Author: valerauko

Fíl

October 6, 2008
valeblog
0 Comment

Ma nem voltam éppen fényesen, a templomban először azt hittem, kitaccsolok, majd meg hogy elalszok ültömben. Egyikhez se volt köze magának az igehirdetésnek, valami bennem nem működött megfelelően. Aztán délután még eléggé el voltam kenődve, később viszont ittam egy jó teát, ami úgy-ahogy helyrerakott. Tanultam, animéket néztem (Toradora! és Hyakko, egyik ütődöttebb, mint a másik) majd plörköltem (jó sokat), így alapjában elég eseménytelenül telt a nap. Összevadásztam magamnak Neil Gaiman új könyvének, a Graveyard Booknak az első öt fejezetét – ne tessék azonban semmi “haxxorz”-kodásra gondolni, a kiadója honlapján fönt vannak a felolvasó-körútján készült felvételek (lusta vagyok linkelni, tessék keresni). Aztán este egy plörknél felmerült, hogy gőzöm sincs, mi a különbség a különféle elektronikus műfajok között, úgyhogy egy fellow belinkelte Ishkur elektro-zenei oldalát, azóta meg szólt itt már goa meg most éppen hardstyle dübörög. Nem leszek ettől még diszkópatkány, az fix, még mindig jobb lenne már valami jó kis progmetálon pogózni a pocakos nagyrokkerek megbotránkoztatására, mint egy dizsiben valami ilyen tücc-pürüntyre vonaglani sok elszállt jólény társaságában…

Trouble in head

October 6, 2008
valeblog
0 Comment

I seem to be having trouble with coming home: as soon as i arrive, my head starts to ache, i feel sick and such. Not seriously, just so much that it’s disturbing. And disrupting, when i finally make myself to read all the stuff i’ve written down on lectures and do the homework (the latter especially applies for my german and spanish classes). I’ve been thinking of possible causes, but the only one i could find is that i had way not enough sleep the past week. Every day i went to bed late and woke (relatively) early. Okay, i know i’m studying to become a programmer, and as such i should be a machine converting coffee into code, without any need for sleep, but after a month i seem to be not yet really ready for that. Not to mention that i never been coding that late, rather playing games with other dorm people or hanging out with friends. I know there will be times when i’ll have nights of only C code, but that’s still far away i hope. But right now i want to change a few things: every night go to sleep in the worst case at one am, read more, blog more, code more, go out more, do sports. A bit controversial, since i already have time for hardly anything, and those only on weekends, and now i want to dedicate more to sleep… It won’t be easy, but that’s what i should be learning (instead of solving complex equation-systems): reorganise and optimise activities so that they’ll take up less time.

Találmányok

October 4, 2008
valeblog
0 Comment

Először is, ideje lenne elkezdenem dolgozni azon az anyagon, amit talán majd elő is adnék, a számítási felhővel kapcsolatos mindenről. Egyelőre még ötletem sincs, hogyan fogjak neki, egyáltalán miről szóljon – bizony elég nehéz úgy írni, értékelhetően írni valamiről, hogy nekem sincs még róla sok fogalmam… De azért megcsinálom, tavaly is milyen jó lett az a káoszelméletes előadásom (nekem legalábbis tetszett), pedig abba is csak az érdekessége miatt csaptam bele. Most is ugyanez a helyzet, remélem a vége is hasonló lesz.

Az édesapám az utóbbi évtizedben nagyon sokat foglalkozott a cigánysággal, a kultúrájukkal, a zenéjükkel, az életükkel, a problémáikkal és a mi problémáinkkal velük kapcsolatban. Anno írt egy könyvet egy prímásról (Messze kéklik a Duna a címe), és persze amíg a mű készült, minden vacsoránál, ebédnél hallgathattuk a különféle cigány muzsikusok életét, családfáját, satöbbi. Ezért volt mulatságos, érdekes, amikor miután megszereztem, bekapcsoltam a Melodiát, és meguntam a Juventus (amit elsőnek megtaláltam) prüntyögését, behangolva az első adandó másik adóra, amit találtam, egy, Dankó Pistáról szóló beszélgetést kaptam el. Ő is nagy muzsikus volt…

Vicces, hogy mire elérek a bejegyzés végére, elfelejtem, mi volt az elején.

Nostalgic

October 4, 2008
valeblog
0 Comment

There is an elementary school just near the dorm where i live. I guess this isn’t worthy of noting except if there is something abnormal about it, but still i’m writing about it. Friday after waking up at the sounds of the fire alarm (people were cooking in their room and their work caught in the pan, setting the alarm off) i sat in the window of the kitchen, waiting for my toast to roast, looking out at the children playing on the school grounds. It just struck me that how free and careless their life is, and how unaware they are of this. At least i was, even in my high school years, only seeing the pile of stuff i had to do, and indeed had done, though in the last year i tried to catch every opportunity to do whatever i can while i’m still officially a “kid”, unconsciously sensing what a strain the university will be. Not as if it’d be that hard. Sure i’ll have to read all the stuff from the past month before the exams, but i think i’ll still have less trouble with that than many of my fellows.

Today walking home in the morning (i once again ended up in the bed of someone not identical to me) i’ve been shocked how great it was to walk on the overpass before it was finished, walking and chatting evening-long with the girl whom i seriously loved… The past year was so great, so free, so careless… I’d be happy to live it again. Sure with minor changes, if i could manage that without causing a butterfly effect.

Reggeli

October 3, 2008
valeblog
0 Comment

Így fél tizenkettő körül már sikerült is megreggeliznem – nem mondom, hogy nem tudok lazítani ezeken a szabadnapokon… Igaz, cserébe hét közepén meg kiköpöm az agyam (kedden reggel nyolctól este hatig, majd nyolctól fél tízig, szerdán reggel nyolctól este fél tízig, négy óra szünettel reggel tíztől és egy féllel este, csütörtökön meg hat óra diszkrét matek egy húzásra (nyolctól kettőig), aztán négytől hatig német, plusz este még szakszeminárium (igaz, ez legalább házon belül); ja meg hétfő este is van egy szeminárium, de az is itt van a koliban). A reggelim most éppen két pohár narancsléből, egy bögre kakaó-kávéból (kivételesen vettem tejet, úgyhogy nem vízből kellett csinálnom) és négy pirítósból állt (sonkás, sajtos, uborkás, kecsöpös (csakazértse ketchup), jól átsütött kenyerekből), nameg közben az Exit olvasgatásából (jó kiállításokat keresek).

A koli egyébként jó. Működik már a csatpontom a szobában, úgyhogy tudok végre leveleket olvasni, feedeket követni és a többi (mindjárt meg is változtatom a Google jelszavam, mert frusztrál, ha nem tudom beírni fejből). A szobatársam egy ötödéves fizikus (ha minden igaz); egy kicsit eltérő az életritmusunk (és gondolom az órarendünk), úgyhogy ébren nem sokszor látjuk egymást. Jó lesz itt az élet. És az igazi poén, hogy nekem ez a koli az, ami eszembe jut, ha kollégiumról van szó. Valahányszor valaki olyat blogol, hogy hazaért a koliba, nekem az ugrik be, ahogy egy ilyen szobába benyit; az ablakban cigizéseket (valahogy erről Aurus jut eszembe) is mindig ide vizionálom.

(Azt hiszem, ebben a bejegyzésben használtam eddig programkódon kívül a legtöbb pontosvesszőt.)

Online again

October 3, 2008
valeblog
0 Comment

Past week i couldn’t connect to the net from anywhere else but the computer room of the dorm where i’d moved on monday (the price is one fifth of the other room i rented, but the community is not half as good), or the university lessons where i could go online. Not as if i couldn’t live without it, i’ve been doing quite well with no access… But if everything goes as planned, from midnight tonight i’ll be able to connect from my room, and that’ll be fun. The only real problem was with being unable to use my own laptop for net is that i don’t know some of my passwords (random generated ones), so i couldn’t access some really important stuff. I’ll have to use complicated ones i can remember…

Reklám-reklám, ez mindig hat rám

October 1, 2008
valeblog
0 Comment

Idézem itt bőszen a PICSA szövegeit… Most relatíve cél nélkül. De láttam mostanában néhány elég érdekes reklámszöveget, és ha már egy ilyennek címet kell adni, hát mi más, ha nem PICSA? Még múlt csütörtökön, miután hajnali három körül caplattunk a szobatársammal hazafelé a Ráday-ban induló kocsmatúránkról, akkor tűnt föl (vicces, hogy pont akkor, és nem valami tisztább állapotban) egy macskaeledelreklámon egy furcsa logikátlanság: a plakát elmondása szerint a konzervben egész haldarabok vannak. Egész darabok. De nyilván a macskák attól még ilyet vennének.

A másikat ma reggel láttam, útban (rohanásban) az egyetem felé – igaz, ez nem olyan jellegű furcsaság volt, mint a macskatáp esetében, inkább csak… meghökkentő, hogy ilyen egyáltalán létezik. Ugyanis egy kis furgon oldalán valami olyasmi állt, hogy elhozza (többek között) nekem (is) a a legaktuálisabb függönytrendeket. Egy kicsit meglepett, hogy már a függönyök terén is lehet beszélni trendekről, pláne legaktuálisabb trendekről. Tudom, műveletlen vagyok és informálatlan, de én ott tartottam egyelőre, hogy hölgyek vonulnak föl a kifutón, és amit viselnek az a trend. Hogy néz ki ugyanez a függönyökkel? Félmeztelen hölgyek karnisokkal vonulnak körbe vagy mi?

Culture

September 30, 2008
valeblog
0 Comment

It disgusts me a lot, when a woman acts absolutely un-womanly. For example today in the morning, on the way to the university, one of us went into a store to get something to eat, and we waited for him outside. There sat a couple, drinking (i guess something alcoholic), and the “woman” burped, such huge ones that i couldn’t first believe it (i couldn’t do one such without drinking at least four pints of beer). Then again and again.

Somewhat reminds me of a “woman” i’ve seen last week: spitting. Spitting really interesting amounts of unknown material better left unknown… I was astonished. And disgusted. Why are there such people? Why?

Füst a vízen

September 25, 2008
valeblog
0 Comment

Dél körül, ahogy döcögtem a sárga kukaccal (Combino) át a Petőfi hídon, hirtelen feltűnt, hogy valami nem stimmel… Furcsa köd vagy felhő vagy füst borította a Dunát és a rakpartokat. Elgondolkodtam, hogy vajon itt tart a környezetszennyezés már ebben a városban is, hogy így néz ki a Duna nap közben, vagy csak kivételesen volt olyan meleg, hogy ilyen bőszen párologjon. Félelmetes, ahogy az elmúlt napokban ingadozott a hőmérséklet: felváltva volt meleg és nagyon hideg, hol póló-ingben izzadtam, mint az igásló, hol meg az iméntit még zakó-sál kombóval kiegészítve is kis híján befagyott minden testnyílásom. Viszont a déli Duna-ködről egyből a Deep Purple klasszikusa ugrott be: “Smoke on the water… Fire in the sky!”

Mikor még a villamoshoz caplattam, az egyik lomtalanítási kirakodóhelynél láttam egy szépfajta régi rádiót (Melodia 16). Gondolkodtam rajta egy köteget, hogy elvigyem-e, de mivel siettem, plusz hétvégén költözök be a koliba, úgy döntöttem, hogy nem. Aztán most este, ahogy jöttem hazafelé már nem tudtam ellenállni a kísértésnek. Felhívtam bátyámat, hogy befogadná-e ezt az antikvitást, amíg én nem tudok róla gondoskodni, és persze vállalta (ki ha ő nem). Úgyhogy gyorsan megalkudtam rá a helyet elsőként lefoglaló úriemberrel, és pár perccel később már itt zúgott-recsegett, majd zenélt és beszélt a lakásban. Tehát működik (többé-kevésbé). Nem bánom, hogy elhoztam.

Holnap pedig kezdődik a moziünnep, alig leszek itthon! Nem is beszélve arról, hogy szombaton progiavató… Nekem meg üres a zsebem.

Cocoffee

September 22, 2008
valeblog
0 Comment

I’m drinking right now something new: cocoffee as i call it, which is created as follows… Take a mug of at least warm water (milk will do just as well), and put three teaspoonful of instant coffee (one that’s really coffee, not some insteresting materia, which also has milk and sugar and who knows what else in it), four teaspoonful of cocoa and as much sugar as you’d like (i usually do it with one teaspoonful). It’s dark, almost as if it was chocolate, has a nice coffee-ish flavour and generally tastes great. Try it if you want.