Movies

April 23, 2015
valeblog
0 Comment

Today at work the topic of flashbombs came up. Now the only thing I know about flashbombs is that Inara uses one in Serenity when Mal fights the Alliance agent at the training house. I suggested that I’ll bring the movie to use as a reference, so when I got home I ended up rewatching it. Again.

There aren’t many movies that I saw more than one time. There are plenty that were memorable (like Cloverfield for example), but I can only think of two from “recent years” that I watched more than once: Serenity and the 2009 Star Trek movie.

Of course there is a good bunch of movies that I grew up on, watching them over and over again, such as Mary Poppins, Home Alone 3, Beauty and the Beast, Die Hard or Little Nemo (the Slumberland one, not the fish)… However, I watched these before I’d consciously start to look for and watch movies.

Tank

April 6, 2015
valeblog
2 Comments

What it means to play a tank is quite apparently not all so self-evident to certain players. (Obviously I’m talking about the wonderful bronzies I’m stuck with for the time being.) A tank is not defined by its item set. You can have all the armor in the world, but if you don’t act like a tank you’ll be just an useless XP hog on your team.

It’s actually quite similar to the job of the support. You must make sure that the enemy team doesn’t kill your carries. Roughly put, the support’s job is that the enemy team can’t kill the carries, while the tank’s job is that they won’t.

Read More

J:COM　ダメ　ゼッタイ

March 17, 2015
valeblog
0 Comment

去年上京したとき、社宅の部屋はJ:COMってプロバイダーのネット簡単につなげますよっていわれて、ちょっと調べたらauの契約となんか連携もあってほぼ無料で使えることを知った。とてもおいしいだろ？

Read More

Good days, bad days

March 4, 2015
valeblog
0 Comment

Everyone, even Garfield hates Mondays, and I’m no exception from that. The way it violates the (hopefully) progress of a weekend and plunges you back back into the dull, mechanical days of work.

Now I’ve got one more reason to hate Mondays. Yesterday, while on an errand in vain (the stuff I was supposed to pick up hadn’t arrived yet), a dutiful cop spotted me checking my phone while stopped in a traffic jam, and I guess you can figure out the rest. It’s “reassuring” to know that policemen are the enemy of people everywhere.

On the other hand, today was pretty nice. While on the rerun of aforementioned errand, I sent in a request to a local radio and they actually played the song I asked for. That felt really nice, and the fact that for the first time in a month I was home from work before midnight felt even nicer.

Úti kalandok

December 26, 2014
valeblog
0 Comment

Az út a máltai Qala és Salgótarján között nem volt épp eseménytelen. A Gozo-Málta kompig minden rendben is volt, aztán amikor partot ért a hajó, kezdődött a buli. Először is azzal, hogy valakinek a kompon nem indult a kocsija, ami miatt vagy húsz percet vártunk, mire lejutottunk a hajóról (közben az óra ketyeg, a repülő nem vár). Aztán csak hogy mindenkinek biztosítva legyen az egészségesen magas vérnyomás, a kikötőtől a reptérig szinte végig olyan dugó volt, hogy alig araszoltunk.

Read More

Malta

December 26, 2014
valeblog
0 Comment

However, my first destination wasn’t Hungary, but Malta. One of my brothers moved there with his family this summer, and we went to spend a few days there with them before Christmas (my sister, my parents and I).

Malta doesn’t know winter. It can get a bit chilly in the night, and the wind is as expected on a small island in the middle of the sea, but it’s still just sweater weather. You ever swam in the sea in the middle of winter without having to fear freezing to death? Well, neither have I (walking in knee-deep was enough for me).

Read More

Nagy utazás

December 25, 2014
valeblog
0 Comment

Eljött újra az évnek az a nagyszerű és sokat várt időszaka, amikor visszatérek szülőföldemre és eltöltök valamennyi időt a családom körében.

Idén egy kellemes péntek esti indítással kezdtem. Fél tizenegykor szállt fel a repülőm, úgyhogy a munkahelyemről indultam hat körül. A reptérnél sikerült rossz helyen leszállni a vonatról, ráadásul még a koreai légitársaság kártyáján gyűjtött (egy útnyi) mérföldjeimet se tudtam átrakni a kártyámra, amit használok is.

Read More

Castles

December 17, 2014
valeblog
0 Comment

Last Friday KanColle was down for maintenance, and I was bored as hell (since the project at work is in the very last stages, there’s hardly anything left to do), I tried out ShiroPro. Formally it’s called 御城プロジェクト (oshiro project, castle project), although it started out as ShiroColle. I guess it’s better to set the game apart from KC, though it’s still compared to it all the time. After all it’s a “collecting” game again, just instead of WW2 warships, this time it’s Japanese castles.

Iwabitsu

Read More

Piskóta, mert csak

December 16, 2014
valeblog
0 Comment

Általában vacsora után (már ha vacsorázok egyáltalán) jól szokott esni valami édes. Erre a célra van a hűtőmben (szinte) mindig egy doboz Toppo (vagy kettő). Csakhogy ma lusta voltam elmenni vásárolni, úgyhogy (készen) semmi édes nem volt itthon. Készen.

Aztán eszembe jutott, amit valamelyik receptes blogon írt a szerző, hogy milyen jó is pár perc alatt összedobni egy tepsi valamit, amikor az emberre rátör az esti cukorvágy. Úgyhogy rövid hezitálás után nekiestem, és csináltam egy piskótát csak úgy natúr. Persze egyáltalán nem emelkedett meg (nincs ebben semmi meglepetés, még sosem sikerült rendesen), de ehetőnek ehető lett, és könnyen darabolható is hozzá.

Piskóta

Read More

Teli száj

December 16, 2014
valeblog
0 Comment

Ebédidő. A gyártáson (ahol én is vagyok) páran az asztaluknál esznek. És közben beszélgetnek. Ez pedig itt azzal jár, hogy harmincas-negyvenes felnőtt emberek telire tömött szájjal, csámcsogva beszélgetnek vagy negyed órán át, én meg csak fogom a fejem.

Nem tudom, hogy ez alapból hiányzik-e a japánok neveléséből, de itt sajnos teljesen hétköznapi, hogy valaki csámcsog és/vagy teli szájjal beszél. Ráadásul nem csak otthon vagy munkahelyen (ami azért még egy ismert közeg), hanem nagy nyilvánosság előtt vendéglátohelyeken (fene tudja, hogy mi számít itt kocsmának, és mi étteremnek), sőt, még gasztro tévéműsorokban is.

Én meg csak borzongok az undortól.