom azon a gyakorlaton, amikor azt vezettük le), meg a nyakatekert 419327:47 típusú osztással is boldogultam (a bal oldal kongruens tízzel modulo 47 – remélem ez már végeredménynek számít).


Ubuntu

That’s a nice word in some african languages, i think zulu, maybe? It’s a nice idea, anyway about the universal bond of sharing that connects all humanity (now i’m quoting the Wiktionary page of the word). Anyway, i’m not going into linguistics now, rather into the open source community. I’ve installed Ubuntu, and it works fine and well. Tomorrow will be its grand test when at home i’ll try out if that proprietary driver for my wireless card it installed works as it should. I hope it does. I already managed to share the Pidgin and Firefox profiles between Windows and Ubuntu, though making my heart stop for a few minutes. The Pidgin one wasn’t as simple as with Firefox, i had to add a parameter to the shortcut so that it’d launch with the profile files loaded from the Windows version’s folder (mounted under linux too). But i accidentally typed the “and” in “Documents and Settings” with a capital A—and because of that my Windows profile wouldn’t launch and that scared the deep burning hell out of me. But i figured out what the problem was (it was strange there were two “Documents and Settings” folders, and then i just had to find out which one was the original), so it should work all right now (since then i haven’t launched Win, but i hope it’ll work as it should).


Jegyzet

A telefonomba szoktam volt jegyezni, ha véletlenül találkozok valami olyan témával, amiről érdemes lenne itt vagy plörkön írni, és volt idő, amikor ezeken szépen végig is mentem, mihelyt volt módom. Bezzeg most. Gyűlik már vagy két hónapja – az első jegyzet a Moziünnep, hogy az anno milyen jó volt. Akkor – mintha csak tegnap lett volna, úgy emlékszem (ez meg milyen nagypapás szöveg már!) – egész pénteken ültem a moziban, reggel tíztől hajnal kettőig, és ha jól emlékszem vagy hat filmet megnéztem (persze köztük néha volt egy-két óra szünet, akkor rohantam haza leplörkölni az utolsó filmet – milyen nosztalgikus is, akkor még az Ipar utcában laktam). Tényleg nagyon jó volt. Aztán nem sokkal később, viszont már a koliban egy csütörtök megnéztük a Parfüm című filmet, ami nagyon tetszett. Mondjuk egy ilyen drámánál nem tudom, jó-e azt mondani, hogy tetszett – inkább nagyon megfogott. Jó film (mint a Moziünnepen a Dark Knight volt). Nem sokkal később volt szerencsém a Simpsons filmnek is nagyjából a kétharmadát megnézni. Akkor úgy gondoltam, hogy majd írok róla, ha a maradékot is láttam, de aztán ez azóta se történt meg. Meg aztán van itt valami jegyzet a Blind Guardian Inquisition című számához, amiben az volt a hatalmas poén, hogy a Monty Python Gyalog-galoppjában ezt skandálják a szerzetesek (igen tudom, hogy azért a “Pie Jesu Domine, dona eis requiem.” egy kicsit régebbi, mint ezek, de attól még vicces volt).


Teszkó

És most nem Kaukázus. Hanem a kedvenc áruházláncunk, ami ráadásul Angliában például kis ábécékkel indította el a sikerszériáját. Mivel itt a koli közelében a Tesco az, ami leginkább kézre esik és még tudom is, hogy nagyjából mire számíthatok, ott szoktam vásárolni magamnak, ha elfogyott a kenyerem vagy az összes 2,8%-os tej a hűtőben kakaóvá és/vagy kávévá változott már. Ma kivételesen elmarad egy órám, úgyhogy csak nyolcra kell majd az Eötvösbe mennem spanyolórára – gondoltam hát, beugrok a Tescoba kenyérét meg tejért, ha már úgyis azt emlegettem. Természetesen piszok sokan voltak, és természetesen pont ilyenkor közlik a kosaras pénztáraknál (ne tessék semmi sportosra gondolni), hogy “a fiatalember szíveskedjék másik pénztárhoz menni, mert ez zár” – és persze a fiatalember átfárad egy másik pénztárhoz. Ahol is szembesültem azzal a táblával, ami nagyjából annyit mond, hogy ne sértődjek meg, ha kérik a személyimet, inkább örüljek, hogy fiatalosan nézek ki, és azonosítsam az életkorom. Gyanús volt ez, hát még miután elgondolkodtam rajta. Arra jutottam, hogy ez így bizony nem jó, mert az életkoromat én bizony igazolom, nem azonosítom. Amit merészeltem a vevőszolgálatossal is megosztani – minden rossz szándék nélkül (irónia sincs).


Tizenhét óra harminc perc, híreket mondunk

Ma esett. Egyrészt az eső – mondjuk ez Salgótarjánban annyira még nem zavart, de most hogy visszatértem kis hazánk székesfővárosába, már igen, mert így este nem fogunk tudni a grundon focizni – másrészt megejtettünk egy szemészeti vizsgálatot. A doktorbácsinak elég érdekes stílusa volt, az a fajta (számomra) végtelenül irritáló, amibe mégse lehet sehogy belekötni – rémisztő volt, mintha csak a húsz évvel későbbi önmagamat láttam volna. Na persze szemész nem leszek, legfeljebb vak. A bal szememmel – mint mindenki őelőtte – jó ideig eljátszadozott, aztán végül csak sikerült hosszas kérdezgetések és beszélgetés árán megszülnie egy receptet: szemüveg (a balra csak hármas, mert hogy annál több eltérést (a jobbra nem kell semmi) “nem bír el az agy”). Nosztalgikus, és nem mondom, hogy nem örülök neki. Egy kis változás, még ha visszalépés is.

Holnap pedig belecsapok a lecsóba, reggel nyolckor a számítógépes alapismeretek zárthelyi dolgozattal kezdetét veszi a félévhez kötődő zúzás. Szerdán és csütörtökön a két gyilkos matektárgyból (lineáris algebra, diszkrét matek) lesz számonkérés, majd jövő kedden egy vizsga, szerda-péntek újabb zéhák… Aztán a rákövetkező kedden még egy programozós, de legalább az után már csak januárra marad két vizsga (a két matek). Na persze már ha túlélem a karácsonyt és (főleg) az újévet – bár még ez utóbbi megünneplésére nincs konkrét tervem.