Month: May 2009

Diary

May 31, 2009
valeblog
0 Comment

Today i tried to wake up at eight, but after a well aimed hit at the alarm clock i fell back and because of that was a bit late from the church. The Hachioji pastor came to preach. It was good. After that i came home and started wondering what should i make for lunch. I ended up with the idea of some fruity stuff, of fruits of land and sea. The final one ended up like this…

I bought an apple and a mango (i still have to figure out what to do with the remaining halves), already had orange, lemon and kiwi, so i put some of these to cook with the rice, and cooked some with the seafood. It was peppered octopus, shrimp with paprika and tuna with oregano. In the end i added some yoghurt and a few olives. When i was about halfway through i realised something missing so i added two teaspoonful of corn as well (so it’s not on the photo). It was really good, very-very (almost too) filling.

Now come something, guitar, and/or studying, if i figure out what i should be studying.

It’s also funny that really since i’m here i write a lot about food. Something like Cory’s blog.

Változások

May 31, 2009
valeblog
0 Comment

Tegnap olvasva ezt a pályázatot nagy bőszen elhatároztam, hogy addig veszek magamnak egy fényképezőt. Anno plörkön kérdeztem, hogy milyet érdemes, és valóban jó is lenne egy Canon EOS 500D, meg azzal nagyjából életem végéig is jól ellennék, viszont ennyit nem tudok áldozni rá most… A gépváz nagyjából 90 ezer jen lenne, legalábbis a nagyjából 900 dolláros árból kiindulva, de még japán weboldalon vagy webboltban nem találtam meg. Ha pedig nyáron és karácsonykor is haza akarok menni, márpedig haza akarok, akkor arra legalább 200 ezer jen kell (Gergővel találtunk 100 ezer jen körüli retúr repjegyet, remélem lesz még hely), ami mellett egy ekkora kiadás nem hiszem, hogy beleférne – legalábbis ha nem akarok éhen halni, azt pedig egyelőre nem tervezem. De ha már a pályázat kapcsán nézegettem a mintákat, (egy időre) lecseréltem a hátteremet egy lanka-utánérzésre, és miközben kipróbáltam az Energy Blue és Zune témákat, bekapcsoltam a ClearType élsimítást, ami teljesen megváltoztatja a betűk hangulatát. Teljesen.

What’s with karaoke?

May 31, 2009
valeblog
0 Comment

Karaoke is always a challenge for me. First, it’s not that easy to sing for a long time without losing my voice. Though that’s usually helped by any drinks, there’s another difficulty: finding the songs to sing. Not as if there aren’t enough choices, usually i couldn’t even guess the actual size of the machine’s music library, but to find something that not i alone would enjoy singing is not easy, due to the usually very varied musical tastes of the others. I could go on singing heavy metal, hard rock and punk all the time, but i don’t think many would enjoy it at all. It’s not easy at all to find the “good songs”, but if i can, usually they’re great success (see Nellie the elephant by The Toy Dolls (who “packed her trunk and said goodbye to the circus”) or Hot dog by Limp Bizkit (just “if i say fuck two more times, that’s forty-six fucks in this fucked up rhyme”). Too bad machines usually don’t have Skindred (for We want would be great to sing) or the huge european pop hits of the ’90’s, such as Eiffel 65’s Blue or they only have just a few songs, which usually don’t include those i consider really good (for example Skinnydippin’ by Vengaboys). But for next time i really will write a list at home before of great songs and last with them from dusk ’till dawn!

Aztán

May 31, 2009
valeblog
0 Comment

A pénteki kirándulás Tama-újvárosba jó volt, bár még akkor is elég nyúzott voltam. Azért próbáltam és sikerült is jól éreznem magam, a planetárium-Sky dome érdekes volt, legalábbis amíg tényleg csillagokat mutogattak, aztán meg a zenedobozok és hasonló zenegépek bemutatója is érdekes volt. Hihetetlen, mit meg nem tudtak valósítani pusztán mechanikai eszközökkel… Igazán csodálom a régi korok emberét. (Ugyanez jut eszembe, amikor Machu Picchu vagy tetszőleges hegytetőre épült középkori kolostor képét látom – micsoda hihetetlen teljesítmény mindezt daruk, számítógépek, fizika nélkül megépíteni!) Megebédeltünk, utána még a lányok kérésére betértünk egy pachinko-alapú játékterembe (inkább hasonlított a vidámparkok pénznyelőire, mint a kaszinó-stílusú hazárdjátékokra, főleg hogy ez kislányoknak volt szánva). Este volt Thiwanka szülinapi bulija, ami elég jó lett, bár megállapítottuk, hogy japánban az olcsó kategóriás szeszesitalok (bor például) egyszerűen ihatatlanok. A buli után még mentünk karaokézni is, végül Fuchuban kötöttünk ki és az első vonattal jöttünk haza. Délben keltem, mert kettőtől pingpongedzésre számítottam, ami viszont nem volt, mert (mint azóta korábbi emailekből kisilabizáltam) a lányoknak volt valami versenyük, és oda ment mindenki… Azóta csak gitároztam, punnyadtam, és ezek kotyvaléka, miközben főleg Quimby (főleg az Ajjajjaj) és punkzenék szóltak. Most meg, így egy óra magasságában aludni is térek…

Story of my life

May 29, 2009
valeblog
0 Comment

The past two days i was totally Shikamaru. On wednesday, though i wanted to sleep early, i ended up reading kanji and words for the thursday mid-term exam, which turned out to be the usual difficulty. It was just as hard as expected, and because it matched the expectations, looking back it seems easy. Then yesterday too i wanted to sleep early, exactly because i didn’t have enough the night before, but no luck, just after midnight classmates phoned me that it’s Thiwanka’s birthday and we celebrated, so i ended up sleeping around two. Today i had to wake up earlier because of the school trip, we all the pre-undergrads went to Tama-newtown to check the sky-dome and a “music box” museum, it was fun. Then our class had lunch in an italian-ish (イタリアっぽい?) restaurant, looked around town and came back. I was so low on batteries that i just lay down for a sleep, something i don’t usually do. After i just had a tea and a stick of dango (紅茶を飲んで団子を一本食べた), and tried to wake up for the party which is to begin in ten minutes…

Kiskocsma

May 27, 2009
valeblog
0 Comment

Most amikor odaraktam a tejet melegedni a kakaóhoz jutott eszembe egy rövid gondolatfolyam végén a következő (és ismét csak vendéglátósnak tanulok (legalábbis úgy tűnik), nem közgazdásznak – vagy ha sikerül váltanom, diplomatának): kellene egy kocsma, lehetőleg egy háztömb sarkán, a következő hangulatos névvel: sarki kiskocsma. Még esetleg az belefér, hogy “Józsibá sarki kiskocsmája”, de semmi több. Itt nagyon furcsa és taszító, hogy mindenre az angol szavakat használják, katakanával, ráadásul olyan szánalmasan kiejtve, hogy az már fáj. (Ráadásul maguk se tudják, milyen nyelvből is vették át tulajdonképpen, lásd például a “zubon”-t, ami nadrágot jelent és a tanárok se tudják honnan jön.) Hasonló otthon, hogy az utcán csak “pub” és “restaurant” van, pedig tulajdonképpen senki nem hívja így őket… Miért kell negyvenkettes számú vendéglátóipari egységnek lennie? (Bár annak is megvan azért az igazi vadparaszt hangulata.) Legyen kocsma. Őszintén, felvágás és “pub” nélkül. Aztán lehet ott százforint-kétliter tabszosbort meg kevertet és kommerszkörtét árulni, kit érdekel, annak is megvan a maga hangulata, nem csak az agancsoskólának.

Suzumiya Haruhi no Yūutsu S2E1: Bamboo Leaf Rhapsody

May 26, 2009
valeblog
0 Comment

Today i watched the first episode of the second season of my favourite anime, The Melancholy of Haruhi Suzumiya (涼宮ハルヒの憂鬱). I call it second season in lack of a better word, because it was aired together with the re-air of the “old” series. The first new one is based on the Bamboo Leaf Rhapsody, which i haven’t yet read, but will for sure. It was great, as usual, though i already new the story (from the manga), so it was like watching it again. The quality is still the same, so i loved it. That’s it for short.

Közkonyha

May 26, 2009
valeblog
0 Comment

Milyen jó lenne nyitni egy olyan “éttermet”, ami lényegében egy hatalmas konyha, jó minőségű felszerelésekkel, ahol magadnak süthetnéd-főzhetnéd meg a kajáidat, ingyen. Persze ha a sütés-főzés rész ingyen van, akkor valamin be kell hozni a költségeket, ez pedig lehetne egy olyan kikötés, hogy minden hozzávalót ott kell megvenni. Ehhez kellenek a hozzávalók természetesen raktáron folyamatosan, meg valaki aki ért hozzá és elő tudja készíteni ezeket a dolgokat úgy, hogy egy amatőr is tudja használni őket. (Például ha valaki minden áron fugut akarna enni, kvázi gyilkosság lenne hagyni egy hozzá nem értőt magának feldarabolni azt a halat…) Nyilván egy kicsit a bolti ár fölött kéne árulni őket, de fenn is kell tartani a helyet valamiből. Ha meg egy különösen ritka alapanyag kellene (mint a fent említett fugu), azt előre jelezni kéne, hogy be lehessen szerezni. Színvonalas és tiszta felszerelés kellene, de nyilván nem a legprofibbak, mert mégis “amatőrök” kezébe kerülnének. Meg rengeteg recept valami elérhető helyen, javaslatok, ötletek, jó kombinációk és mit nem érdemes, meg hasonlók. Ha egyszer sok pénzem lesz…

(Közben azt is kitaláltam, hogy a következő blogverzió föl fogja ismerni, milyen időzónában vagyok éppen és annak megfelelően dátumozza a bejegyzést.)

Valamiért

May 26, 2009
valeblog
0 Comment

A tegnap éjszakai kis ébredés meghozta a gyümölcsét, fél kilenckor már kómás-álmos vagyok. Úgy tűnik, ma kivételesen tényleg korai lefekvés lesz ebből… Azért tanulni kell, mert holnapután jön az első komolyabb számonkérés,

úgyhogy holnap (is) elég sokat fogok arra (is) áldozni. Ma (is) kihagytam a pingpongot (sajnálom) a köhögés miatt, remélem azért hamar rendbejön. Elég bivaly gyógyszert kaphattam (végül is もっとも強い-t (a legerősebbet) kértem…) mert hat. Holnap gitár után nagyon sok szót és nyelvtant kell majd tanulnom, ismételnem, mert ezeket fogják elsősorban számonkérni – szerencsére a kanjik egyelőre nem jelentenek gondot. A “vizsga” után megyek majd bevásárolni, kajákat kell szereznem, sokat és változatosat, halat, rákot, polipot, húsokat, meg kéne majd valami édeshez valót is. Valahogy most érkezik az ihlet, érzem azt a belső feszültséget (milyen költői), amit akkor szoktam, ha hamarosan vagy éppen írok valamit, valami mást, valami nem-naplót-nem-cikket.

Furcsa

May 26, 2009
valeblog
0 Comment

A ma éjszakám elég durva volt. Lefeküdtem rendben fél egy magasságában aludni, ahogy szoktam, de aztán… Persze elalvás előtt köhögéscsillapító és egy Rubophen, csak a biztonság kedvéért, orrspré, hogy ne fulladjak meg, meg a kis olvasólámpámmal, ami jó forró egy idő után meglámpáztam az arcomat hogy kicsit tisztuljon az orrom. Ebből azért gondolom látszik, hogy nem voltam valami fényesen. Aztán három óra magasságában arra eszméltem, ha nem is ébredtem föl teljesen, vagy legalábbis nem akartam először fölébredni, hogy úszok az izzadságban. Az ágynemű azóta is nyirkos (pontosabban most már vizes, mert a mosógépben van), a párnának két oldalát is csurom vizesre izzadtam. Nem tudom mi lehetett, talán a köhögéscsillapító valami mellékhatása (lásd kalmopirin), mert az úgy tűnik tényleg bivaly gyógyszer – reggel miután kiköhögtem az éjszakai termést (jó macska lennék) sokkal jobban lettem. Ebédre curry-t ettem, sütöttem hozzá rántottát, amit megpróbáltam egy kicsit megbolondítani, sikertelenül (nem lett rossz, de nem fogom erőltetni). Aztán kerestem volna a szakirányváltás-szakértő tanárt, de persze miért is lett volna a szobájában, úgyhogy majd emailt fogok küldeni neki. Legalábbis megpróbálok.