Ma délelőtt csak úgy beraktam a Basshunter-féle DotA-dalt, és ennek alkalmán rádöbbentem, hogy basszusmániás lettem. Már korábban is feltűnt, hogy amikor séta közben megszólalt egy elektronikusabb szám, akkor egyszerűen hiányzott az erő (nem tudom, hogy a fejhallgatóból vagy az ipodból) a basszusból. Nekem az kell, hogy a basszus megrázzon, felálljon a hátamon a szőr tőle és ne csak ingerem legyen rá tőle, hogy megmozduljak, hanem ténylegesen mozdítson is meg (ezért élveztem különösen, amikor ősszel próbákon a basszus erősítő előtt játszhattam). Remélem a fejhallgató, amit rendeltem (Sony MDR-X200) erős lesz basszusban. És tervezem, hogy veszek egy a mostani 2.0 helyett legalább egy 2.1-es hangfalszettet, mert az jó (bár nem tudom, hogy hova raknám a mélynyomót).
Know happiness
Now it’s confirmed that i’ll have financial problems next year as well. Why? Let’s see…
March:
Sat 12, Tokyo, JAPAN, Super Arena (with Bullet For My Valentine, Rise To Remain)
Sat 13, Tokyo, JAPAN, Super Arena (with Bullet For My Valentine, Rise To Remain)
Iron Maiden Official Website
And also…
special guest
STRATOVARIUS
Japan, 20.02.2011, Sapporo, Zepp
Japan, 22.02.2011, Sendai, Zepp
Japan, 23.02.2011, Nagoya, Zepp
Japan, 25.02.2011, Fukuoka, Zepp
Japan, 27.02.2011, Osaka, Hatch
Japan, 28.02.2011, Tokyo, Zepp
Helloween Official Website
Shall i explain any further?
Rádiózzunk!
Másfél éve nem élek Magyarországon, ergo fogalmam sincs az otthoni rádiók helyzetéről. Amit tudok, hogy amikor otthon voltam, akkor vidéken az egyetlen hallgatható rádió az MR2 Petőfi volt – igaz, Salgótarjánban azt se mindig sikerült fogni. Az volt az egyetlen rádió, ahol nem csak az épp aktuális, két év múlva elfeledett amerikai “popsztárok”, a nyolcvanas- és kilencvenes évek diszkó- és europop slágerei és a magyar “szuperzenék” szóltak.
A Petőfin volt helye az alternek, a rocknak, és mondhat akármit az Edge Records vezetője, én azért azon rövid idő alatt is hallottam “torzított gitárt” ott, még ha nem is hörgősmetált. És nem volt egyoldalú se (annyira), mert volt helye a rock-fajok mellett hiphopnak és elszálltabb underground műfajoknak is, és ez jó.
Basszus!
Nem feküdtem le korán, nem keltem föl korán. Nem hitem a Korán. Eddig gondolom nincs meglepetés.
Aztán valamikor a délután folyamán eljutottam odáig, hogy ideje lenne akkor nekiállni megtanulni a két Oasis számot holnapra, ha már reggelről próba van. Meglepően könnyen ment, két-három próba után már nagyjából hibátlanul ment.
Nem úgy a Red Hot (amit amúgy erre mindenki inkább Red Chilinek hív) Snow-ja, amiben a szám java egyszerűen olyan gyors (bár legalább egyszerű), hogy nem tudom még pengetővel se tartani a tempót, úgyhogy kényszerből egyszerűsítettem.
Lassan este lett, úgyhogy intermezzoként elmentem bevásárolni. Hazafelé aztán fölcsendült a fülesemben a Sex Pistols Pretty Vacantja, amit egyébként elvileg majd játszunk, és ez megihletett.
Ahogy hazaértem, nekiálltam, és a dalszöveg mellett a basszust is elkezdtem gyakorolni – szerencsére a punkzene atyjai nem vitték túlzásba a zenei komplexitást, úgyhogy rövid gyakorlás után már ment egyszerre a kettő.
Aztán abból is elég lett, de nem akaródzott letenni a gitárt, úgyhogy elszórakoztam egy kicsit egy System számmal (a szemfüleseknek feltűnhet, hogy a gitárosnak olyan fehér SG 400-a van, mint nekem), és ez lett a zárás. Bár aztán még volt kísértés, hogy egy Neal Morse számnak is nekiugorjak, de egy fáradtsághullám ezt könnyedén legyűrte.
Japán zenék Japánból, Magyarországra
Ez is olyan, amit inkább írnék le plörkön, mert ott jobban látszik és egyszerűbb reagálni, de oda egyszerűen túl hosszú. A lényegre.
Benne vagyok az egyetemen a zeneklubban (lásd K-On!), és ugyan nekem kicsit más műfajokban vannak az érdekeltségeim, a japán bajtársak nagyon sok japán pop-rock zenekar dalait előadják.
Otthon népszerű nagyon ez az egész japánosdi, a bölcsészkarokon a japánszak a menő, az animecon se az a pár száz fős összejövetel, ami annak idején volt, amikor én mentem, de még így is csak nagy ritkán jut el az otthoniakhoz a japán zene élőben. Mocsokdrága elrepülni odáig, tapasztalatból mondom, de.
Ha nincs net
Tegnap nem volt netem, neki is ültem egyből gyakorolni. Van mit, a Red Hot nem épp a legegyszerűbb, ha a basszusról van szó (Emit Remmus, By the way). Ha jól számolok, öt-hat órát biztos dübörögtem (kellett az erősítő, mert anélkül alig hallottam a mélyebb hammer-on részeket), aminek a szomszédok vagy örültek, vagy nem érdekel (ha már arra alig képesek, hogy a folyosón visszaköszönjenek).
Meg már beleéltem magam, hogy nem is lesz már ki tudja meddig, úgyhogy elterveztem, mint fogok naphosszat kódolni és milyen sorrendben olvasom el az összes könyvemet, persze csak miután a filmgyűjteményemmel végeztem.
De mint a mellékelt ábra is mutatja, nem aktuális a probléma. Van netem.
Metallica, Saitama Super Arena, 2010. september 26
Dear AC/DC, you should seriously contact Metallica. Because what they did this sunday, that is what i call a show. Unlike yours. The two opening acts, The Sword and Fear Factory played for the usual “opening band” duration, not too short but not long enough to get fed up with it either.
And then, and then, and then, Metallica came on stage. Although i wasn’t in the standing-moshing crowd, because i could only buy a seat ticket to the opposite end of the arena, it still sends shivers down my spine when i think about it, and i have to say this wasn’t my first metal gig either. Although i think there were problems with the sound during the opening acts, the whole performance of Metallica, the whole show of Metallica, the whole concert Metallica gave, it was, to put it short, perfect. (Except for a bit of the background screen that died midway.) They played great old songs as well as newer hits, and though i didn’t know just like half of the songs (the Great Old Ones—although they didn’t play the Call of the Ktulu), it was fantastic, i didn’t even have time to space out.
Not to mention the feeling of looking down at the pit, for example during the Master of Puppets and seeing four meatgrinder moshpits swirling in the crowd. I so much wanted to be down there.
Do you listen, AC/DC? This is how you do a great show. You should’ve been there, it was epic. They even invited one guy, for whom this was his 100th Metallica show, on stage. Amazing. Now i understand why so many people have been there both days. I wish i was one of them.
音楽なら
俺は軽音部だからよく聞かれる、どんな音楽が好きかって。それほど答えにくい質問にあまりあわないけど…
もともとメタル人で、俺のコレクションの半分以上はいろいろなメタル類だ。ただし、「メタル」と言ってもそれはけっこう幅広いじゃないか。HIMもHeaven shall burnもメタルだって言えるけど、たぶんHIMの好きな女子がHeaven shall burnの一曲聞かされるだけで町から追い出されるだろう。
コレクションの中で二番大きなグループはパンクだと思う。それはメタルよりポップじゃないし、それぞれのバンドの音もそんなに変わらない。
後は多くのいろいろなジャンルが入ってる。テクノもジャズも。
そして普通は全コレクションをシャフルで聞いてる。つまり、Pendulumの曲の次にOliver Nelsonの作品、その次Dream Theaterの歌がくると言うのも非常じゃない。そのため、俺がパーティの音楽担当になっちゃったらだれでも好きな曲がぜひあるけど、どうようにだれでも好きじゃない曲も入ってる。
そのため、どんな音楽が好きかって聞かれたら、相手もたぶん好きなジャンルをいう。俺はどうでもいいから。
一度ヒップホップの作曲家に会って、あの人が言った通り:「俺はヒップホップが一番好きだけど、それだけ聞いたら度量が狭くなっちゃう。」同意。
mudai
無題 (mudai) mn-na.: címtelen.
Ma reggel fölkeltem, aztán rájöttem, hogy még nem akarok fölkelni, mivel négy óra múlt mire ágyba bújtam. Azért tizenegy előtt már ébren és úgy-ahogy életképesen fölfedeztem, hogy minden tárgyamból átmentem. Ennek örömére meg is néztem egy K-On!! részt, mert abból még van egy kis lemaradásom.
Aztán fél egy körül (épp időben) mentem nyelvvizsgázni, TOEIC és a külföldi(bb) szakmai gyakorlatos programokhoz (AIESEC) kell. Kvázi ingyen volt, könnyű is volt, úgyhogy miért ne. Bár igaz, három órát ültem ott egy helyben…
Aztán elcaplattam venni A húrt a gitáromra, ami már egy ideje elszakadt, de tekintve hogy kvázi egy hónapig nem voltam itthon, nem volt még módom venni újat. Most vettem, ennek örömére gyakoroltam is, a Maidentől az Afraid to shoot strangerst és a Led Zep Stairway to Heavenjét. Ez utóbbit gyorsan be is szereztem, hogy net nélkül is tudjam hallgatni.
Ezen kívül elhatároztam, hogy elkezdek basszusgitározni is.
Vacsora közben meg majd’ megfulladtam, ezúttal a TBBT 4×01 miatt.
Apróságok
Vannak azok az apró érdekességek, amik az anyanyelveden egyértelműek, de egy külföldinek nem esnek le. Lásd például a Sex Machineguns 愛人28 (aijin 28) című száma, amiről évekig nem tudtam, hogy játék a 鉄人28号 (Tetsujin 28gou) ős-anime címével. Vagy a mi esetünkben, hogy a Macskanadrág-féle Tartom a szám refrénje mennyire hasonlít a Tankcsapda Itt vannak a tankokjának bizonyos részeire. Véletlen?
Amúgy most a táborban egyre érett bennem a gondolat, hogy veszek egy basszusgitárt. Egyszerűen gitár-vokál túl sok van a klubban… Most délután nézelődtem a neten, és találtam egy szimpatikusat. Majd kiderül.
Legközelebb úgy néz ki, hogy benne leszek legalább két de inkább három zenekarban is (Sex Pistols, Onmyouza, talán Slipknot).
-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kubernetes kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 艦これ 軽音-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kubernetes kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 艦これ 軽音七大陸最高峰チャレンジ