Ez a mai nap egy kicsit több szempontból is rendkívüli volt. Először is, nem aludtam délután egyig (csak délig), és valami egész izgalmasat is álmodtam, de azt már nem tudom, hogy mit. Megreggeliztem és gyűjtögettem még a hazaútra némi finom halálmetált (igazából erre kéne valami jobb név, mert az egyetlen dolog, ahogy kötődik a halálhoz, hogy ha hirtelen kirobban a hangszóróból, halálra ijeszthet), aztán elhúztam kondiba. Út közben majd’ befagytak a testnyílásaim, olyan iszonyú szél fújt. Aztán kinyomtattam és beadtam a beadandót, amit még kedden megírtam, és beugrottam a helyi TO-ra (tanulótámogatási iroda), mert ugyan tegnap beadtam a papírt, hogy változott a klub honlapja, hívtak (amíg aludtam), hogy ez nem lesz jó. Na mondom mi lehet, mint kiderül az a gáz, hogy linkeltem az előző honlapról a fényképgalériákat, és a tavalyi táboros képek közé a nagy eszű előző admin feltöltötte azokat a képeket is, ahogy az egyik azóta negyedéves hulla részegen egy szál alsógatyában (majd anélkül) pózol… Ráadásul az előző oldalhoz nekem nincs is hozzáférésem, úgyhogy szóltam az előző adminnak, hogy nem ártana leszedni…

Most éppen tojásos nokedlit főzök, amennyi csak a csövön kifér. Ma megeszek belőle egy adagot, holnap is, és remélem, hogy marad szombatra is. Vasárnap még itthon reggelizek aztán délben irány az állomás, és kezdődik a két napos kálvária a reptérre, reptereken és a repterek között (remélhetőleg a reptérről el már nem lesz vészes). Holnap csütörtök, és egész délután csak fordítani fogok, meg még egy kisebb fícsört megírok a klubhonlaphoz, pénteken szintén fordítok (ezúttal pénzért), szombaton szintén, bár akkor már pakolni is kell majd, és megérkeztünk újra ugyanoda. Közben reménykedek, hogy a PayPal időben utalja a pénzemet a számlámra, mert különben nem tudom, hogy fogom kifizetni a számláimat. Bár nyilván megoldanám. Mindig megoldom.

Lehet egy hétfő jó? Nem áll ez ellentétben a nap definíciójával? Pedig az én mai napom jó volt. Reggelről állásinterjú a helyi Uniqlonál, ha meglenne, jó lenne, mert egyszerű és jól fizet. Aztán kifizettem az utolsó számlámat is, vagyis mostantól csak a tartozásaimat kell visszafizetnem, hogy újra pluszba kerüljek. Elmaradt ráadásul az egyik órám a kettőből, a másikat meg – miután a tanár befejezte hosszas elemzését a TPP-ről, ami az óra egyedüli értékelhető/érdekes része volt – végigaludtam. Aztán egy órát beszélgettem angolul egy japán haverral (ebből is próbálok majd valami pénzt csiholni, hátha a suli ebben esetleg tud majd segíteni, ha már semmi másban), csináltam egy jó estebédet (rumos csirke zöld paprikával és tofuval), egy feliratot (Phi Brain 07), még mosni is volt erőm, úgyhogy most (bár még egy fordítást jó lett volna, ha meg tudok csinálni) kellemesen fáradtan elvágódok aludni.

Tegnap teljesen véletlenül észrevettem, hogy valami rejtélyes oknál fogva hat számjegyű összeg van a számlámon, úgyhogy ezzel a lehetőséggel élve gyorsan lefoglaltam egy repjegyet Párizsig, majd ma a Malévval Párizstól Budapestig. (Közben kiderült, hogy a lakbéremet valamiért nem vonták le a számlámról, azért volt annyi pénzem, vagyis most egy húszezer jenes apróbb problémával kell majd szembenéznem. Anyagi támogatást minden formában elfogadok.) Magyarországon december 19. 22:40-től január 4. 12:10-ig leszek.

A holnapi nappal elkezdődik az őszi félévem, így minden tekintetben véget ér a nyár. Nagyjából átnéztem, hogy milyen órákat kell felvennem majd, szerencsére első órám csak kétszer lesz (és egyikre sem igazán tervezek bejárni), és valószínűleg minden meglesz időben, ahogy kell. Még két főtárgyat kell teljesítenem, hogy mehessek harmadévbe, de ezzel (reményeim szerint) nem lesz gond (könyvelés kettő és stat egy szerintem elég lazán meglesznek, bár az előbbin tavaly meghúztak), minden másból megvan a szükséges mennyiség, sőt néhányból még a diplomához szükséges is. Plusz már azt hiszem, kitaláltam nagyjából, hogy miből fogok szakdolgozni. Ez így másodév félévkor azért jónak számít, nem?

Mit csináltam a nyáron (értsd, amióta a vizsgáim véget értek)? Fordítottam és lektoráltam. Sokat. A lemaradásom így is hatalmas, az egyik projektemnél kerek tíz résszel vagyok lemaradva. Az első hetekben OpenTTD-ztem rengeteget, majd ennek a szerepét átvette a StarCraft 2. Ezen kívül minden nap eljártam kondiba és futni, majd miután megjött a bringám, hetente egyszer-kétszer biciklizni is. És ezzel nagyjából össze is foglaltam az egészet… Mostantól meg újra tanév, úgyhogy javulni fog az időbeosztásom, és megint kevesebb idő alatt fogok tudni több mindent elintézni.

Egy, amikor sötétedés körül-után valamiért még úton vagyok, teszem azt biciklizek, kocsmázok vagy valami hasonló jóság, akkor mindig feltűnik, hogy a kocsik fényszórója mennyire vakít. Különösen problémás ez, amikor biciklizek, mert konkrétan nem látom az utat, annyira a szemembe tűznek. Azt nem tudom, hogy ez azért van, mert itt mások a szabályok, és magasabbra lehet állítani a fényszórót, vagy csak egyszerűen nem tudnak vezetni normálisan (mert amúgy nem tudnak), és akkor is felkapcsolják a reflektort, ha van szembeforgalom. Például amikor Nagahama felé tekertem, hazafelé konkrétan tök sötétben is napszemüvegben jöttem, mert még mindig többet láttam úgy, mintha közvetlenül vakítottak volna.

Kettő, mindig meglep, hogy milyen könnyen befolyásolható vagyok. Nem feltétlenül arról van szó, hogy a nézeteim változnak könnyen, bár nyilván az is, hanem az, hogy például a zene, amit épp hallgatok, mennyire befolyásolja a hangulatomat és az ingereimet. Például határozottan emlékszem, ahogy egyszer futás közben megszólalt a Blind Guardian Halloween című száma, és miközben szólt, egyszercsak rámtört, hogy én pedig sütőtököt akarok enni. Pedig nem is igazán szeretem. Volt hasonló, amikor egy sörözésről szóló szám ment (nem tudom már, hogy Korpiklaani vagy Ossian volt), akkor pedig egy jó barna Guinnesshez jött meg a kedvem.