Month: March 2009

Meglepetések

March 30, 2009
valeblog
0 Comment

Pénteken volt életem első (és remélhetőleg nem utolsó) meglepetésbulija. A baráti társaságunk zúdult rá az egyik legjobb helyi kocsmára, ahol aztán zárásig elvoltunk – még a volt irodalomtanárunk is ott, ő is aláírta a pólót, amit ajándékba kaptam… Nagyon jó volt, egész este fülig ért nagyjából a szám, és ezzel ahogy néztem, mindenki más is így volt. Érdekes volt belegondolni, hogy akiktől ott elbúcsúztam, azokkal legközelebb ki tudja, mikor találkozok, ha egyáltalán…

Sokukkal viszont másnap este is találkoztam, kevésbé meglepetés, de buli, és én voltam (kivételesen) mögötte: koktélozás és fondü estétől hajnalig. Nagyon de nagyon jó volt. A fondü is működött gond nélkül, nem gyújtottuk föl a házat se a denaturált szesszel, ami alatta égett, se a mécsesekkel, amikkel a Föld órája alatt világítottunk… A koktélok is jó sokan voltak és jófélék, bár egy kicsit alternatív megvalósítással (vagyis nem egészen a hivatalos recept szerint): kanadai cider (whisky, sör, almalé, pirosarany), Cockney pezsgő (pezsgő, gin, citromlé, szörp), gin és keserű citrom (gin, citromlé, porcukor, tonik), Long Island (gin, whisky, rum, vodka, szörp és narancslé, kóla), Mojito (rum, citromlé, szénsavas víz, cukor, menta), Bloody Mary (vodka, paradicsomlé, citrom, kapor), szarvasölő (sör, kóla, sherry), szitakötő (gin, sör, gyömbér, citrom), kis hableány (sherry, pezsgő, szörp), atomtengeralattjáró (vodka, sör), bólé (bor, narancs, pezsgő) – az összfogyasztás egy üveg whisky, egy üveg gin, egy üveg rum, két üveg vodka, három üveg pezsgő, négy doboz sör. A házat alig bontottuk le, és senki nem itta betegre magát (legfeljebb hülyére). Aludni én nem aludtam (sokat), úgyhogy másnap már csak ezért is izgalmas lett volna – hát még a rendrakás!

Szerda

March 30, 2009
valeblog
0 Comment

Valahogy nekem a szerdák már csak ilyen görbe napok maradnak (bár hasonló cipőben járnak a hétfők, keddek, péntekek és szombatok is – belegondolva, már csak a csütörtök és a vasárnap “szűz” úgy-ahogy). Múlt héten szerdán beugrottam az egyetemre elbúcsúzni meg este az utolsó spanyolórát letudni, de mind előtt kivillamosoztam-metróztam (szerencsére akkor épp járt a hármas) a Duna plázába cipőt venni. Ilyet se gyakran csinálok, csak hzsé említette plörkön, hogy jófajta cipőket vesztegetnek olcsóér’, nekem meg azért nem ártott volna, mert a teliegyes-Adidas kivételével nincs olyan csukám, ami épségben volna… A végeredmény egy Etnies lett, zöld fajta, minimál, csak épp képet nem találtam róla – bár ez nem meglepő, hiszen egyrészt “mintacipő” (ezért is került csak ötezerbe), másrészt meg nem is tudom a nevét, mert mire eszembe jutott, hogy meg kéne nézni, addigra már a bőrönd mélyén hevert (pakolás folyik, de erről majd). A búcsúzás nem úgy sikerült, ahogy képzeltem, de ezen még változtatunk, a spanyol jó lett nagyon, utána meg még hajnalig beszélgettünk-játszottunk a koliban, csak úgy, nameg spontán egy üveg vodka társaságában (igazán kíváncsi leszek a huszadik szülinapomon a szakéra, addig viszont valószínűleg alkoholmentesen fogok élni – Japánban húsz év az alkohol-dohány korhatár). Másnap meg rohantam a vízumomért a követségre… (Meg aztán kiköltöztem a koliból, poén volt annyi könyvet egy táskába bepakolni – de sikerült.)

How I met your Skins

March 24, 2009
valeblog
0 Comment

Yesterday evening i watched an episode of Skins (season 3) and a couple of the first season of How I met your mother. There were so striking similarities to a few events in my life that i couldn’t help but write them down here. (Please don’t read forth if you haven’t seen Skins s3e8 and How I met your mother s1e12-18 and don’t want to be spoiled. Please don’t read if you were playing a great role in my private life in the past time and don’t want to read about yourself.)

Read More

Homeless

March 23, 2009
valeblog
0 Comment

Every hungarian blogger seems to be a “cat person” except for me… (though Mefi‘s Kázmér indeed rocks.)

Street Survivors

Title: Street Survivors
Creator `gilad

Lost in Translation, still version

March 22, 2009
valeblog
0 Comment

I so much want to see that movie, but couldn’t yet manage to. The important thing is that before Japan.

Lost in Translation

Title: Lost in Translation
Creator: `gilad

Japán kaja, itthoni felvonás

March 22, 2009
valeblog
0 Comment

Ma a japán követségen töltöttem elég sok időt, a Monbusho ösztöndíjas diákok szövetségének összejövetelén. Azzal kezdődött, hogy a nagykövet úr beszédet mondott, amiből nagyjából csak az “あの～”-kat és a hasonló bonyolultságú alapvető szavakat (meg a nyelvtani szerkezeteket, például a -て-s felsorolásokat és hasonlókat) értettem meg, de azért próbáltam nagyon értelmes fejet vágni. Szerencsére a folytatásban főleg magyarul folyt a szó. El is kellett mondanunk pár szóban, hogy kik vagyunk és miért-hogyan pályáztunk – izgalmas volt, amikor a hétből (hárman nem voltak ott) öten már előttem elmondták, amit akartak: japánul. Szerencsére még volt egy kollegina, aki nem vállalta a 日本語 bemutatkozást, így nem maradtam egyedül. Rengetegsokat beszélgettem nagyon jófej és segítőkész emberekkel, főleg magyarokkal (volt vagy bajtárs diákokkal) magyarul, vagy alkalmanként pár szót japánokkal japánul (az izgalmas része a dolognak). Az izgalmas azért csak az volt (és a beszélgetések mellett erre biztos emlékezni fogok), amikor annyi szusit és hasonlót hoztak be, hogy egy hadosztály jóllakott volna belőle. Kezdtem azzal, hogy egy tíz perc alatt megtanultam pálcikával enni (eddig ez kimaradt az életemből), majd folytattam egy igen vicces jelenettel: volt valami zöld szmötyi répakarikára placcsintva, de nem is kis adag, én meg (naiv) azt gondoltam, hogy biztos valami kísérő-édesség, és nagy bátran egyben bekaptam egy olyat. Na ha valaki már próbált evőkanálnyi tormát egyben megenni, az tudja, mit éltem át. A “zöld szmötyi” ugyanis wasabi volt… (Nem akarom tudni, milyen vörös lehetett akkor a fejem.) Maradandó. A szusik is nagyon finomak és/vagy érdekesek voltak, a műanyag fiolákban mellé adott szójaszósszal meg még egy másik ízvilág nyílt meg (azzal azért már a wasabi-malőr után óvatos voltam először), tehát az már biztos, hogy éhenhalni nem fogok japánban – legfeljebb csak szusin fogok élni öt évig…

Japán zene

March 21, 2009
valeblog
0 Comment

Most olvastam suexID japán zenés írását, erre kommentnek kezdtem volna írni ezt a bejegyzést, de aztán rájöttem, hogy annak már sok, úgyhogy most itt.

Nekem a japán zene nem Gigivel, hanem az animékkel, első sorban a Digimonnal kezdődött. Utána meg már nem volt megállás. Emlékszem, amikor az A38-as Toy Dolls koncerten a kezembe nyomták az akkori Magyar Tarajt, mennyire érdekes volt egy japán punkzenekarról olvasni benne (azóta is csak egy-két (három) számot sikerült tőlük (a Samurai Attack-ről van szó) megtalálni). Az elindított valamit. Akkor kezdtem el japán zenéket keresgélni, gyűjteni.

Read More

No vodka, no victory

March 20, 2009
valeblog
0 Comment

Today i visited the dentist, hopefully last for a very long time. I almost got used to sitting in the waiting room for hours, and then the sharp pain as the drill touches the teeth, or as today, the buzzing sound of the x-ray machine. About the last: i only needed that because two of my teeth are mysteriously missing (the funny is that one of my sisters-in-law has the same two teeth missing too) and the dentist wanted to check if they are still there in the bone hiding or are totally missing (luckily it’s the latter). Since then i’ve had lunch (i could, because there was no serious drilling today) and listened to the new HammerFall album while reading feeds. And reading cocktail recipes.

Read More

Hit hard, never wake up

March 19, 2009
valeblog
0 Comment

One more problem with me having left my phone at home: there’s nothing to wake me “early”. Since i’m not going to any classes anymore (once again: just the Tolkien course every wednesday, next one will be the last), i don’t need to wake up, but still it annoys me if i sleep just because i can. I like to wake before nine, else i feel washed all day. Like now. Though this inactivity may be just as responsible, also that i hardly have anything to eat in the past day, but yesterday when i tried to write a german essay about traditions, i failed miserably after the second paragraph–and the same happened when i tried to practice japanese (even though in two weeks i’ll need it more than any of you probably ever will). I’ve been listening to music all the way. Alternative, as much as possible, up till today noon only Kaukázus, mostly because of the gig on tuesday, but since then others too, with Boffin (i realised that i have pretty cool alter music, for example Cigaretta, that Vlad showed me during the american exchange).

But i haven’t been entirely inactive all day, i helped my friends still working hard at the uni with the scripts homework. I really enjoy writing such small stuff, especially in the new languages (Python and Perl), and they’re happy too because they don’t have to work much with them. Now i think i’ll take a leave from the machine, now listening to remotelife podcasts (no. 11 by Aurus and no. 28 by Zsukov)

Éhes gondolkodó

March 19, 2009
valeblog
0 Comment

Kedden este persze nem gondolkodtam annyit, mint kellett volna, és iszom is a levét. Pontosabban bár innám. Maradjunk annyiban, hogy egy kicsit túlköltekeztem Kaukázuson (a Morrison’s 2-ben azért ez nem olyan nehéz, ahogy észrevettem), úgyhogy most vagy két lyukkal szűkebbre kéne vennem a derékszíjat – még szerencse, hogy ez az én övemmel nem megoldható, szerkezeti sajátosságok miatt. A lényeg, hogy elég kevés a kajám, de nem fogok azért éhen halni, és amúgy is jó önnevelő hatása van.

Az egyetemen pedig kiadták a második scriptnyelvek beadandó feladatot, ami engem ugyan nem érint, de a többieknek megcsinálom nagyon szívesen – ráadásul még gyakorlás is. A feladat, hogy szövegben kell megtalálni az email címeket. Maga a megtalálás gondolom nem lesz nehéz feladat reguláris kifejezésekkel, inkább vicces kérdés, hogy mit tekintünk email címnek. Ezzel már itt a blog fejlesztése közben is többször találkoztam, amikor például a kommentelők emailjét kéne ellenőrizni (validálni). Az email címek wiki igencsak bőbeszédűen tárgyalja a témát, és nagyon tág határokat szab (nyilván a szabvány alapján). Nem tudom, mit szólna egy ingyenes szolgáltató, ha én olyan szép címet akarnék regisztrálni… Valószínűleg a beadandóban amúgy a blogom ellenőrző-regexpjét fogom használni, már csak azért is, mert az kész van. (Egy szabvány-megfelelő regexp (bár a címkéket ki kell venni a címből előtte) nem egyszerű, lásd a linket.)