Most már van két leendő blogkinézet raktáron, az egyik egy kicsit visszatekintő, de lényegében nagyon hasonlóak, pedig nem úgy indultak. Majd ha egyszer végre sikerül magamnak megírni egy normálisnak nevezhető és legfőképpen kész blogmotort, majd ezeket fogom ráhúzni. Az egyik mondjuk nem csak a blogra lesz, hanem az egész valerauko.net-re.
A hétvége programja pedig: németezni, törit tanulni, kódolni. Mozgalmas lesz.
Rousseau szerint a társadalomban minden rossz arra eredeztethető vissza, amikor egy ember egy vad pillanatában leszúrt egy botot a földbe, és kimondta, hogy “Ez az enyém”. Azóta persze sok minden változott, először a lelkiismeret, majd az erkölcs vált elégtelenné az önzés megfékezésére, és ezt már Platón is belátta idős korára, felismerte az Államban megfogalmazott utópiájának megvalósíthatatlanságát, és megírta elérhető célkitűzésnek szánt Törvények című művét. Most már néhány ezer éve a törvény korszakában élünk, és a törvény betarttatója, az állam azóta elég messze került attól, amit Platón ideálisnak tartott volna.
Ma megvolt reggelről az ITK Origó angol felsőfokú nyelvvizsgám szóbeli és labor (hallásértés) része is. A szóbelinek már tudom a nem-hivatalos eredményét, amiről eddig azt hittem, hogy 55 pont a 70-ből, de most látom a hivatalos oldalon, hogy összesen 85 pontot lehet azon a vizsgarészen szerezni, úgyhogy most egy kicsit megzavarodtam. A lényeg, hogy az az 55/70 az ott álldogáló (középfokra váró) lányok szerint már “pass-grade” (vagyis van reményem, hogy megfeleltem). A többiről majd a honlapjukon (mármint az ITK honlapján, nem a lányokén) fogok valószínűleg leghamarabb értesülni, bár amilyen komolyan veszik manapság a vizsgázók tájékoztatását, lehet, hogy majd a karácsonyfa alatt lesz csak ott a bizonyítványom, és csak rá két héttel jelenik meg nagy naprakészen a neten.
Hogy ne zökkenjek ki a nyelvekből azért, az angol nyelvvizsga szünetében (két óra volt a hallásértés és a szóbeli között) japánoztam, aztán a könyvtárban újabb két órát németeztem, csak hogy aztán a suliban – akkor már tanári segédletekkel – még egy órát lehúzzak, szintén a jó német nyelvet tanulva. Most meg este a magyaromat csiszoltam (ha csiszoltam), ahogy filozófia esszét írtam. (Következő bejegyzés.) Még kéne németezni holnapra, de így negyed tíz magasságában erre már nem lesz kedvem, inkább csak úgy valami levezető dolgot írok majd, verseket vagy semmit. Jó ihlető ez a fajta nyomasztóan avantgárd, progresszív zene, amit mostanában hallgatok.
Kontraszt. Elkezdtem anyagot gyűjteni a Platón-Arisztotelész összehasonlító irományhoz, de az fix, hogy csak a netről ehhez egyszerűen nem lehet elég biztos pontot összegyűjteni (konkrétan nekem eddig egyet sem sikerült, azt is csak angolul), úgyhogy megnézem majd abban a könyvben, amit ma szereztem, ha nincs, vagy nem elég egy két oldalas esszéhez, akkor a holnapi könyvtározás során fogok erre is kitérni, miközben a japán tankönyvben nézek meg egy-két apróságot.
Különben pedig SeSam nincs jó hatással rám, vagy éppen hogy ellenkezőleg. Kezdődött minden a Diablo Swing Orchestra nevű csodával, most meg itt van a To-Mera, mindkettő nagyon bejön, és annyira, de annyira, hogy nagyon. A Diablo Swing miatt aztán bekattant a Devin Townsend Band, a To-Mera pedig az Opethet húzza magával. Jó ez nagyon… Most egy kicsit elnehezedett a felhozatal a zene-kütyümön: At Vance, Bruce Dickinson, Diablo Swing, Gojira, Iron Maiden, Opeth, Pain of Salvation, Primal Fear, Soulfly, Unswabbed. Majd ha találok egy boltot, ahol tudok venni To-Merát, akkor lesz az is, addig csak szemezek vele az Amazonon.
Finally i see the light from the end of the tunnel. We’re almost finished with that huge job i’ve been into since the start of the school term, then i’ll only have to finish another big project that really deserves it by now, and only then will i work on the blog seriously. Also, tomorrow will be my last exam until spring, this time it’s the oral exam in advanced english (EU C1 – too bad there isn’t a C2 level in Hungary). Then i’ll only have to study for school as usual, with only a huge history test nearby. I feel somewhat relieved. Today i don’t know if i will, but tomorrow i’ll have to write a comparison and criticism of the political theory and state philosophy (?) of Plato and Aristotle, which i’ll have to hand in on friday, and some time in the future another one, a similar comparison and criticism of the greek (including the hellenistic) and the asian philosophies, also reviewing them as deeply as i can in four-five pages. I’m really looking forward to writing this, as i’m not really interested in that political stuff, but i am in asian philosophies.
Mostantól a bejegyzések adatai között megjelenik egy új, a “travail”, jelentése vajúdás, és azt mutatja meg, hogy mennyi ideig tartott megírni az adott bejegyzést. Ezzel kapcsolatban különösen vicces dolog még, ahogy kiírja.
Ember, mekkora szó már ez! Betegre röhögöm magam rajta. Hihetetlen. Szalontüdő.
Ma megnéztem (volna) az érettségieimet, persze nekem anno senki nem szólt volna (csak utólag), hogy csak tizenharmadikán lehetett, nem baj, az eredmény így is megvan. Angol 92% (110/120 pont), informatika 94% (113/120 pont), persze mint az ismeretes, mindkettő emelt szintű.
Aztán, most este megcsinálom a podkeszt dolgot is a bloghoz. Eddig még nem fogtam hozzá, úgyhogy lehet, nem lesz belőle semmi, de azért nekifogok, mert már néhányszor nagyon rámtört, hogy podkesztet akarok küldeni. Meg már kéne csinálni egy normális blogmotort, ami szépen és jól működik, natürlich OOP alapokon, minden széppel és jóval. Már néhányszor nekifogtam, de még soha nem lett belőle semmi. Ugye egy ültő helyemben lenne érdemes megcsinálni, különben oda az elszántság, viszont így meg… Valahogy még meg kéne tervezni, de ugye először a tervezést is meg kéne tervezni, ennyi kedvem meg lehet nincs hozzá.
Ma ugyan nem csinálok semmit – mondanám, ha igaz lenne. E helyett viszont már megrajzoltam két eljövendő blog-kinézetet, álljon is itt az, amelyik nekem kevésbé jön be (a másikat nem mutogatom, mert egyrészt visszalépés, másrészt meg valószínűleg használni fogom, úgy meg nem lenne már érdekes).
Más. Tegnap a diáknapra a húszas évek stílusába kellett beöltöznünk, meg is volt, és így előkerült egy ezer éves barna zakó ami nekem nagyon megtetszett, rá is szoktam gyorsan, azóta máshova is abban járok, mert nem vékony, nem is döglesztően bolyhos meleg, a stílusa is tetszik meg minden.
Most viszont nincs módom sehova elhúzni, egész nap annyit voltam kint, amíg hazafuvaroztam nagymamámat, kedden ugyanis emelt töri témazáró lényegében az egész (nem csak magyar) középkorból, ami lássuk be, nem csekély mennyiség. Ráadásul a matektanár (szintén emelten) kitalálta, hogy akkor hétfőn ő is számonkéri a differenciálszámítást. Én meg ugye három matekot kihagytam, a szóbeli érettségik miatt. Köszi.
Egy cseppet besokalltam.
