Month: December 2009

Full

Today i woke up late, had my usual cornflakes-cereal breakfast around noon with a coffee, then started coding, and blogging, as reflected in the previous three posts. Then we went skating, “we” were Heajin, Jaeyeon and Theo, and had fun at the rink near Meiji Jingu. First time i had ice skates on my feet, and it was a nice experience, altho all the little “eight year old and fulfilling mommy’s big dream” figure skater girls had a really bad effect on my self esteem. After that with a little detour on the Yamanote line, i got home, on the way had a cheese-beef don at Sukiya and ran off for futsal. I haven’t been playing for… for quite a long time, roughly since the autumn mid-term exams. Say, two months? Thus i wasn’t exactly in my best form, messed up even more chances than usually (which means a really bad performance), but overall i enjoyed it. Since tomorrow i’m going to get my dreads fixed properly before going home (i’ve been a bit lazy lately), i decided to wash them tonight. As soon as they dry, i’ll head off to find someone who could help me decode a voice message left on my phone while i wasn’t paying attention (don’t really know when, i found it on the way home), left by some woman from as far as i could catch some university (just don’t know which), with a really serious problem on the field of articulation (meaning i had to listen about five times to be able to catch at least a few words). If i get that sorted, and fetch a milk from the shop for my usual before-sleep cocoa, the only thing that could make this day even fuller would be a hot chick waiting for me in the bed. (Not counting such stuff like my home friends popping up out of nowhere with a truck full of beer and fangirls…)


Láv

Nagyon rég óta fel vagyok iratkozva a FFFFOUND feedjére. Ez elvileg valami képgyűjtős oldal lenne, ami szép is, jó is, csak épp túl sok. Nem egy nagyon nagyon jó képet és ezáltal rajzolót találtam már ott, de mindig külön erőfeszítésbe telik, hogy óránként sacc tíz képet (ami már ha csak egy napig nem vagyok Reader-közelben, már legalább 60-70 kép, nem kevés) végiglapozzak, amiknek többsége ráadásul nagyjából teljesen értéktelen. Ok, hogy az “everyone” feedet követem, de nem tudom, kiket lenne ténylegesen érdemes – lusta vagyok mélyebben belekutatni, hogy kiknél van minőségi anyag. Viszont akarnak nagyon jók is köztük, így futottam bele például Matt Laskowski egy képébe, ami a címben is láthatóan “instant láv”. Nagyon tetszik ez a stílus, a többi ilyen képe is hasonlóképp bejövős. Ha valahogy sikerülne ilyesmi stílusban újrarajzolni a blogot (eddig valahogy minden tervezetet két-három hét alatt meguntam), az lenne csak az igazi boldogság.

A FFFFOUND helyett, ráadásul pont ott találtam egy másik dizájnos “blogot”, amit mostantól követek. A neve flylyf, kevesebb rajta a bejegyzés, vagyis sokkal egyszerűbben követhető, és ahogy nézem a színvonal is magasabb. Legalábbis itt nem sorakoznak a teljesen random képek, hanem van benne valami rendszer, és ez tetszik.


News cover

I don’t know what are the banking agreements between Japan and the United States, considering what a fan japanese are of the US, i wouldn’t be surprised if they had some pact similar to the EU-USA agreement. But i don’t like this thing. Where’s privacy? Is “against terrorism” becoming the same kind of slogan as “for the socialism” was in the last century? Seriously, people! At least i’m somewhat relieved that on this occasion (apparently) Hungary displayed some independence and didn’t vote (exceptionally nose not in the “big boys’ ass”), although i’d have favoured it if we’d voted against it. It’s a nice thing to share banking data, okay, have the whole world data in one place, okay, one step closer to planetary union, but heck, this thing is not reciprocal! As far as news sources covered it, the States will have access to EU banking data, but EU won’t have access to US data. I’m considering opening an account in some offshore bank possibly without such restraints. I hate to be monitored. Especially if i’m not even notified of that fact.

Change of subject, there’s a really funny little detail about the otherwise terrible south philippines war. The islamic rebel organization is commonly abbreviated MILF. Thus, in the Philippines, MILF rebel. If you don’t get what’s funny about that name, Google it.


Írok

Manapság nem sok dolog folyik. Téli szünet van, elvileg házikat kéne írnom meg kanjikat tanulni, de nincs hozzá túl sok hangulat. Inkább egy király gráfszerkesztővel tervezgetem és (mostmár) írom a blogmotort, amit talán ezúttal sikerül befejezni, ne adj’ Isten még publikálásra is alkalmas lesz. Elég sokat gondolkoztam néhány helyen, például hogy az admin felületet hogy érdemes összerakni meg (egy cseppet alsóbb szinten) hogy érdemes megoldani a dátum/idő kezelését és tárolását – nekem a sok időzóna-eltérés miatt ez elég zűrös, már eddig is három különböző időzónából (nem számolom az óra-átállítást) vannak bejegyzések (a szerver meg egy negyedikben van), és ez a szám csak nőni fog… A legnagyobb probléma, hogy a kommentek idejét hogy határozzam meg, hiszen nem tudom megbízhatóan és egyszerűen azonosítani, melyik időzónában van a látogató. Úgy néz ki, kénytelen leszek beállítani egy alap időzónát, amibe a kommentek érkeznek. Vagy használhatok valami mást, mint például az internet beat-et, csak azt meg senki nem tudná értelmezni. Ahogy tervezgetek, ennél nagyobb problémára sehol nem számítok. Amire meg rájöttem, hogy hiába tervezem meg előre, megírni nem lesz sokkal egyszerűbb.


November 27

On the 27th of november i went to a concert in Shibuya O-EAST, again. (Same place as the Opeth gig.) This time it was Sex Machineguns, and it was great as expected.

To start with the only bad point in the whole night, it was extremely overamplified, as usual, so i ended up stuffing tissues in my ear. (After the other Machineguns gig in may, i couldn’t hear with my left ear for three days…)

And that’s all the bad points: in every other aspect, the concert The 冠 (Kanmuri) and Sex Machineguns did was simply great.


Vége

Ma délután egy órakor leadtam az egyetemi jelentkezést. A lista: Shiga, Kyushu, Niigata, Wakayama, Otaru (Hokkaido). Shiga jó pontjai, hogy Kansai, ahova menni akartam, és épp ezért közel van Oszaka és Kiotó is; azt mondják, hogy közgáz téren jó neve van, és mesterképzésre lehet menni Amerikába (Michigan állam szinte minden egyetemével van kapcsolatuk, ahogy olvastam). Plusz Robert is oda megy, úgyhogy még tök egyedül se leszek. Most már csak annyi van hátra, hogy áprilisig elvégezzem a felsőfokú trimesztert is, aztán készülhetek költözni. Kár, hogy a jövő évi újonccal (ha lesz) nem tudok majd áprilisban így találkozni (vagy legalábbis macerás)… Ami még tervbe van véve jövőre: jó sok koncert, amíg még Tokióban vagyok (Sonata Arctica, AC/DC van tervbe véve, Green Day-en gondolkozok), sok-sok búcsúzás, költözés, gólyatábor (remélem van) meg aztán nyáron tervezek valahova Amerikába menni – persze ahhoz először pénz kéne, meg a papírok se ártanának hozzá… De ez még messze van. Tegnap este (meg aztán ma) karaokéban voltunk, aminek eredményeképpen hét óra körül kerültem ágyba, tizenegykor már keltem, szóval friss vagyok és üde. A karaoke nagyon jó volt, sokáig és sokat énekeltünk, tartottunk Michael Jackson emlékmaratont (három dal egymás után), énekeltem minden kötelező dalt (Nellie the elephant, Hot dog, Famiresu bomber), hazafelé meg mek-reggeliztünk (bár semmit nem ér), meg egy karácsonyi ajándékkal kevesebben kell már gondolkoznom.


A top

Nemrég kipróbáltam egy last.fm-es kütyüt, ami kiszámolta, hogy melyik albumokat hallgattam legtöbbet. A többség annyira nem meglepő, mert tényleg rongyosra hallgattam őket, de hogy a Seven Tears album mit keres ott, már jobb kérdés. Nagyon nem rémlik, hogy azt is annyit hallgattam volna, mint a többit a listán… Persze egy (gondolom) egyszerű számoló-sorbarendező algoritmustól nem lehet elvárni, hogy tudja, melyik albumok a kedvenceim, nem is teszem. Inkább leírom ide. Magamnak se volt egyszerű kiválogatni a kedvenceket, főleg csak tizenhármat, hogy szinkronban legyen a másik “toplistával”. Tizenhatról tizenháromra nyesni volt az igazán nehéz. Ott estek ki olyanok, mint Neal Morse (One), régen vasárnap délutánjaim nélkülözhetetlen zenéje, a Blind Guardian (Nightfall in Middle-Earth), amiről elmondhatom, hogy azon nőttem fel (különösen nehéz volt levenni a listáról, mert épp a Time Stands Still szólt, és hát… a lényeg, majdnem átírtam az egész listát), és az Amorf Ördögök (Molylepke minibár), ami pedig az első “furcsa” zeném volt. Így maradt (véletlenszerű sorrendben)…


聖餐

今日も教会へ行った。来日したときからできるだけ毎週行く。ハンガリーの礼拝式と違いがよくあるが、もう慣れちゃった。その違いの一つは、三鷹教会で聖餐が故郷よりしばしば行われている。式もちょっと違って、故郷の礼拝で聖餐直前五つの懺悔の質問が聞かれているが、こここんなことがない。それなのに、俺自分に質問して、それで聖餐に参加するか決める。今日は参加しなかったで、李先生を驚かせちゃった。最後の質問は大体「主がキリストのため罪を許すことが信じるか」だ。(自分で訳したので、多分日本の公式のほうが違うが、それはぜんぜん見つけられなかった・・・)俺本当にそれは信じるかちょっと考えて内省して、そんな簡単じゃない。ほかの質問は大丈夫だと思う。(時分が罪人で、それを悔いて、他人を許して、これから罪を犯さず暮らすようにした。)しかし、自分の罪はどうなるかって長く考えて、これを書くだけで神の恵みが無限を忘れたと気づいた。(日本語でこんなこと書くのは大変難しいだよ、言葉はどこでも見つけられないので・・・)


Not funny

I was thinking of posting a notice in the elevator, with some kind of “basic rules” for the dorm. Of course, one could say that rules are to be broken, but it’d be so nice if… First, if you meet someone from the dorm, the center or just someone you think you may know, at least nod. You don’t have to ask about the health of their family, just say hi. Is that so much? I know, i’m not innocent, but still, i don’t think that’s alright. The other is about the internet. Of course everyone wants to use Skype and torrent all the possible pr0n off the legendary japanese broadband—side note: for this “legendary japanese broadband” in the dorm, there’s about 150 people using it. At least limit your torrent’s bandwidth usage, consider that maybe others’d like to use that connection as well…

I’m wondering if the kitchen’s oven is all right by now. Want to use it soon…


OB会

長い間日本語で書かなかったんだね・・・飛田給駅から歩いて帰ってきたとき、今日のことについて日本語で書くと決めた。今日のことって、だいたい卓球部のOB会だけあった。午後二時半から試合が始まって、五時までOBさんたちとトーナメントをした。俺は、「バッド・ラック」で、優勝者になるOBさんとはじめて、急に負けちゃった。ただ、2回目のゲームでなんか6点が取れた。その後、一回戦で負けたので、もう一つの試合を山崎先輩とやってたんが、3対1でもう一回負けた。先輩とこんなによくできて、とてもうれしいので、負けても気にしなかった。トーナメント後、雨が降り始めたため、寮に傘を取りに帰って走って、そして皆と一緒に吉祥寺へ行った。飲み会めっちゃ楽しかった。本当の和風料理がいっぱいあって、こんなに多く生の魚などを前の何年間全部足しても食べなかった。何時間も面白い話して続けた。俺も短いスピーチするようになって、でも言いたいことがあまりなかったし、そんなに即興スピーチまた上手じゃないので、一分以内以上にした。ハンガリーについてもちろん今も質問が多すぎた、特に二十数年前の卓球者のことで困った・・・といっても、今晩は長い間の一番楽しい時間だった。多分、大阪へ行ったからでしょう。え、それも卓球部で、入ってよかったね・・・飲み会の後、山崎先輩とボムジンと京王線で帰ってきた、中央線がなんか工事から不通になったので。ちょっと疲れたが、これ是非か着たかった・・・間違いがいっぱいあるに違いないことがわかるよ、言わなくてもいい。