Today haven’t turned out exactly how i planned… But somehow i’ll manage. I’m dead tired now, and that’s the reason of the change: tonight i had a programme planned which would need a lot more energy than i have now. First, i had my math exam today, about which i’ll write (a bit) more later), then i had lunch at school, and went out shopping with my mom. Don’t think we went to a plaza and started the shopping of the usual artificial human visitors–we went to sports stores to buy various equipment: for example we bought a new front tyre for my bike (though i couldn’t put it on in lack of the neede tools) and (in Tesco) eight two-liter bottles of Schweppes tonic. I drink a lot of that stuff nowadays (as of now, i was into Kinley (the Coca-Cola version), but someone suggested that i should give this one a try too). Now i started reading those tens of blogposts and news that piled up in the past two days (i haven’t checked anything yesterday), with only one interruption planned: having dinner in a few minutes. I asked my private chef (my mom) to put together a (usually very good) vegetable-salad for me. Olive, tomatoes, and loads of other stuff the name of which i don’t know even in hungarian, not to mention english.
Dumaszínház
Tegnap este (többek között) voltam a Frei Caféban Beliczai Balázs és Kovács András Péter Dumaszínház előadásán (ennyi nagybetűs szó sem sokszor fordul elő egy mondatban), és jelentem alássan, megvolt a maga haszna. Egyrészt abban a szűk két órában jót mulattunk – bár néhányszor úgy éreztem, a poén minősége nem érdemli a kapott tapsot, vagy éppen fordítva (nem a taps nem érdemli a poént, hanem csak egy – szerintem – nagyszerű poént nem dícsért agyon a közönség). Nagyjából abban a pillanatban, hogy kijöttem, éreztem már, milyen jelentős stílusalakító erő is ez… Legalábbis azóta észreveszem magamon, hogy az ő irányukba változik a beszédmódom, ahogy mesélek, ahogy írok. Amíg ott voltam, észrevettem, hogy néhány poén nagyon kiszámítható, és mégis a légkör miatt változatlanul szórakoztató – néha meg az volt az érzésem, hogy egy közbevetett fél mondattal sokkal többet is ki lehetett volna belőle hozni. Akkor nem tudom, hogy maradtam volna meg a széken, mert így is majd’ lefordultam róla. Eredetileg azért mentem el erre az előadásra (szigorúan nem olyan értelemben, ahogy annak nem szabadna felmerülnie), hogy tapasztalatból kritizálhassam a Dumaszínházat – annyira ugyanis nem voltam oda érte. És ez a tapasztalat bőven megérte. Jó szórakozás, és valóban úgy érzem, hogy most már tudok róla normális véleményt alkotni. Ez is az akart lenni.
Would you like to print it?
Thanks, but rather not. I tried to print a 88 page Word document. I tricked it a bit, so that i could print it on 22 sheets. The fun thing is that i started printing, and Windows returned some kind of error. Okay then, abort printing. I decided i should try printing only about four pages at once, and started like that. Instant freeze, as if it was touched by Vonnegut’s super-ice. I reset the computer, and when it finally started up after the reboot—now comes the real fun part—it suddenly started printing the original, 88-page thing. I wonder how. It just completed now, though it started about an hour ago… That’s Windows XP and HP F2180 for you.
Plurk
Van egy olyan dolog, ami a neten működik, jó, és nem twitter, se nem IRC. A helyes válasz (biztosan megjelöli?): Plurk (trükkös vagyok, és meghívós linket másoltam be, mert krisnás vagyok (nem) és kell a jó karma, mert nem akarok tevevégbél-baktériumként újjászületni – van egyáltalán reinkarnáció?). Ennek a “twitter-klónnak”, aminek sokan titulálják, vagy mit ne mondjak, degradálják ezt a remek kis szolgáltatást) megvan az a nagy előnye, hogy folyamatosan, de tényleg folyamatosan pörög ott az élet, főleg így az esti órákban. Nagyon sok ismerőst (persze főleg neteseket, a téridő-beli ismerőseimet még csak invitálom) találtam már meg, vagy találtak ők meg engem, így fél pillanatonként kell odanéznem a mindig nyitva lévő plurk-fülre, hogy hogy vajon kik, hogy s mit pörköltek legutóbb oda a rendszernek. És ahogy egyelőre elnézem, stabil, nem haldoklik, mint a twitter. Nekem valahogy sokkal emberközelibbnek tűnik, de hogy ne kelljen tovább ragoznom: egyszerűen szimpatikus. Főleg a fenti linken, de azért máshogy is meg lehet találni ott.
Fun
Today i’ve been to school – no success. I wanted to fetch my letter of reference from the headmaster, but they claimed that they asked my form teacher for her opinion, and she hadn’t yet responded. Man, how irresponsible they can be? Even i know that whatever she promises, she forgets that very moment… I won’t get that letter of reference on next tuesday, what they said, not even friday, if it depends on her. But i’d kill then, because the monday of the week after the next is the deadline for application (for the scholarship in japan). But at least i could have lunch at school, because a second-year friend gave me his.
Since i arrived home, i did nothing, and that’s troubling. In the evening we’re going to a “Dumaszínház” event with a friend, and before that (so in the coming hour), i should learn at least three math questions for the monday exam… I’m done with about five out of twenty as of now. No worry. I collected some of my past designs into one folder, and did one more, an alternate skin for my domain after i’m done with the CMS that’ll be the base of it. It looks fun, and very-very web2.0… I’m into diagonal stripes, gradients, shadows and glows nowadays, when it comes to designing. I fear i’m becoming more and more general… I should design something really unique. Oh, and if you send me an image, i’ll do a possibly valid XHTML+CSS page out of it. If i can, that is.
Szép
Szép: a Dream Theater The Spirit Carries On című száma egyszerűen szép… Valahányszor hallom, mélyen megragad, és ezt most nem csak úgy mondom, ahogy a politikusok dobálódznak mindenféle hangulatos kijelentésekkel, csak hogy javítsák a kampányesélyeiket – tényleg nagyon megrázó ez a szám. Különösen, ha eleve letört, sötétebb, cseppet depressziós a hangulat (amilyen szerencsére most nem), akkor – ugyan nem az a vidám szám – mégis erőt ad az a törhetetlen remény, ami kihallatszik belőle.
If I die tomorrow
Dream Theater: The Spirit Carries On
I’d be alright
Because I believe
That after were gone
The spirit carries on
Somewhere in time
Speechless. A bit hard to start writing a post, when i sit down in front of the keyboard, and look at the screen, and nothing comes across my mind. Some ancient and funny Pendulum-remix doom-dooms its way out of the speakers, and after a nine mile bikeride i’m “caught somewhere in time”. I’ve done a layout, that’s probably the future skin of all valerauko.net sites (most of which is not yet present, or not in the form they will be). It may end up an open-source content management system, since that’s exactly what i need. A small and powerful back-end, which can be converted virtually into anything using modules and plugins. This idea just popped out of my mind, but i think i could integrate my current blog plans into this script. Based PHP and MySQL, it’s going to be simple (as simple as could be), customisable (absolutely), powerful and fast (i hope). It’s not going to come out fast, i’m afraid… My summer is a bit stuffed already. I think i’ll only have free time in the end of August, i mean free time more than a day. I like it if i know what’s going to happen around me, but i don’t like it if i have no freedom, because everything’s planned, and each day has something to do. The next: math exam, monday.
Unalmas, tudom
Matek, matek, matek. Még szerencse, hogy a tételek nagy része olyan, hogy egyszer elolvasom, és tudom… Azért a körről talán nem olyan nehéz nagyon sok mindent elmondani, tekintve, hogy az egyik (ha nem a) legegyszerűbb és mégis legbonyolultabb geometriai alakzat. A “nehezebb” tételeknél, főleg az analízis dolgoknál azért már oda kell figyelni, bár ott se a tananyaggal van a probléma, hanem a felhasználási lehetőségekkel és a példákkal. Mert bevallom őszintén, én ugyan nem tudnék azonnal mondani egy gyakorlati alkalmazást az integrálszámításhoz. Biztos van, és biztos egyértelmű, csak még nem.
Eddig egyébként eszemben sem volt tanulni, reggel elmentem a leleteimmel az orvoshoz, úgyhogy most már kész van az orvosi igazolás a japán pályázathoz, meg bevittem a suliba az ajánlólevél-sablont, mert ajánlólevelet is kéne íratnom valakivel, valakikkel. Aztán körbesétáltam a blogszférán, és játszadoztam egy színösszeállítással, amiből majd valamikor lehet, hogy kinézet születik – már nagyon akarnék egy használható és szép barokkos vagy viktoriánus, barna-kopott, és mégis webkettes kinézetet csinálni, de még nem jött össze.
Később délután lehet, hogy megyek a mai Szerdatársaság összejövetelre, mert ahogy a műsorajánlóban vagy miben látom, a Szépírók Társaságának tagjaival lesz valami beszélgetés, ami pedig lehet, hogy érdekes lesz. Majd eldől.
Adrenaline
Loads of adrenaline wasted for nothing. Not so huge loads, but still. I was a bit pessimistic about my math written exam, but it turned out quite good… 90%. About 20% over my expectation. I was very surprised when i’d seen the result—i could say lightningstruck (wouldn’t be true). On the other hand, my history ended up worse than expected, 85%. I don’t really agree with a couple of scores given for my essays, so i’ll go to school tomorrow and complain a lot. The literature/grammar one’s as expected, 92%. I planned to write this post in hungarian, but since it was an english turn now and i had nothing else to write about now…
Hozzáfok
Most pedig, jelentem alássan, hozzáfogok a matek szóbeli tételek megtanulásához. Jövő hétfőn üt be ugyan “csak” a krach, viszont nekem eszem ágában sincs nagyon megerőltetni magam – mondjuk így is az lesz belőle. Valamiért nem tudom komolyan venni ezt az érettségi mizériát, és már negyvenkétszer (az élet, a világmindenség meg minden!) megbántam, hogy emeltre jelentkeztem matekból. Most jöhet az a rész, hogy magadnak akartad, te döntésed volt et cætera, de inkább hagyjuk el, mert tudom én azt magamtól is.
Ma délután úgyis kiderülnek az írásbelik eredményei (a magyar és a töri legalábbis biztosan, a matekról nem tudok semmit), és így kiderül, mennyire kell komolyan vennem a tanulást a szóbelikre (sajnos a matekot mindenképp nagyon, mert megérzésem szerint pocsék lett az írásbelim), vagyis hogy mennyi szabad időm lesz az eljövendő három hétben. Amíg suliban leszek, átküldöm a lemezkarbantartót a C:-men, mert sír, hogy kevés a hely – pedig nem is (annyira).
(Valamit elfelejtettem.)
-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kubernetes kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 艦これ 軽音-
Recent Posts
Tags
ale anime art beer blog clojure code coffee deutsch emo english fansub filozófia food gaming gastrovale geek hegymász jlc kaja kubernetes kultúra language literature live magyar movie másnap politika rant sport suli szolgálati közlemény travel társadalom ubuntu university weather work zene 日本 日本語 百名山 艦これ 軽音
七大陸最高峰チャレンジ