Oyye

July 11, 2009
valeblog
0 Comment

Now comes the really fun part: two days of studying. Actually, it will sum up to around one whole day, since today is a half, and so will be tomorrow. That’s how weekends go. But i really need to study, i have about 300 kanji to learn and 300 to review. (Memorizing the kanji just ten minutes before everyday’s tests now backfires, since i forgot most of them just ten minutes after the test.) I’ll just wash the dishes, and head down to the study room with all the necessary tools: books, dictionary, phone (for the dictionary), notes, pen.

Yesterday’s exams were interesting. The composition thingy, as expected, was something very [undefined] (to use JavaScript vocab): five topics given, all focusing on an experience since we came to Japan (good, bad, surprising, regrettable, and one more absolutely freely chosen). I wrote the good one (so did most of the others as well), but i made it up for the larger part… At least i could move my fantasy a bit. The economy basics exam was a joke. Not because it was so easy… First: numbers. Write the population, area and gdp of Japan and your country. Second, describe the connection of gdp and population, focusing on your country. Third, what’s the biggest difference between your country and Japan (not necessarily economy-wise).

Ebédek

July 9, 2009
valeblog
0 Comment

Nem is olyan rég egy blogot linkelt Gigi, ahol szóba került egy japán ínyencfalat, a nattó. Igazából nem tudom, miből van – a szokásos bab az egyik alapanyag, az fix, de valami más is kell bele, mert olyan irgalmatlanul büdös, hogy nagyon. (És ezt még a japánok is így érzik, úgyhogy.) A vicces az volt, hogy tegnap délben a menzán kikértem az e heti tésztás menüt (hetente egyszer eszek csak a menzán, akkor mindig valami tésztásat) (alap hiba, hogy nagy adagot), aztán amikor a többieknek csodálkoztam, hogy milyen undorítóan néz ki (nagyjából mintha egy zöld és egy barna takonylabdát dobtak volna a tészta tetejére), közölte LC nevű kínai kollégám, hogy az bizony nattó. Nekem annyira még kajával nem sokszor kellett küzdenem, igazság szerint csak a kelkáposztafőzelék okozott eddig ilyen megerőltetést – bár ehhez képest a káposzta finomság. Merthogy a nattónak nem csak a szaga és az állaga undorító, de az íze is teljesen olyan, mint a szaga. (Tudom hogy kajára nem illik azt mondani, hogy szaga van, de ennek igenis szaga van, és nem az Alvin albumára gondolok, mert az jó.) (Hasonlóan éltem át találkozásomat amúgy a “büdös sajtokkal” is, valahogy a számban is csak az orrfacsaró bűzét tudom érezni…) Nagyon bátraknak minimális mennyiség kipróbálását merem csak legálisnak nevezni – különben viszont már lehet, hogy büntetni kéne.

Ellenben a mai ebédem jó volt. A szokásos rizs-répa-borsó-kukorica (utóbbi három mirelit) kombóhoz sörben sült disznajhúsát sütöttem. Egy szelet hús, három deci (egy doboz) sör, két paradicsom nagyjából egésze (minusz a gyanús színű darabok), fokhagyma, zöldhagyma, ilyenek. Paprika, bors, oregano. Jó lett, bár szójaszósz nélkül azért igencsak keserű (elfőtt róla a sör mind), azzal viszont nagyon jó.

Wud?

July 8, 2009
valeblog
0 Comment

Half past seven? Since when? What’s going on here? This is scary. At least tomorrow is free, and i surely will study. Sadly, because of the exams on monday and the coming days, i’ll skip the weekend’s club activities. If i spent all saturday at the training and sunday at the club old boy’s meeting, then i surely won’t have any energy to learn all the kanji and words and grammar i haven’t yet. Vocab is usually not that very difficult, but everyone’s beloved maths is just crazy. So is the politics-economics stuff, but at least that’s not a hundred pages, just a topic to research (“the connection between the GDP and the population of your country”), though one freaky for sure, and i guess we’ll have to write about it or something like that. But for now, i think i’ll just play the guitar and chill out. Or something along those lines.

Esik a hó

July 7, 2009
valeblog
0 Comment

Legalábbis engem szeret belepni. Kicsit sűrű az élet… Nagyjából reggel fölkelek (nagy nehezen) nyolc körül és éjjel egy-kettőig folyamatosan történik valami. Ha meg nem, akkor csak azért, mert nincs lelkierőm nekifogni.

Tegnap (ma) egy körül végre teljesen befejeztem a közgáz beadandót, de ezzel még nincs vége, mert az a vadbarom drágalátos tanárunk a nagy előadóba tűzte ki a mai előadók névsorát (amin én is szerepelek), ahol hetente egyszer van óránk, amit ő tart. De persze ez nem azt jelenti, hogy nem kell megtartani, nem… a vizsgák előtt két nappal még készüljünk fel egy előadással. Azért ilyenkor van késztetésem Windowshoz illő jelzőkkel illetni a japán mentalitást (az ilyen hasonlatoknál meg kibújik belőlem a hatvanhétdimenziós hiperkocka)… De legalább az anyag kész van, nem készülök különösebben, majd felolvasom, aztán ha nem tetszik neki, c’est la vie. Van jobb dolgom is. Például holnapra öt A4-es oldalnyi nyelvtan gyakorlás házi. Teljesen mellékes. Persze a fél óra múlva kezdő pingpongedzést semmi tanulásért ki nem hagynám, annyit a vizsga se ér…

Most is lett volna három óra szabad időm, amiben (értelemszerűen) nem ártott volna tanulni. Ebből egy elment azzal, hogy valami irgalmatlan gáz filmet néztünk fentebb említett hőn szeretett tanárunkkal, mert szegénynek nem igazán sikerül eltalálnia az ő órájára kijelölt időintervallumot, a maradékban házit írtam (a mait, mert persze csúszok), és nem foglalkoztam mással, csak hagytam kicsit üresen pörögni az agyam. (Vagyis: last.fm böngészés, új számok és előadók hallgatása, kikapcsolódás. Kell valami kiegészítés a rendszeres 5-6 órányi alvásokhoz (amiket egyébként magamat is meglepve jól viselek — kevésbé vagyok kómás, mint “normális” délutánokon).)

Crazy

July 6, 2009
valeblog
0 Comment

My body went crazy, apparently. It’s one thing that i constantly feel a tension inside that is possibly anxiousness, just i don’t know its reason. I’ve never been anxious before even worse exams than that i’m facing in a week, nor do i consider this exam something difficult. Since it’s all spread over a week, i have time to study everything needed. Not grave, but still i couldn’t sleep last night, and that’s annoying. I got to bed around one… And i could feel my pulse speeding up instantly, though before that my brain was totally numb. After like ten minutes i decided that if i can’t sleep i’ll take the advice of one of the kaiwa: if you can’t sleep try reading something boring, and it’ll work. Since in the afternoon i constantly fell asleep over the grammar book, i started reading that, and indeed, my next memory is waking up in the morning (though i could have been kidnapped by the aliens to make a chair out of me (Amorf Ördögök – Asztalos ufók (video) reference), but then they also brainwashed me). Also, i made a coffee for myself in lunchtime, but forgot to drink it–yet my body reacted as if i drank it. Scary really, when you feel the effects of the coffee and then upon arriving home you realise that it’s still all there on the stove…

Happy

July 5, 2009
valeblog
0 Comment

I’m happy. Simply and greatly happy. Today i did most of the stuff i really like, and that feels great. I woke up at noon. Because we were partying late till night, as i already wrote about that. Then i had table tennis training, which was good, i got my uniform, lost five games to Anthony in a row (his serves are simply crazy, at least until you figure out that it just seems to be crazy), then went with the club people to eat, ended up Sankichi (i haven’t eaten a bento in like two months or so), and then the terrace of the cafeteria. We were talking a lot, and i’ve got my first mosquito bites as well (probably because the yesterday rain, i’ve never seen or felt any of those here until now), then i got back to my room, practised some songs on the guitar (Nirvana’s Come as you are and Iron Maiden’s Fear of the dark and naturally Jingle bells) then picked up my stuff and the people as well for a “fruit party”. Since yesterday was a partyish party, i figured not many people would be in for another party tonight, so i picked the fruits i bought i Seiyu and it ended up great and fun. (Alcoholic melon was especially funny (funny melon), at least the others said it tasted like alcohol (i couldn’t feel that), probably because it wasn’t in the fridge, just where i keep my potatoes as well.) Then i watched the second new episode of the Haruhi series (check on Youtube), which was simply put great, i really want my summer vacation to have all that stuff. Then, i just realised that the third episode is out already as well, so i’m downloading. Talked with a friend, and now i think i’ll just take a shower and sleep. Oh, and happy birthday to the US, at least it was still its birthday here when i started typing this post. Tomorrow (today) i’ll have to study a lot. Oh, and ska-ish music feels great now.

That little engine

July 4, 2009
valeblog
0 Comment

First, that “Little engine that could” or something like that. I don’t know that story, but the words “can” and “could” always remind me of it. The reason is that when i was heavily into learning loads of new kanji in april (a habit i since gave up), in the Heisig (pdf) book that Robert gave me was one: “可” that according to there had the meaning “can” (as in “be able to”) (though that book gives no readings so i had to browse the unicode charactertable to write it now), and the example story to remember it has something about a “little engine that could”. I could remember it only because it didn’t make any sense to me. So instead of that “little engine” it was “the kanji with that strange steamtrain story” for me.

Yesterday luckily by lunchtime my stove was working all right so i could make my meal without trouble. I also realised i have nice corn-pea-carrot mix in the freezer, so i put that in the rice as well. Makes it a lot more filling. In the afternoon we had a tanabata party, we talked a lot and did origami. I really like the story for that day. Or rather the whole day like in itself, the feeling. The wishes (i think mine was the shortest)…

Read More

Elromlott

July 2, 2009
valeblog
0 Comment

Egyrészt, úgy tűnik most mosogatáskor egy kicsit túl nedves lett ott a konyha, mert a tűzhely megint lecsapja a biztosítékot — mint kitaláltam, nyilván mert beázott. Sebaj. A földszinti konyhában összeütöttem egy tiramisut. Legalábbis annak volt szánva, de nem igazán jött össze. Nagyon híg lett a krémje, az egész kifolyt. Az íze mondjuk nagyrészt stimmel, de így akkor se az igazi.

Ebéd is vicces volt, mert disznajt sütöttem, legalábbis egy darabját, jó lett. A szelet egyik oldalát paprikával, a másikat borssal szórtam meg, olíván kezdtem sütni majd ráütöttem egy tojást öntöttem rá paradicsomszószt. Na ez utóbbi volt a vicces. Ugyanis miután belelocsoltam egy jó adagot vettem észre, hogy egy jókora telep (Zöldfa úthoz mérhető károsanyag tartalommal és a névhez illő színnel) penész vigyorgott vissza rám az üveg szájából. Úgyhogy inkább sokáig főztem, de nem lett semmi baja.

Meg a tiramisu miatt a kedvem is. Nagy morcosan elrágtam az utolsó szál régi répát a hűtőből, hogy legalább azzal ne legyen baj. És hogy betetőzze a dolgot, házit is kell még írnom, plusz a Firefox megint kitalálta, hogy az “ő” és “ű” betűket csakis és kizárólag duplán hajlandó szövegmezőbe beírni. Vagyis: “őz” = “ő + backspace + z”. Vicces. De legalább ezt a program újraindítása megoldja. Ellentétben az internettel, ami csak úgy ismét nem működik (“mű + backspace + ködik”), úgyhogy szerencsém lesz, ha el tudom küldeni ezt a bejegyzést.

Or what?

July 1, 2009
valeblog
0 Comment

Morning, was lazy to do anything. Just the coffee and the breakfast (the first load of coffee is gone, i used now the second half, and it tastes a lot better), and rush off to school. I had lunch at the cafeteria (i hate this word, i have a totally different meaning associated with it), some kind of strange noodles, but it was really good and refreshing. Though didn’t really wake me up. We practised one minute speech with the others from class for the exam, and i really enjoyed it. For some reason our improvised random topics seemed to be more interesting and easier to talk about than most of the previous ones.

I was dead tired on the third lesson, almost really fell asleep (really close). I very much hope the teachers are not offended by this habit (too much), since i usually pay attention. I had guitar lesson as well, then i was so hungry i decided to make something real to eat. Potatoes, with cheese, one egg and yoghurt. For spice salt, oregano and pepper. It ended up good, unexpectedly, because it really seemed totally burnt. Then i wrote about a city i really like (in japanese) (Paris). Troublesome. But at least nothing else important to study for tomorrow.

Gogol Bordello: Super Taranta!

July 1, 2009
valeblog
0 Comment

Nem tudom már miért, nem tudom hol, de nem rég volt… Nyilván last.fm-et böngészgettem, amikor egyszer csak a Gogol Bordello Wonderlust King című számának videóját néztem. Pontosabban hallgattam, aztán rájöttem, hogy tetszik. Úgyhogy gyorsan utánakeresgéltem, és tényleg tetszik ez a zene. Cigányos-punkos alternatív rock-féleség. Elsőre legalábbis ezt mondanám rá (aztán hogy mi a hivatalos meghatározás, fene se tudja). Tervezem, hogy ellátogatok egy elérhető beszerzési helyre és begyűjtüm néhány albumukat (mindenki értelmezze ahogy akarja), csak éppen a tárolással lenne gond (tekintve hogy csak gépen hallgatok zenét, kell a hely a vinyón, az meg most nincs).

Különösen vicces, ahogy megértem azokat a szavakat is, amiket pedig elvileg nem kéne értenem… De ugye Salgótarjánban elég jó a “brazilok” (egy frászt, kiírom: cigányok) jelenléti aránya (ugyanezt az oktatás terén is hangsúlyozhatnák), meg atyám is évek óta a cigány kultúrával ébred és fekszik, így talán mégse meglepő, hogy a “gádzsó” és hasonló szavak feltűnésmentesen értelmet nyernek az angol között. (Azért a teljes cigány mondatokat persze nem értem.) Az album borítóját nem mutatom, mert pofátlanul csúnya, akármilyen jó zenét is takar. Igen, tudom, késő van, megyek aludni.