Tomorrow the new Ubuntu LTS will be released. It’s at L already, this release is called, or will be called, or whatever, Lucid Lynx. (I still remember how “funny” it was when i asked my english teacher at the exam preparation class what the “dapper” of Dapper Drake means… no idea why, though.) I can’t wait to try it out. My laptop is quite old, and it’s really funny how everyone’s surprised that i’m still using XP. At first i didn’t get what’s the problem with it, then i realised that XP was released a decade ago… True, but. In my eyes Vista doesn’t count as an operating system, and i just don’t like the way 7 looks, so i had no temptation to try it out. Also, i tweaked my XP quite well. But truth is, it’s getting slow. Although with Ubuntu i’m confident my machine will still be sufficiently fast, i can foresee the purchase of a new laptop this year. The only problem is i either have to buy it online or when i go home, because i have no intentions to suffer with a japanese language os. Nor their keyboard layout (it’s a nightmare). I will get a laptop, neither a desktop or a netbook, because laptops have what i need: mobility, decent screen size and basic gaming capabilities (i will play StarCraft 2 for sure, if nothing else until WarCraft 4).
The meaning of Liff
When i happen to be in the mood to think about such matters, i soon end up with wondering about the meaning of life. A while ago a friend took a facebook personality quiz and i dared to say the results use the typical technique of saying big and very general phrases that yet will make anyone feel like it’s about themselves. Actually this matter is discussed on the very first page of the book on persuasion and critical thought i’m reading. (The conversation is really important. I made my comment, was labelled sceptical, went cynic and suggested trying to find out the meaning of life in a facebook quiz, a response with the said person’s “meaning of life”, which i countered as being a way to live, not the meaning, then the friend said it’s the same.)
I’m sceptical, that’s probably true. I don’t consider myself strong or exceptional, so if i can debunk something it’s simply not good enough.
A Jack of All Trades
In Neil Gaiman’s Graveyard Book the Jacks play a significant role. I’m not a native english speaker so i didn’t know that this “Jack of all trades” is a phrase quite famous, indicating someone who is a jack (man) of all trades, but master of none. I’m wondering if i could actually become master of any. Master, as in top. Or will i, do i have to embrace the fact that i’m just an average human being?
It’s one thing i’m aware of that, and another is that i accept it. I don’t plan to.
I obviously can’t be a master of any trade. There are always people better than me in all fields, people who sacrifice most else to excel in one field—and i’m not one of those. I never liked the idea of specialization, in rpg games i always suffered for every level because i was building warmages, capable of dealing decent damage and also casting powerful spells, instead of a specialized mage or warrior. I don’t really have a special talent in any field either, nor the discipline to do sacrifices to win over those who have talents. Instead of becoming a short-sighted scientist, i want to become someone who can at least see what’s going on in general. I don’t want to be the doctor laureate who doesn’t know where Laos is.
I think, now, totally dazed by sleepiness, that i’d rather be a jack of all trades, than a master of none. (Play on the original phrase, hell yeah.)
Önző
Lehet, hogy tényleg jobban járt az ország a kétharmados Fidesszel. Nincs mentségük ugyanis. Nem szeretem őket, ez egyértelmű, gondolom, de nem szeretek én különösebben a politikai bagázsból egy oldalt se. (Pont ezért volt vicces, amikor a választások előtt kritizálni mertem a jobboldalt, rövid távon küldtek kezet fogni Lendvai asszonnyal (és akkor egy költői metaforát (metafora, mert nincs benne “mint”, ahogy azt gimiben tanították volt) használtam).) Olvastam (ha nem is végig) minden párt programját, amiről ha lett volna netem, írok is, így csak utólag lehetek okos. Az MSZP-nek nem volt programja, amit program címszó alatt kiadtak, annál Gyurcsány bármelyik beszéde jobb lett volna. A Fidesznek jóval lényegretörőbb és program-szerűbb terméket sikerült kiadnia, de még ez se az volt, ami kellett volna. Az MDF programja jó, kidolgozott és értelmes volt, az egyetlen dolog, amit hiányoltam belőle, a cigánykérdés megoldása volt. A Jobbik programja volt az, ami úgy nézett ki, ahogy egy választási programnak szerintem ki kell néznie: mindenre kiterjedő, kidolgozott és részletes, ha nem is értek egyet vele. A SZDSZ programját nem tudtam hova tenni. Ránézésre elég részletesnek tűnt, MDF-fel egy szintűnek, de aztán beleolvastam, és azt hittem, valami tévedés van. A tartalma teljesen eltévedt, mintha egy tíz évvel ezelőtti programot adtak volna ki újra. Semmi aktuális probléma vagy akár csak utalás ilyenre nem szerepelt benne. Az LMP programja a gazdaság élénkítésére koncentrál, de arra jól.
A Fidesznek lett kétharmados többsége, azt tud csinálni Orbán az országgal, amit akar, csak aztán négy év múlva, ha marad valami, el is kell számolnia majd. Kíváncsi vagyok, mit hoznak össze. Én ezt a ciklust itt fogom tölteni Japánban, úgyhogy ha (még jobban) tönkre is teszik az országot, én a japánok pénzén jól élek. (Egyelőre.) Ha így lesz, változás lesz megint, ha nem, akkor meg örüljön mindenki.
Hungry
I did my weekly shopping today, i won’t hopefully need to buy anything for a couple of days now. Well, at least until friday. Friday is when the monthly scholarship comes and will save me from going bankrupt. My account balance is a whole 1200 yen right now, with about the same in my pocket. Really reassuring.
The weather is totally cheerful by the way. My poor umbrella was half-broken by the wind this one day more times than all my previous umbrellas altogether. It’s blowing so hard that sometimes it blows in through the aircon (yet, the weather websites claim there’s no exceptionally strong wind or rain here, nice job guys).
The classes today, or rather classes in general, can be divided into three groups: the classes which are meaningless and/or boring (most are such), the classes where it’s more or less impossible to follow the teacher’s train of thought (information society) let alone take notes (marketing), and the classes which worth something (bookkeeping, japanese).
At least i got home around seven. I had a fascinating (not) math class as last, till way too late. Considering that i only ate my pasta-bento since morn, which means seven hours since my last meal not counting my last cookie from home, i’m kind of starving. Turning into a hobbit or what.
不可視
明日（今日）の情報社会クラスの宿題だ。ぜんぜん忘れちったので、イヤさんに念を押してもらってよかったなあ。（よる一時に書き始めたのを、間違いにあったら覚えてくださいね。）
子供たちと軍隊は同様に興味を持っているものは数多くあるが、その中で常識にも理解の可能、一番有名のは不可視のことだと思う。不可視性というのは、科学者にも実現の可能なことと見られていた。ただし、ハリーポッター映画でみたほかの魔法と同様に、実現は簡単だというわけではない。
実際に不可視性を持っているものは「メタマテリアル」という。メタマテリアルのもっとも大事な特徴は、その屈折率がゼロより小さく、即ちその表面から光線は目に見えないような、科学雑誌にも｢変｣といわれる角度で反射することである。ひとつの色の波長を向け変える物質を製造することは先もできたが、その物質はそのひとつの波長だけを、それもある限られた角度に表面に接着する場合だけ向け変えれ、その以外の波長に普通のように見えた。今まで使った方法は最近限界についた。こんな非常に限られた利用の物質の製造も、財政上に無理のほど金をかかる。
しかし、今年の四月に公表された論文により、そんな物質への依存の時代は終わるつもりである。ある大学の科学者は、六角形に配列された同軸の導波路の利用により先限界になる赤波長だけでなく、青のような短波長の光線も向け変えることができる物質を製造できた。その上、接着角度にも前より限られていない。短く言えば、このような物質はすみれ色までのすべての波長の光線を－２ぐらいの屈折率で反射し、すみれ色も越えたら、見える光波をすべて向け変え、不可視になる。
科学のこのような発展はいつもいいと思われるが、実際にどのような利益を上げるか、いろいろな疑問が出てくる。不可視性は構成間旅行のように明白に人間の生存のために有用なことではない。また、不可視の研究は軍隊の財産的支持のおかげで進むことはよくわかる。戦争に目に見えない軍人や武器も出てきたら、「普通」の戦争もゲリラ戦になる可能性がある。私の意見で、不可視は、軍隊の研究だったら、ハリーポッターの魔法だけで残ったほうがいいかもしれない。
参考文献 S.P.Burgos et al. (2010) “A single-layer wide-angle negative-index metamaterial at visible frequencies” (Nature) dx.doi.org/10.1038/NMAT2747
Előnyök, hátrányok, dilemmák, újdonságok
Volt előnye is annak, hogy nem volt netem. Jóval kevesebbet ültem a gépnél, bár még így is sokat, mert volt mit csinálnom: ahogy a plörkön látni lehetett, a blogmotort írtam bőszen. Nagyon sokat haladtam vele, de még így is jó messze van a késztől. Időnként betömörítem és feltöltöm, úgyhogy lehet látni a fejlődést. Ezért hátránya is van annak, hogy van netem: ismét le fog lassulni a fejlesztés, mert lesz mást csinálni. Persze annak is volt jócskán, amikor nem volt: nem tudtam sorozatokat nézni, nem tudtam blogolni, csak telefonról plörkölni meg arról az emailről levelezni.
A dilemma kettő: az egyetemi életemmel mit csináljak, és hogy hazamenjek-e a nyáron. Mérlegelek. Ha belépek a pingpongklubba, akkor nem lesz hét közben egy perc délutáni szabadidőm se, ami kedd-csütörtök-pénteken azt jelentené, hogy reggel kilenctől este nyolcig kvázi folyamatosan suliban vagyok. A hétvége a hétfő délutáni edzés kivételével változatlanul három nap, és üres lenne. Az fix, hogy szerdánként focizni fogok járni, mert már nagyon érzem, hogy kell a mozgás.
Vettem a fáradtságot, és mutatóba lefordítottam az órarendemet.
Lett
Nem volt, most van. Csak azt nem tudom, miért. Tegnap este megnéztem a Star Trek filmet, tetszett. Aztán tettem-vettem, és kettő körül már aludtam, azt hiszem. A lényeg, hogy nem esett jól, amikor reggel valaki csöngetett. Mondom mi a fene, gyorsan fölkaptam a melegítőmet, csak hogy a nénike a kezembe nyomhassa a borítékot a villanyszámlával. Nem lett volna egyszerűbb bedobni a postaládámba, neki reggel nyolckor be kell csöngetnie. Sebaj, visszafeküdtem, aludtam. Egy órát csak, mert aztán megint csöngettek, ezúttal már nem feküdtem vissza. A Kuroneko hozott csomagot a netes cégtől, mondom mifene. A modemet küldték, mondván, hogy szombat este nyolctól van szolgáltatás. Bőszen elhittem, megcsináltam a könyvelés munkafüzet első két leckéjét aztán beugrottam a suliba netezni. Elolvastam az elmúlt egy hónap minden Sinfest, Naruto és Bleach fejezetét, eltartott egy ideig. Aztán hazajöttem, és csak úgy próbaképpen bedugtam a modemet. A gépbe is. Működik. Nem érzem azért magamat teljesen biztonságban, nehogy valami húszmillió jent a nyakamba számlázzanak mondván idő előtt használom, de nincs mit tenni. (Kelet-Európa, errefelé már kifejezésértékű.) Szóval van internetem, és ezzel véget ért a blog második technikai jellegű fagyhalála (az elsőnél a szerver nem létezett, 2006 telén-2007 tavaszán, lásd az archívot).
Hétfő
Tehát ma fölkeltem reggel. Valamikor. Majd elmentem erre-arra. Például találtam pár postát, megtaláltam a kolit, ami amúgy kívülről igen picinek tűnik, jártam az egyetemi kampuszon, megtaláltam a tavat is, jó nagy, meg a bevásárlóközpontot, ami meg fog menteni az anyagi csődtől az elkövetkező hónapban, merthogy pofátlanul olcsó. Amíg a hotelben lakok, a napi menüm egy hamburger és nagy krumpli egy mekiben (250 jen), egy Starbucks kávé (340 jen), vagy kettő (a második csak 100 jen) és egy Sukiya don (normál 280, sajttal 380 jen). Benne vagyok az ezer jenes napi keretben. Persze ha beköltöztem a koliba, még eldől, hogy a menzán olcsóbb-e kajálni vagy ha főzök magamra, ugyan mindegy, bár az előbbi tény, hogy kényelmesebb. Holnapra a program amúgy gitározni, olvasni, és talán dotázni gép ellen vagy többiekkel Hamachin, majd kiderül.
Ma találkoztam végül is a luxemburgi sráccal, jó fej. Kiotóban lakik, onnan jár egyetemre – nem semmi. Az egyetem érdekesnek ígérkezik, mesélt egyet s mást, talán megszakadni nem fogok a nagy erőlködésben. Remélem, van vitorlás klub, mert akkor beszállok. Meg ha lesz pénzem, veszek normális bringát is magamnak, csak még nem döntöttem el, hogy országútit vagy terepképeset inkább. Az időjárás pedig botrányos, hihetetlen szél fúj egész nap és/vagy süt a nap és/vagy esik az eső és/vagy esik a hó – volt, hogy mind egyszerre.
(Very) long walk
After i read the Evangelion manga (after arriving to Hikone and taking a walk around town), i got bored and decided to go for another walk. This time i had some target, i wanted to find the famed Sukiya of the town. I managed to, had a cheese don, but it was quite adventurous. First, i headed out at half past nine, quite dark, and a small town like this, on a rainy sunday night, is totally deserted and silent. I could say i got lost, but let’s just put it like i was discovering a new place. I walked kind of all the way to the next station (Hikone south), though i didn’t realise this that time.
I’ve seen a great bunch of shops (Daikichi instead of Sankichi) and stuff, so i get the feeling i won’t be lacking much other than luxury and computers (both i’d buy elsewhere anyway), once i will have money for anything but life, since i’m already on a quite tight budget, and i will have to manage surviving till the next scholarship while paying all the entrance and books and stuff for the university, which will cost a few Yukichi, i’m afraid.
-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub fest filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 艦これ 軽音-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub fest filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 艦これ 軽音
七大陸最高峰チャレンジ